hirdetés
hirdetés

Konferencia

Egészséges automatizálás az intralogisztikában

Hogy kapcsolódik a taoista filozófia az intralogisztikához? Ezt is megtudtuk az Automatizálás egészséges mértéke az intralogisztikában című konferencián, amelyet a Logi-Kom Kft. rendezett február 27-én Budapesten, az Akvárium Klubban. A ipari digitalizációról szóló számos konferencia sorában szokatlan elemekkel – 1500 éves kínai harcművészeti és operaelőadással – tarkították a belső anyagmozgatásról szóló beszélgetéseket.

hirdetés

A szemlélet, ahogy kialakítjuk belső logisztikát, hasonló úton történik, mint a tao, mindenek előtt meg kell határozni a célt, amelyet intuitív gondolatok és rengeteg adat feldolgozása követ. Ez a felkészülés időszaka, amikor kijelölt célok, rendelkezésre álló erőforrások és technológia segítségével megtervezzük, a tapasztalatok alapján átrendezzük a környezetet, hogy a kavargó anyagok, termékek között egy dinamikus, funkcionális és megtérülő intralogisztikát alakíthassunk ki. A raktározás nem is olyan rég még úgy nézett ki, hogy az alkatrészeket, termékeket valakik felpakolták a polcokra, jó esetben egy írott rendszer szerint, vagy épp ahol helyet találtak neki lepakolták, és amikor elérkezett a kiszállítás időpontja, a termék megcsinálta ugyanazt a kört visszafelé is. Ma már az önvezető targoncák és automata supply chain rendszereknek köszönhetően jelentős költségmegtakarítás érhető el a belső logisztika, árumozgatás automatizálásával. Amikor az Amazon először bevetette a Kiva robotokat termékmozgatásra, az első évben 20%-os költségmegtakarítást értek el. De az automatizálás és digitalizálás, még ha hasonló is a nagy és kisvállalatok között, annak mértéke egyáltalán nem mindegy. A szervező vállalat, a Logi-Kom ügyvezetője, Simon Géza Zoltán logisztikai mérnök előadásában több példa is elhangzott arra, hogy mikor hatékony, mikor használható és mikor hátráltat a digitalizálás.

De mielőtt elkezdte volna az előadását, kicsit zavartan jelentette be, hogy sajnos a nagy kapkodásban reggel otthon felejtette az előadásának a leiratát, így most kénytelen lesz fejből visszaemlékezni. Ebben a pillanatban az előadóteremben szokatlan zümmögő zaj keletkezett, és egy drón kis csomagot vitt a színpadon álló előadónak, amiben benne volt az előadás szövege. Ebből a kis jelenetből Simon levezette, hogy bár lassan mindenre van megoldás, az automatizálás mértékét minden esetben a megtérülés kell, hogy irányítsa, ehhez pedig rengeteg modellt kell leképeznünk és még több számítást kell végeznünk. A konferencia bevezetőjében elhangzott, hogy napjainkban a cégeket érintő raktározási feladatok egyre komplexebbek, nagyobb volumenűek, míg a raktárkapacitások szűkösek az olykor drágán bérelt vagy alultervezett csarnokokban. A digitalizáció sok esetben megoldást jelenthet, de jelentős beruházást követel és nem biztos, hogy egy már létező rendszer mindenkinek megfelelő.

A Logi-Kocsi felszolgálta az édességet
A Logi-Kocsi felszolgálta az édességet

Simon második előadásában bemutatta azt az egyedülálló és teljesen mechanikus Logi-Kocsi vonatos belső anyagmozgató rendszert, amivel akár hat euroraklap együttes szállítása is lehetséges. Ennek működését a nap során prezentálták is, ezzel a vonatos árumozgatóval szolgálták fel a frissítőket, bemutatva, hogy a közlekedésre szűk helyet biztosító előadóteremben is biztonságosan van lehetőség az anyagmozgatásra a vonatos rendszerrel.

Ázsiai biznisz

Lakatos Csabával, a Amphenol ICC európai sales-menedzserével folytatott beszélgetés során a Kínával erősödő gazdasági kapcsolatokról és az ebből eredő logisztikai kihívásokról tudhattak meg a jelenlévők többet. Az üzleti kultúráról, miszerint a kínai döntéshozók nem szeretik a rigorózus szabályokat és a 600 oldalas szerződéseket, mert náluk alapvetés, hogy tartják magukat a szóbeli megállapodásokhoz. Lakatos a több mint 20 éves távol-keleti üzleti kapcsolataiból eredő tapasztalatai alapján azt mondta, hogy a velük való sikeres üzletkötés kulcsmotívuma a emberi kapcsolat, és mivel egy zárt kultúrát képviselnek – mindent hoznak magukkal Kínból, amit csak lehet –, ezért olyan termékekkel, szolgáltatásokkal lehet közel kerülni hozzájuk, amelyeket ők nem tudnak ideszállítani, illetve amikhez speciális helyismeretre, kapcsolati hálózatra van szükség, mint például a vevőszerzés.

Pódiumbeszélgetés Lakatos Csabával (forrás: Logi-Kom)
Pódiumbeszélgetés Lakatos Csabával (forrás: Logi-Kom)

Jövőkép: teljes automatizálás?

Kovácshegyi Betti, a Cargill Takarmány Zrt. supply chain menedzsere összefoglalta előadásában, hogy a digitalizáció és az automatizálás, milyen mértékben szőtte át az életünket, gyakorlatilag a 4. ipari forradalom ismert vívmányait – 2 millió ipari robot a világban, munkahelyek megszűnése, chatbotok, 3D-nyomtatás – ismertette, majd kiemelte, hogy a legfontosabb területen, a döntéshozásban még nincs automatizálás, ezért a személyes teljesítménymutatók meghatározása a legédetőbb. Kovácshegyi előadása rámutatott, hogy az automatizálás az intralogisztikában hamarosan az emberi beavatkozás teljes mellőzésével és az élő adatok azonnali feldolgozása alapján működik majd.

Jó gyakorlatok

A délelőtt során két részletes előadás is elhangzott, amely bemutatta két nagyon különböző terület raktározási és működési kihívásait, egy akusztikai gyárét és az Operáét. Pauer Tibor, a Harman Becker Akusztika gyárigazgatója arról beszélt, hogy miként lehet termelési területet felszabadítani, ha a logisztikát újratervezik egy üzemen belül. Megerősítette Kovácshegyi Betti előadását, miszerint az automatizálás egyedi mérőszámok (KPI-ok, Key Performance Indicators) nélkül nem megy, amit ők akkor tapasztaltak meg, amikor gyártósori átalakítás nélkül kellett megtervezni a Harman költöztetését és az új termelési telep berendezését, amelynek tervei csak azután készülhettek el, hogy megvizsgálták, hogy az alapanyag, a félkész termék, a göngyöleg, a késztermék milyen utat jár be a területen. Miután Pauer bemutatta a Harman logisztikáját, összefoglalva három pontot emelt ki, ami az intralogisztika területén kitüntetett figyelmet kap, ez a folyamatos optimalizálás, a hatékony alaprajz és a mérőszámok.

Hallgatóság az intralogisztikai rendezvényen
Hallgatóság az intralogisztikai rendezvényen

A következő előadás egy új fővárosi összművészeti logisztikai központ felépítését állította fókuszba. Józsa Anka, a Magyar Állami Operaház beruházó építésze bemutatta a jelenleg felújítás alatt álló, 135 éves Opera logisztikáját, illetve a város 8 pontján elhelyezkedő műhelyek, raktárak összehangolhatatlan rendszerét, ami eddig képezte az Opera logisztikáját. Előadásának nagyobb részében a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának a beruházásáról beszélt, amit az Északi Járműjavító területén, egy 200 méter hosszú és 100 méter széles műemléki csarnokban valósítanak meg. A hatalmas épületben elférnek az opera gyártóműhelyei, színpada, kellékei és jelmezei, így igazi logisztikai központtá válik. Ide költözik az opera kilenc gyártóműhelye, megvalósul egy, az operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad is, valamint a csarnokban kap helyet nyolc külső raktár díszlete és kelléke, továbbá 400 ezer jelmez színvonalas tárolását teszi lehetővé.

Felesleg nélkül

A konferencia délutánján elhangzott, hogy a kihasználatlan, ám kedvező ipari területek megfelelő építési lehetőségeket nyújtanak, amelyek színvonalas szakmai kooperációval és az elérhető pályázatokkal kiaknázhatók. A raktár-, raktárcsarnok-beruházási, -tervezési, -kivitelezési, -bővítési, -üzemeltetési kérdéskörök egyaránt előkerültek. A délutáni panelbeszélgetések betekintést engedtek az intralogisztikához kapcsolódó különböző területekre, mint például, hogy hogyan áll fel a termelés és a logisztika kapcsolata, milyen buktatói vannak a túlságosan automatizált – magára hagyott – logisztikának a termelésen belül.

A lean működés elérésének a nehézségeiről is hallgathattunk érveléseket a kiscsoportos beszélgetések során, Varga Zoltán, a Tungsram-Schréder Zrt. minőségügyi vezetője moderálásában. A lean öt alapelvét megvalósítva a gyártásban jelentős volumenemelkedést lehet elérni, ezt látva szakemberek a logisztika területén is elkezdték alkalmazni a karcsúsított menedzsmentet. A logisztikában az alapvető veszteségforrás – amit a lean szemlélettel fel lehet számolni – az eltúlzott szolgáltatás, ilyen például, amikor túl kis tételben történik kiszállítás. A logisztika másik fő veszteség típusa az intralogisztikában keletkezik, az egyes logisztikai folyamatok közötti mozgatás. Ugyanígy veszteséget okozhat a raktározásban, ha eltúlzott mennyiségű készletek várakoznak. Ügyelni kell rá, hogy egy-egy folyamat ne álljon több lépésből, mint amennyire valójában szükség van az elvégzéséhez.

Robotok emberek helyett

A délután szekcióbeszélgetéseinek témái között helyet kapott még a technológiai tervezés fontossága a zöldmezős beruházások esetében, az épülettervezésben, a logisztikai folyamatok tervezésében, ezt a diskurzust az ipari gépek, berendezések üzembe helyezésével, mérnöki tevékenységgel és tanácsadással foglalkozó Nisio Kft. ügyvezetője, Dobó Zoltán moderálta.

Kiállítók bemutatói az Akvárium Klubban
Kiállítók bemutatói az Akvárium Klubban

Az intralogisztikai konferenciát záró előadások, arra keresték a választ, hogy milyen mértékben lehet az emberierőforrás-hiányra megoldás a robotizálás, és milyen irányokat vehet a hatékonyság növelése, valamint Bérces Pál, a QLM Logistic Solution ügyvezető-igazgatója azokra az érzékeny területekre hívta fel a figyelmet, amelyek kiemelt fontossággal bírnak a logisztikában, a belső anyagmozgatásban. Kitért a logisztikai folyamattervezés, az informatikai háttér részletes megtervezésére, a megvalósítás buktatóira, illetve az üzemeltetés során keletkező tapasztalatok hatékony felhasználására a termelékenység növelése érdekében.

Ma már láthatunk példákat működés közben szalagpályás anyagáramoltató rendszerekre, vezető nélküli targoncákra, és bevetésre készen állnak az intralogisztikában hasznosítható drónrendszerek is, de a virtuális technológiák is egyre nagyobb szerephez jutnak. A szakmai nap tanulságát úgy vonhatjuk meg, hogy az automatizálás egészséges mértékét csak tudatos, rendszerszintű vizsgálatokkal lehet megállapítani, és helyes megközelítésben a logisztikai rendszereket úgy kell tervezni, hogy az a legújabb műszaki vívmányokat figyelembe veszi, de az üzleti-szakmai szempontok elsődlegességét tartja szem előtt.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés