hirdetés
hirdetés

Németország megelőzte Dél-Koreát az innovációban

Németországban évről évre többet fordít kutatásra, fejlesztésre és innovációra az állam, a felsőoktatási intézmények és persze a gazdaság szereplői is.

hirdetés

A Stifterverband, a vállalatok és alapítványok közös oktatási, tudományos és innovációs tanácsadói és támogatói kezdeményezésének adatai szerint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások 2018-ban összességében 105 milliárd eurót tettek ki, ami a bruttó hazai termék 3,13 százaléka. Emelkedett a k+f tevékenységet folytató szakértők száma is: a Stifterverband adatai szerint a vállalatok 2018-ban 14,5 ezer új kutatói-fejlesztői munkahelyet hoztak létre és így a Németországban teljes munkaidőben kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató szakemberek száma ma már meghaladja a 450 ezret.

Innovációban elsők

A közelmúltban nyilvánosságra hozott Bloomberg-index alapján Németország az idén az első helyre került az innovatív nemzetek sorában, a második helyre szorítva a képzeletbeli dobogón azt a Dél-Koreát, amely ezen értékelés szerint hat éven keresztül az első helyet foglalta el. A harmadik helyre Szingapur a hatodik helyről rukkolt előre; az első hármat Svájc, Svédország, Izrael, Finnország és Dánia követi. A neves gazdasági hírügynökség által összeállított rangsor egyáltalán nem nevezhető rózsásnak egyes „hagyományosan fontos” ipari nemzetek szempontjából. Az az Egyesült Államok, amely valamikor a Bloomberg-index alapján kialakult listán az első helyet foglalta el, 2020-ban a legutóbbi felméréshez képest egy újabb helyezést lejjebb csúszva (és Franciaországot közvetlenül megelőzve) a 9. helyre, míg Japán három helyet visszaesve a 12. helyre került. A teljesítménye alapján a világgazdaság második legnagyobb gazdaságának számító Kína ezzel szemben egy helyet javított és a 15. helyen várja a következő megméretést. A Bloomberg az évente összeálló ranglistát tucatnyi kritérium alapján állítja össze, hogy aztán az egyes országok innovációs potenciálját a világ nyilvánossága rendelkezésére bocsássa. E kritériumok között szerepel a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások nagysága, valamint high-tech vállalatok termelési kapacitása és koncentrációja. Németország megítélésében bizonyosan nagy szerepet játszottak a nagy autógyárak, azaz a Volkswagen, a BMW és a Daimler az elektromobilitás és az önjáró vezetés fejlesztésére fordított milliárdjai.

Nincs ok az önelégültségre

Németország éllovas pozíciója mindenek előtt a vállalatok k+f tevékenységének, az országban tevékenykedő high-tech vállalatok nagy számának, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos aktivitásnak köszönhető. Ezen a három területen Németország egyaránt az első öt közé tartozik. Ennél jóval gyöngébb a németországi képzés megítélése: a főiskolák és szakfőiskolák területén Európa vezető gazdasági hatalma csupán a 26. helyet foglalja el és olyan országok is megelőzik, mint Szlovénia és Ausztria. (Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a felsőoktatási intézmények innováció-barát jellege megítélésében és az általuk bejelentett szabadalmak tekintetében a német tartományok rangsorában „nagy fölénnyel” Szászország áll az élen, megelőzve Alsó-Szászországot és Türingiát. A felsőoktatási intézményeknek a gazdaság szereplőivel való együttműködése tekintetében ugyanakkor az a Bajorország áll a legjobban, amely a felsőoktatási intézmények innovációs tevékenysége általános megítélését illetően csak valahol a középmezőnyben található.) Németország nagy előnye, hogy „a feldolgozói szektor még mindig nagyon versenyképes és így az innováció egyik forrása”, idézi a Der Spiegel hírmagazin Carsten Brzeskit, az ING Germany vezető közgazdászát. „Németország teljesítménye a Bloomberg-rangsorolás készítői által meghatározott ismérvek tekintetében továbbra is erős és sokkal jobb annál, mint ami a konjunktúra mostanság tapasztalt gyöngése alapján feltételezhető lenne.” Brzeski szerint „Németországnak nincs oka az önelégültségre”, a vezető pozíció idei elérése ellenére nem lehet biztos a vezető szerep egyértelműségében. A termelői területek, mint a német gépipar, kétségkívül nagyon versenyképesek és innovatívak, de a szolgáltatói szektor már sokkal kevésbé „jó benyomást keltő”. Ráadásul a kutatási és fejlesztési kiadások egyharmada az autóiparra koncentrálódik és e szektor zavarai és elhúzódó gyöngeségei negatív hatást gyakorolnának Németország innovációs erőire”. Az innovációnak a felsőoktatásban tapasztalható hiányosságát „növekvő problémának” nevezte a szakértő. „A szövetségi kormánynak ki kellene használnia a költségvetés jelenlegi bevételi többletét arra, hogy Németországnak az innovációban elfoglalt helyét hosszú távon biztosítsa”, figyelmeztetett az ING Germany vezető közgazdásza.

Egyelőre hátrányban a kkv-k

Az öt bölcsnek nevezett, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács a kis- és középvállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységében lát lemaradást és ezt a szövetségi fejlesztési bank szerepét betöltő, frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) közelmúltban megjelent elemzése is megerősíti. Fritzi Köhler-Geib, az intézet vezető közgazdásza a kutatás eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor a „riasztó” jelzővel jellemezte a kis- és középvállalatok innovációs tevékenységét, jóllehet az innovációs erő rendkívül fontos lenne a foglalkoztatás és a versenyképesség szempontjából. „Németország hosszú ideig az erőteljes innovációs tevékenység jellemezte, de ezen a képen repedések keletkeztek”, mondta Köhler-Geib, aki szerint 2016 és 2018 között a 3,81 millió kis- és középvállalatból csupán 725 ezer tett a megújulásért, 125 ezerrel kevesebb, mint a 2015 és 2017 közötti időszakban.

Kétségtelen, van néhány olyan kis- és középvállalat, melyek kimondottan erősek a jövő technológiáiba való befektetéseket illetően. Ezzel magyarázható az az első pillantásra paradoxnak tűnő helyzet, hogy az innovációs kiadások nem csökkentek, hanem kis mértékben emelkedtek. Ez azonban az egész német gazdaságot, így a nagy konszerneket is magában foglalja. Az elektromobilitásra történő átállás miatt az autóipar fejlesztési kiadásai különösen erőteljesen emelkedtek, tulajdonképpen ezzel magyarázható, hogy a kutatási- és fejlesztési kiadásoknak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 3 százalék fölé emelkedett.

A német kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége gyöngülésében meghatározó szerepet játszik a szakemberhiány. Ehhez jön a cégalapítások alacsony száma, ami elsődlegesen a társadalom elöregedésével és a kockázatvállalás ebből fakadó gyöngülésével magyarázható. További akadályt jelentenek a finanszírozási nehézségek, különös tekintettel a kockázati tőke passzivitására.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés