hirdetés
hirdetés

Meditech

Orvosbiológiai textilanyagok

Szoros együttműködés a textilipar és a tudomány között

A textilanyagok fejlesztése és alkalmazása érdekes lehetőségeket nyit meg az orvostudomány számára – és viszont: a gyógyászatban használatos textilanyagok előállítása fontos lehetőségeket kínál a textilipar számára.

hirdetés

Az egészségügyi textilpiac legnagyobb részét – az egészségügyi intézményekben használatos öltözékek és ágyneműk, valamint a hagyományos kötszerek mellett – az egyszer használatos, eldobható textilanyagok töltik ki, amelyek főleg az úgynevezett nem szőtt kelmékből készülnek (gondoljunk csak a korszerű pelenkákra, maszkokra, törlőkendőkre stb.), de nem elhanyagolható és egyre bővülő területet jelentenek a sebvarró fonalak, valamint az orvosi műszerekben használt textíliák (csövek, hálók, szűrők stb.) is, továbbá azok a textilanyagból készült termékek, amelyeket a testbe beépítve, valamely szerv vagy testszövet pótlására alkalmaznak.

Az orvosbiológiai textilanyagokkal szemben támasztott követelményeket a felhasználási cél határozza meg. Egy külsőleg alkalmazott kötszer csak ideiglenesen van jelen a testen, és főleg csak védelmi szerepe van. A testen belül alkalmazott sebvarró cérnának viszont biológiailag lebomló anyagból kell készülnie, egy szöveterősítő hálónak, ínprotézisnek vagy műérnek ezzel szemben tartósnak és a körülvevő más szövetekkel összeférhetőnek (biokompatibilisnek) kell lennie. Alapkövetelmény, hogy a gyógyászatban használt anyagoknak nem szabad mérgezőknek, allergiát kiváltóknak, rákkeltőknek lenniük, és hogy kémiai vagy mechanikai károsodás nélkül sterilizálhatók legyenek.

A textilipar szakemberei és az orvosok együttműködése újszerű sebészeti eljárások kifejlesztését teszi lehetővé
A textilipar szakemberei és az orvosok együttműködése újszerű sebészeti eljárások kifejlesztését teszi lehetővé

Az emberi szervezetbe beültetett mesterséges implantátumokkal szemben követelmény, hogy porózusak legyenek a környező szövetekbe való könnyű beépüléshez; rövid, kör keresztmetszetű szálakból kell készülniük, mert ezek könnyen beágyazódnak a szervezet természetes szöveteibe; és az alkalmazási helytől függően biológiailag lebomló vagy éppen stabil szerkezetre van szükség.

Szervezetbe beültethető készítmények

Sebvarró fonalak Hagyományos sebvarró fonal a bélhúr. Használatos még nem felszívódó sebvarró fonalként néhány természetes szálasanyag: hernyóselyem, pamut, len. A szintetikus sebvarró fonalak között is vannak felszívódó és nem felszívódó típusok. A felszívódó típusok között leggyakrabban a poliglikolsav- (dexon-) alapú fonalak használatosak. Ez ugyan lassabban szívódik fel, mint a bélhúr, de a belőle készült sebvarró fonal előnye a nagy szilárdság, a jó csomózhatóság és a minimális reakció a természetes szövetekkel.

Fonatolt sebvarró fonal vázlatos képe
Fonatolt sebvarró fonal vázlatos képe
Hátránya viszont, hogy szilárdsága mintegy 15 nap múltán erősen csökken. Kopolimerekkel ez a hátrány kiküszöbölhető, az ilyen készítmény 4–6 hétig nem veszít a szilárdságából. A vicril és dexon sebvarró fonalakat a bőrfelszín alatti varratokhoz, valamint ott használják, ahol a varrat eltávolítása veszélyeztetné a seb gyors gyógyulását.

Nem felszívódó szintetikus sebvarró fonal céljára a poliészter és a politetrafluor-etilén (PTFE, teflon) vált be leginkább, de használnak poliamid, polietilén, polipropilén és (főként inak varrására) polivinilidén-fluorid fonalakat is. Megjelenési formájukat tekintve a sebvarró fonalak sima felületű monofil (egyetlen, viszonylag vastag elemi szálból álló, inkább vékony huzalhoz hasonlító) fonalak vagy a textiliparban ismert fonatolási eljárással, több fonal egyesítésével előállított fonatok.

Mesterséges véredények A mesterséges véredényeket (graftokat) elzáródott vagy meggyengült erek (vénák, artériák) helyettesítésére használják. Készülnek egyenes vagy elágazó kivitelben, leggyakrabban kötési technikával. E termékekkel szemben szigorú követelmény a vér anyagával való összeférhetőség, a porózus szerkezet, a jó alakíthatóság és bennük a véralvadás megakadályozása.

Kötőgépen készült műerek
Kötőgépen készült műerek
Jól bevált alapanyag a biokompatibilis poliészter és politetrafluor-etilén (PTFE). A porózus PTFE cső előnyös abból a szempontból, hogy különlegesen jól gátolja a vér koagulálását. A poliészter érpótlásokat mellkasi és hasüregi artériákban, a PTFE érpótlásokat a karokban és lábakban futó artériák és vénák, valamint a krónikus vesebetegségben szenvedők dialíziskezelésében ajánlják elsősorban.

Egyéb cső alakú implantátumok A mesterséges erek mellett cső alakú implantátumokat (sztenteket) alkalmaznak a nyelőcső, a légcső, a húgycső rendellenességeinek gyógyítására is. Ez a cső kötött vagy fonatolt szerkezetű lehet, és különféle méretekben (átmérőben és hosszban) állítható elő.

Sztentek
Sztentek
A kutatások előterében állnak azok a fejlesztések, amelyek célja a sérült idegvégződések áthidalásának megoldása. Elektromosan vezető polimerekkel (például polipirollal) kísérleteznek, amelyek az elektromos stimuláció révén elősegítik az ideg regenerálódását. A textilipar szempontjából ez fontos terület, mert az idegvezető csatorna egy textilipari eljárással előállítható folytonos cső.

Mesterséges szívbillentyűk A mesterséges szívbillentyűk legjobban elterjedt típusa, a mechanikus szívbillentyű fémrészeit PTFE, polipropilén vagy poliészter fonalból kötött textíliával burkolják, aminek révén be tud épülni a szervezet környező szöveteibe, illetve gyűrű alakú részét a textilbevonat segítségével be tudják varrni a megfelelő helyre.

Mesterséges szívbillentyű
Mesterséges szívbillentyű
A mesterséges szívbillentyűk egy másik típusát, a biológiai szívbillentyűt egy hasonlóképpen kötött textíliával burkolt fémgyűrűvel készítik, amelyre azonban sertésből vagy szarvasmarhából származó lebenyeket erősítenek.

Sebészeti hálók A sérv kezelésére és a hasfal helyreállítására, de más műtéti célokra is (a máj rögzítésére és a mellműtéteknél) használnak szövött vagy kötött hálókat. A biokompatibilis, porózus szerkezetű, az egyébként helyileg fellépő feszültségeket mérséklő háló teljesen beépül a testszövetekbe.

Ezekre a célokra legjobban a polipropilén monofil fonalból készült kötött hálók felelnek meg, mert ez ellenáll a fertőzéseknek és nem allergén, de készülnek ilyen termékek poliészterből, poliészter/szénszál kombinációból, teflonból és polivinilidén-fluoridból (PVDF) is. Készítenek hálót felszívódó anyagból is, ennek használata azon alapul, hogy beültetésének helyén egy természetes membrán képződik.

Ín- és ízületi szalagok Az ín- és szalagsebészetben használatos implantátumoknak sok esetben rendkívül változatos alakúaknak kell lenniük, hogy illeszkedjenek az érintett testrészhez és betölthessék feladatukat: az élő szervezet erős és rugalmas rostjainak tartós helyettesítését.

Sebészeti hálók
Sebészeti hálók
Ezek a termékek többnyire poliészterből vagy polipropilénből készülnek, kötési, fonatolási, szövési vagy – újabban – hímzési technikával.

Testszövetek fejlesztése textílián A testszövetek fejlesztése a modern gyógyászati kutatások egyik leggyorsabban növekvő területe. A textilanyag az egészséges sejtek megtapadására és szaporodására szolgáló, a betegbe beültetett vázszerkezet kialakításában játszik fontos szerepet.

Ez lehet szőtt, kötött, fonatolt vagy nem szőtt kelme, de hímzési technikával előállított szerkezet is – a legfontosabb, hogy megfelelő porozitása legyen. Hímzés útján igen változatos alakú vázakat lehet létrehozni, amelyek egyúttal megfelelő mechanikai tulajdonságokkal is rendelkeznek ahhoz, hogy beilleszkedjenek a fogadó környezetbe.

A cikk teljes terjedelemben a Gyártástrend Magazin áprilisi számában olvasható. 

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[91554] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés