hirdetés
hirdetés

Intralogisztika

Erősödő ázsiai relációk – intralogisztikai kihívások

Az ázsiai régió országaival örvendetesen erősödő gazdasági kapcsolataink a szigorúan szakmai feladatokon túl az értékláncban elfoglalható hely és a munkakultúra szempontjából is kihívást jelentenek az intralogisztikában érdekelt magyar vállalkozásoknak.

hirdetés

A magyar vállalkozások és szakemberek sokáig jellemzően úgy vettek részt az európai-ázsiai termelési együttműködésekben, hogy egy európai vagy észak-amerikai székhelyű (és kultúrájú) nemzetközi vállalat ázsiai terjeszkedéséből adódó feladatokat látták el. Például egy olyan nyugat-európai gyártó, amely jelentős ázsiai termelési bázissal rendelkezik, és kelet-közép-európai logisztikai központokat vagy összeszerelő üzemeket üzemeltet, számos magyar vállalkozásnak és szakembernek ad munkát. Az ilyen jellegű együttműködésben mindennapos az ázsiai partnerekkel való kommunikáció, de valójában a munkakultúrát az európai partner határozza meg – és ugyancsak a nemzetközi vállalattól függ, hogy milyen beszállítói lehetőségek adódnak.

Más a helyzet akkor, amikor egy Európa felé terjeszkedő ázsiai vállalat létesít logisztikai vagy termelőbázist Magyarországon. Ilyenkor már valóban érvényesülnek azok a sajátosságok, amelyek felismerése és – a racionális keretek közötti – adaptációja alapvetően meghatározhatja egy magyar vállalkozás számára az együttműködés életképességét.

Nemcsak termékek, értékláncok is megjelennek

Az ázsiai régió növekedési üteme gazdaságtörténeti szempontból is rendkívülinek mondható, és már régen nem az jellemzi például a kínai gazdaság fejlődését, hogy az elmaradott mezőgazdasági területek lakosságát nagy számban vonják be az ipari termelésbe. Ázsiai cégek vezető szerepet töltenek be számos, a legmodernebb termelési feltételeket (és kitűnően képzett szakembereket) feltételező iparágban, és az európai és észak-amerikai piacnak meg kell tanulnia azt, hogy a Kínából, Dél-Koreából érkező áruk a minőségre érzékeny piacaikon is megjelennek. Az olyan megállapítások pedig, mint hogy igazi autók csak Európában vagy az Egyesült Államokban készülnek, a valóság leírásából fokozatosan téveszmékké alakulnak át.

Mindez azt is jelenti, hogy az ázsiai vállalkozások nemcsak a termékeikkel jelennek meg, hanem teljes értékláncokat építenek ki a termelési központjaiktól a piacokig, így az európai fogyasztókig is. Ehhez minden forrásuk megvan: az ázsiai vállalkozások beruházási képességeit rendkívüli mértékben támogatják állami programok (például az Új Selyem Út program). Az Európa felé terjeszkedő ázsiai vállalkozások számára Magyarország piac is, és a nyugat-európai piacok felé vezető úton állomás is egyben. Ez az összetettség a legkülönbözőbb jellegű hazai logisztikai szolgáltatóknak adhat lehetőséget a késztermék szállításától a raktározáson át az összeszerelő csarnokok kínálta feladatokig – legalábbis elvileg.

A beszállítóiknak nagy mértékben kell igazodniuk az ázsiai vállalkozások kultúrájához (forrás: Logi-Kom)
A beszállítóiknak nagy mértékben kell igazodniuk az ázsiai vállalkozások kultúrájához (forrás: Logi-Kom)

Az ázsiai vállalkozásokra ugyanis jellemző az, hogy nagy arányban alkalmaznak saját országukból érkező alvállalkozókat. A helyi vállalkozásoknak meg kell találniuk azokat a réseket, amelyeket betölthetnek az ázsiai értékláncokban, és ezek a lehetőségek az esetek többségében abból adódnak, hogy valamely munkafázist fizikailag nem tudnak Ázsiából idetelepíteni. Ez lehet például egy összeszerelő üzemben a fogyasztói igényekhez való végső igazítás (konzumálás) vagy egy raktárrendszer kiépítése.

Az értékláncba bekerülő beszállítók kiválasztásáról jellemzően az ázsiai központokban döntenek, és ez nem csak Magyarországon igaz a magyar beszállítókra, hanem például Lengyelországban is a lengyel beszállítókra. És minden helyi beszállítóra Európa bármely piacán. Ez jól mutatja azt, hogy ambiciózus, önbizalomhiányban nem szenvedő, határozott jövőképpel rendelkező, a saját kultúrájukra igen büszke vállalatokról van szó. A beszállítóiknak nagy mértékben kell igazodniuk ehhez a kultúrához.

Lehetőség helyi beszállítóknak

De ennek a kultúrának fontos eleme a racionalitás is, ezért számos lehetőség adódik az ázsiai központoktól távoli piacokon a helyi beszállítók számára. A földrajzi távolság felértékeli a helyi piac ismeretét és a helyi szakemberekkel való kapcsolatokat. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy egy igen gyorsan formálódó kapcsolatrendszerről van szó. Az Új Selyem Út most kap lendületet Európában, és az uniós jogszabályok meglehetősen gyors változásai mind azt eredményezik, hogy a magyar és az ázsiai vállalkozások kapcsolatainak feltételrendszere is változékony. Éppen ezért jól meg kell fontolni, hogy mire építi egy magyar vállalkozás az ázsiai cégekkel való együttműködését. Egy kedvezőnek tűnő, de ideiglenes feltétel – például a keleti határainkon túlról származó olcsó munkaerő – nem lehet az alapja egy hosszabb távú együttműködésnek, mert egy jogszabály változása mindent felboríthat. De a szaktudás, a piaccal és a szakmai közösséggel való élő kapcsolat már stabilabb, a megrendelő által is jobban becsült értékek, amelyekre egy komolyabb beruházást igénylő együttműködés is alapulhat.

Bizonyos munkafázisok átkerülhetnek a helyi vállalakozókhoz
Bizonyos munkafázisok átkerülhetnek a helyi vállalakozókhoz

Vezető gazdasági szakemberek szerint a következő években vagy akár évtizedekben is igen nagy mennyiségű tőke mozdul meg az európai-ázsiai gazdasági kapcsolatok fejlődése eredményeképp. Ebből egész egyszerűen nem szabad kimaradni. De nagyon meg kell fontolni, hogy mely területeket céloznak meg a helyi vállalkozások, és felértékelődnek azok az információk, amelyek az ázsiai értékláncokkal való együttműködésben hasznosak lehetnek. Ezek az információk pedig a vállalkozási szférában vannak, itt gyarapodnak – éppen ezért különösen fontos, hogy a magyar beszállítók átadják egymásnak a tapasztalataikat, fórumokat teremtsenek az információcserére, és egymással való együttműködéssel is növeljék a saját esélyeiket arra, hogy jó helyet foglaljanak el a kontinenseket átívelő értékláncokban.

A cikk a Lakatos Csabával (Amphenol ICC, európai sales manager) folytatott interjú alapján készült. A cikk témájáról, valamint az intralogisztika aktuális kérdéseiről többet is megtudhat „Az automatizálás egészséges mértéke az intralogisztikában” című konferencián, amely 2018. február 27-én kerül megrendezésre a budapesti Akvárium Klubban. 

(forrás: Logi-Kom/GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés