hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0

Fenntartható logisztika

Digitalizációs projektek hatása a fenntarthatóságra

Világméretű terjeszkedésüknek köszönhetően a logisztikai vállalatoknak nemcsak a profitjuk, de ökológiai lábnyomuk is folyamatosan nő. Mivel a globális üvegházhatású gázok 14 százalékát a logisztikai ágazat bocsátja ki, ezért a profitabilitás növelése mellett a fenntarthatóságra is törekedniük kell a klímaváltozás megfékezése érdekében. Egy tanulmány alapján azt vizsgáljuk, hogy a digitalizáció milyen hatással van a logisztikai iparág fenntarthatóságára.

hirdetés

Évente nagyjából négybillió fogyasztási cikket gyártanak le és értékesítenek a világon. Az ezekhez szükséges alapanyagokat beszerzik, beszállítják, a termékeket valahol legyártják, mindet becsomagolják és elszállítják, tárolják, értékesítik, megrendelik és kiszállítják. Az áruk jó részét használat után kidobják, jobb eseten újrahasznosítják.

Az áruszállítás és a raktározás során keletkező, klímakárosító szén-dioxid kibocsátása csökkenthető olyan megoldásokkal, mint a szállítási útvonalak optimalizálása, energiahatékony raktárak építése és alternatív energiaforrást vagy meghajtást használó, alacsony vagy nulla kibocsátású járművek használata. Utóbbiak közül számos – alternatív energiaforrással üzemelő vízi-, légi- és szárazföldi járművet bemutattunk korábban, most néhány digitalizációs eszközt veszünk sorra, amelyek szintén hozzásegíthetik a szállítmányozási vállalatokat a fenntarthatósághoz.

Jelentősen befolyásolják a logisztikai folyamatokat korunk trendjei, mint a városiasodás, a fogyasztói szokások változása, az e-kereskedelem, az IoT vagy az összekapcsoltság. Egy olyan iparágban, mint a logisztika, amelynek a hatékonyság a lényegi eleme, az ellátási láncok digitalizációjára kell koncentrálni. A legtöbb vállalat először a működési folyamatait digitalizálja, a dokumentumkövetést, a levelezést és az adattárolást oldja meg digitálisan. Ez a fundamentuma a belső nyomkövetési rendszernek, amellyel az anyagok, az áruk és a késztermékek helyzete és állapota követhető.

A logisztika egyik fontos pillére a megfelelő készletezés, amely már nagy adatok feldolgozását előfeltételezi, a folyamatok tervezése, az igénykövetés elengedhetetlen része az anyagáram folyamatos feltérképezése, figyelemmel követése. A fizikai jellemzők mérése a termékbiztonsághoz is hozzájárulhat, egyre elterjedtebbek az okoscsomagolások, amelyek segítségével szállítás közben is ellenőrizhető az áru, feltérképezhetők az azokat érő külső behatások, és ennek megfelelően fejleszthető a szállítási mód. A logisztikai fejlesztések csúcsa lehet az adatokon alapuló mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek megvalósítása. Ezekkel már konkrét előrejelzések, idősorelemzések, készlettervezés érhető el – hasonlóan a gépészeti folyamattervezéshez.

A logisztikai folyamatoknál nagy előny, hogy a környezetvédelem és a gazdaságosság a legtöbb esetben ugyanazt az utat jelöli ki. Minden megtakarított liter gázolaj, kilowattóra áram vagy köbméter földgáz gazdaságilag és környezetvédelmileg is előnyös.

Fenntarthatóság a logisztikában

Dr. Diófási-Kovács Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem, Logisztika és Ellátásilánc Menedzsment Tanszékének egyetemi adjunktusa a digitalizációs projektek hatását vizsgálta a logisztika fenntarthatósági teljesítményére. Kutatása betekintést nyújt a logisztika 4.0 megoldásainak a társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatósági aspektusaiba. Diófási-Kovács Orsolya négy korábbi esettanulmányt ismertet, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a digitalizációs projekteknek pozitív hatásuk van a fenntarthatóság gazdasági dimenziójára.

A tanulmány szerint a digitalizációval a környezeti teljesítmény ugyan nem változik számottevően, de a szén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökkenthető. A három terület, ahol jelentősen csökkenthető a CO2-lábnyom a szállítmányozás területén figyelhető meg: a flotta korszerűsítése, épületek és folyamatok fejlesztése, optimalizálása, valamint a digitalizáció. Az adjunktus tanulmányában példákat mutat utóbbira, hogy a digitalizációs projektek hogyan hatnak a logisztikai szolgáltatóvállalatok fenntarthatóságára, és megvizsgálta, hogy a digitalizációs projektek a logisztikai szolgáltatók szén-dioxid−kibocsátásának csökkentéséhez mennyiben járulnak hozzá. Három szempontot vett figyelembe a fenntarthatóság vizsgálatánál: a gazdasági, társadalmi és környezeti aspektusokat.

Diófási-Kovács kutatócsoportja azokat a vállalatokat kereste meg – az autóipar, az FMCG, a kereskedelem, a logisztika és az SSC területén –, amelyek már elkezdték az ipar 4.0 technológiák integrálását.

Az adatok felhasználásának nagy hagyománya van a logisztikai iparágban, ahogy a mérőrendszerek használatának is. A tachográf használata 2004 óta kötelező a szállítmányozásban, a szenzoros fejlődésnek köszönhetően pedig egyre könnyebben mérhető a sebesség, a megtett út hossza, az indulási és megállási időpontok. A mai technológiával már real-time adatok, illetve GPS adatok is rendelkezésünkre állnak, és a logisztikában használják is ezeket az eszközöket előrejelzésre.

A kutatás után bemutatott digitalizációs projektek kapcsán megállapítást nyert, hogy a gazdasági fenntarthatósági hatásokat tekintve semleges vagy pozitív hatással bírnak, és csak pozitív hatásokról számolhattak be a környezeti hatás és energiafelhasználás szempontjából.
A kutatás után bemutatott digitalizációs projektek kapcsán megállapítást nyert, hogy a gazdasági fenntarthatósági hatásokat tekintve semleges vagy pozitív hatással bírnak, és csak pozitív hatásokról számolhattak be a környezeti hatás és energiafelhasználás szempontjából.

Szoftverrobotok

A vizsgált logisztikai vállalatnál a szoftverrobotok bevezetését a munkaerőhiány indukálta, mivel nemcsak járművezetőkből, de adminisztrációs munkaerőből is kevés volt ahhoz, hogy a normál munkamenetet tartani tudják. Az adminisztráció területén – megrendelések, szerződések, számlázások – rengeteg repetitív standard feladat van, ezért nem igényelnek összetett munkavégzést és folyamatos vezetői döntéseket, így könnyen automatizálható szoftverekkel. Az eredményt tekintve a szoftveres megoldás hatékonyabbá tette az ellátási láncot, valamint számos olyan feladatot is el lehetett végezni, amik miatt korábban kötbért kellett fizetnie a vállalatnak.

Fuvartervezés, útvonal-optimalizálás

A legtöbb fuvarozási vállalat manuálisan, emberi döntések sorozata alapján osztja ki a fuvarfeladatokat a flottájára, holott ez a tevékenység kiválóan automatizálható. Az automatizált rendszer lehetővé teszi, hogy csökkenjenek az üresjáratok, amikor a flotta tagjai rakomány nélkül haladnak. A fuvartervezést követi az útvonal-optimalizálás, amikor a rendszer tervezi meg minden egyes sofőr számára az ideális útvonalat. Ennek eredménye egyfelől a költségcsökkentés, a másik, hogy ezáltal megismerhetik a járművezetők közlekedési szokásait, a tervezett útvonal betartásának hajlandóságát, és így tudják értékelni a sofőröket. Az optimális jármű- és feladatkombináció tervezésével, könnyedén kiválasztható a leggyorsabb útvonal, kiküszöbölhetők a navigációs hibák, több fuvar vállalható, és ez teljes mértékben pozitív hatással van az ellátási láncra, így a fenntarthatóságra is.

Telematikai és IoT-rendszer

A forgalommal, időjárási viszonyokkal, a sofőrök vezetési szokásaival, a járművekkel kapcsolatos adatok feldolgozásával növelni lehet a kiszállítások pontosságát. Az adatok analizálását követően finomítani lehet a fuvartervezési fázist, fejleszteni a nyomkövetési rendszert, sőt az eredmények alapján értékelni lehet a sofőrök eredményeit, de a járművek karbantartásának aktualitását is előre lehet jelezni. Az adatokat a telematikai rendszerből, valamint a járművezetők visszajelzéseiből nyerik. A járművek és a sofőrök is tablettel, okostelefonnal dolgoznak, amelyeken feladataikat és az útvonalat kapják, valamint ezeken keresztül tud visszajelezni a dolgozó, hogy hol tart a fuvar, vagy szólni, ha valamilyen problémába ütközött. A beérkező adatokból készített jelentéseket elsősorban a fuvartervezők, a diszpécserek használják, de a felső vezetés körében, a kontrolling és a döntéshozás folyamataiban is szerepe van.

Hogyan lehet az üzemanyag-fogyasztást optimalizálni és hogyan lehet a késedelmes kiszállításokat minimalizálni? A kérdés megválaszolására belső és külső – naptári, időjárási, forgalmi, domborzati – adatokat is fel lehet használni. Olyan külső adatkörök állnak rendelkezésre, amelyek bevonhatóak a logisztika tervezési rendszerébe, és pontosabbá tehető a modell, amivel optimalizálható a fogyasztás és minimalizálható a késés. Ezen adatok nagy része hozzáférhető, illetve a logisztikai vállalat flottájából érkező tetemes mennyiségű historikus adat is felhasználható. Tudni lehet, hogy melyik szakaszon mennyivel tudnak menni a különböző időszakokban, melyik területen milyen az optimális fogyasztás, sebesség. A kutatók kiválasztották, hogy mely adatok használata hoz üzleti hasznot. Ez alapján kiderült, hogy a domborzati viszonyok és az időjárás befolyásolja a legkevésbé a fogyasztást és a késést, mérvadó viszont a forgalom. Minden mindenre hatással van, a vezető viselkedése hatással van a fogyasztásra, ez kihat a sebességre és vissza is. Ezeket az összefüggéseket változó függetlenségi vizsgálattal, lineáris kapcsolódások vizsgálatával és machine learning modellek használatával lehet kideríteni. Azon túl, hogy az adatalapú üzemanyag-fogyasztás és késésmeghatározás megvalósulhatott, hozzáadott érték is keletkezett a projektből, méghozzá a sofőr motivációs rendszerbe való beékelése. Hiszen az a kamion rosszabb teljesítményt nyújt, amelyik a londoni körgyűrűben araszol, mint amelyik a német autópályákon suhan át. Mivel a logisztikai iparágban is nagy a munkaerőhiány, a sofőrök között magas az elvándorlás, fontos, hogy olyan értékelést kapjanak, ami motiválja a sofőröket, és ne érezzék, hogy a külső körülmények miatt nem tudnak előrébb jutni.

Transport Management System (TMS)

A TMS-rendszer egy olyan integrált felület, amely a vállalatcsoport összes tagját összeköti. A megbízások rögzítését követően itt tervezik meg az útvonalakat, hogy melyik dolgozó, milyen járművel teljesíti a fuvart. A kiszállítás közben applikáción kommunikálnak a sofőrrel, aki jelzi, ha megérkezett a megadott címre, és azt is, ha végzett. A felület nemcsak a sofőrökkel köti össze az adminisztratív dolgozókat, hanem a megbízókkal is, valamint a végszámlázás szintén a TMS-rendszeren keresztül zajlik. A megrendelő nyomon tudja követni az áruja útvonalát, illetve a korábbi rendeléseit, számláit is, amelyekből különböző kimutatásokat készíthet.

A megtett útvonalak, a szállítmányok súlyának optimalizálásával, valamit az üresjáratok kiküszöbölésével javult a logisztikai vállalatok környezeti teljesítménye, csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása. De természetesen nem csak a közvetlen kibocsátás tekintetében volt pozitív a digitalizáció hatása, hiszen a zajszennyezés, a hulladékképződés és a forgalomterhelés is csökkent, és a preventív karbantartás is megvalósult.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés