hirdetés
hirdetés

Félidőben értékelték a Horizont 2020 programot

Miért nem lesz Magyarországon Szilícium-völgy?

Az innovatív startupok rendszerint egymást gerjesztve és egymás közelségében jönnek létre. Riportunkban azt vizsgáljuk, mi szükséges egy hasonló szellemi olvasztótégelyhez, emellett bemutatjuk az EU Horizont 2020 programjának félidős értékelését.

hirdetés

Ha egy régió azt szeretné, hogy sok startupja legyen, akkor létre kell hozni olyan ideális körülményeket, ahol az említett klaszterek létrejöhetnek. Egy klassz város és egy erős egyetem már alkalmas arra, hogy táptalaja lehessen az induló vállalatoknak. Persze, Amerika különlegesen ilyen hely, hiszen még a bevándorláspolitikájában is figyelmet szentelt a kutatás-fejlesztés fellendítésére ösztöndíjak, kutatási támogatások formájában: a világ minden pontjáról érkeztek és érkeznek a kreatív elmék, tudósok, kutatók H1B-vízummal, hogy új termékekkel lépjenek a világpiacara.

Hiába van pénz Kínában, az még mindig sokak szemében rendőrállam, és mint ilyen, nem éppen ideális terep a startupoknak. Ahogy Paul Graham, az Y Combinator accelerator cég társalapítója írta egy esszéjében (How to be Silicon Valley, 2006.): „a kínaiak el tudják érni, hogy a másutt tervezett dolgokat Kínában gyártsák, de képesek a tervezőket is elcsalogatni? Elképzelhető, hogy egy olyan világban, ahol az emberek nem kritizálhatják a kormányt, a képzelet szabadon szárnyalhasson? A fantázia szokatlan ötleteket jelent, és nehéz elképzelni, hogy valakinek furcsa ötletei legyenek a technológiával, de a politikával kapcsolatban ne. A technológiai innovációknak politikai kihatásai is vannak. Tehát ha valaki elnyomja a máshitűeket, akkor ez érződni fog a technológiai fejlettség területén is.”

Forrás: 123.rf
Forrás: 123.rf

Oktatás, a k+f bölcsője

Ahhoz, hogy valahol egy innovációktól dübörgő desztinációt lehessen létrehozni, szükség van egy kiemelkedő technológiai egyetemre. Európa-szerte jellemző, hogy a magas színvonalon működő egyetemek elszigetelten alkotnak, nincsen elég együttműködés közöttük, így sokszor nagy találmányok is elmaradnak. Nehezen találunk olyan egyetemeket Európában – Cambridge-en és Oxfordon túl –, amelyek elszívják a külföldi tehetségeket – ez pedig az innovációs potenciál kifejlődésének egy lényeges eleme. A világ technológiai egyetemeinek a rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 322.

A Stanford Egyetem – ugyanabban a mérnöki és technológiai kategóriában a 2. – a Szilícium-völgy szívében van, és ez az az egyetem, amely körül az innovatív kezdő vállalatok létrejönnek. Az egyik legrégebbi startup, a Sun is itt nőtte ki magát, a neve is azt jelenti, hogy „Stanford University Network”.

Vállalkozó kedv

A munka nem egyenlő az alkalmazotti léttel – ez egy fontos tétele az innovatív szellemnek. A hagyományos társadalmakban – és az európai abszolút ilyen – a legtöbben ideálisnak találják elhelyezkedni egy nagyvállalatnál, évtizedeken át termelni egy cégnek, miközben az gondoskodik róluk, sőt halálukig biztosítja az ellátást. Amerikában már a nyolcvanas években elkezdték levetkőzni magukról ezt a paternalisztikus szemléletet az emberek, és munkájuk egyszerű gazdasági cserévé vált, tudást adtak pénzért. Ezeknek a változásoknak a következtében könnyebb a startupokat beindítani, innovációkat létrehozni. A hagyományos alkalmazotti lét olyan vonzerővel bír, amelyet a vállalkozói szellem nehezen gyűr csak le.  Plasztikus példa erre Steve Wozniaknak, az Apple technológiai alapítójának az esete: ő egy évvel az Apple megalapítása után is még a HP-nak dolgozott. Még akkor is úgy tervezte, hogy az egész életében ott dolgozik majd, amikor Steve Jobs (az Apple másik alapítója) talált egy befektetőt, aki azt kérte, hagyja ott a HP-t. Woz először visszautasította a lehetőséget azon érvek alapján, hogy az Apple I-et és az Apple II-t is úgy tervezte meg, hogy közben a HP-nak dolgozott, és nem látja, hogy miért ne működhetne ez így a továbbiakban is.

Vissza nem térítendő támogatások

Az Európai Unió felzárkóztatási programja a befektetői hiányt igyekszik ellensúlyozni. Operatív programokon belül vissza nem térítendő és visszatérítendő kutatási, fejlesztési és innovációs célú pályázati támogatási konstrukciókat tett elérhetővé a magyarországi vállalkozásoknak is, 2017-ben összesen 90 milliárd forint keretösszegben. Még korábban, 2015-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) egységes versenypályázati rendszert alakított ki a k+f+i célú uniós fejlesztési források és a hazai NKFI Alap forrásainak koordinált, célszerű és értékteremtő felhasználására. A pályázati lehetőségek a tudományos kutatásokat, a vállalati fejlesztéseket és az innovatív ötletek megvalósítását egyaránt ösztönzik. Egy országban csak akkor lehet versenyképességi tényező az innováció, ha vannak kiemelkedő kutatók, jól képzett fejlesztők. A versenyképes innováció egyik legfontosabb feltétele a jól képzett szakember, iskolateremtő kutató. Kiemelkedően sok konstrukció ösztönzi a vállalatoknál, vállalkozásoknál megvalósuló kutatást, fejlesztést, innovációt, hiszen ezek csak akkor tudnak versenyképesek maradni, hogyha fejlesztenek.

Keveset költünk találmányokra 

Magyarországon a GDP 1,4 százalékát (468 milliárd forintot) fordítják k+f-tevékenységre, amely arány elmarad az Európai Unió kettőszázalékos átlagától. A kormány célja, hogy közelítve az EU-hoz, ez az arány 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen. Eddig több mint 140 millió eurót, azaz 42 milliárd forintot meghaladó forrást nyertek el a hazai intézmények, vállalkozások az Európai Unió Horizont 2020 kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramjában. Az Európai Bizottság május végén tette közzé részletes félidei értékelését a nyílt nemzetközi versenyben közvetlenül pályázható, Brüsszelből finanszírozott támogatást jelentő, kiválóságot ösztönző keretprogramról, amelyre évi 30 ezer projektjavaslattal pályáznak. A Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből elnyert támogatásokat tekintve a részt vevő uniós tagállamok között hazánk a 19. helyen áll. A Magyarország által elnyert Horizont 2020 források 34%-a kerül vállalkozásokhoz, 33%-a felsőoktatási intézményekhez, 26%-a kutatóintézetekhez. 

2017. június 14-én K+F+I Versenypályázati Tükör címmel értékelői fórumot tartott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Horizont 2020 pályázói kapcsán. Itt Pálinkás József elnök előadásában elhangzott, hogy az EU közel 80 milliárd eurós költségvetésű programja a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitika megvalósításának a legfőbb eszköze. Mivel ez közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrás, más működési elvek jellemzőek rá, mint a regionális támogatásokra, valamint nyílt nemzetközi versenyre kényszeríti a pályázókat, nincsenek országonként előre meghatározott keretek. A kiválasztás döntő szempontja a kiválóság, a magas szakmai színvonal és az uniós szinten mérhető hatás. A félidei értékelés jogszabályi kötelezettség, és ennek az eredménye hozzájárul a 2018–2020 közti munkaprogram és FP9 (Framework Programme 9) tervezéséhez is.

Innovációk sikerét gátló tényezők

Az értékelésből kiderült, hogy az EU13 részvétele az előző, FP7 keretprogramhoz képest kismértékben javult a programban, a nyertes pályázatokban részt vevő szervezetek mindössze 8,5%-a származik EU13-országból, amelyek a támogatások 4,4%-át nyerik el. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fórumok sorát tartja a témában, hogy minél több kreatív gondolkodó, vállalkozó, kutató kedvét meghozza a fejlesztéshez, és felhívja a figyelmet az ezek létrehozásához lehívható pályázati támogatásokra. Fontos a korábbi évek tapasztalatainak az összegzése, amelyek segítenek optimalizálni a folyamatokat. A teljes EU13-ra jellemző kisebb sikerarány számos okra vezethető vissza, köztük strukturális jellegűekre is, mint például a k+f-ráfordítások alacsonyabb szintje. A nemzetközi konzorciumokba való bekapcsolódáshoz elengedhetetlen kapcsolatrendszer és hálózati beágyazottság általában gyenge, és az intézmények nem is fordítanak elég erőforrást ennek megerősítésére. Az angol nyelv kizárólagossága is sok helyen jelent még mindig akadályt – így foglalhatók össze a Pálinkás József által előadott következtetések a Horizont 2020 eddigi tapasztalataival kapcsolatban.

Forrás: 123.rf
Forrás: 123.rf

2013-ban a „Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo” célul tűzi ki, hogy Budapest az évtized végére a régió startup központjává váljon. Ezt megelőzően az Európai Unió a lisszaboni stratégiában határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítása a régió hosszú távú versenyképességének, dinamikus gazdaságnövekedésének megalapozásához, eléréséhez szükséges, ennek feltétele a tudásalapú gazdaság. Kitüntetett helyet szántak a kutatási-fejlesztési tevékenység javítására – az oktatás és képzés korszerűsítésére és fejlesztésére –, az ehhez szükséges anyagi feltételek, pénzügyi források biztosítására, valamint az innovációs aktivitás élénkítésére. Hogy sikerül-e csupán a pályázati lehetőségekkel három éven belül innovátorokkal zsúfolt startup desztinációt létrehozni Magyarországon, most már jól látható, hogy nem. Viszont ez a három év újabb lehetőséget biztosít hazánk pionírjainak, hogy anyagi fedezetet találjanak ötleteik megvalósítására.

A Horizont 2020 félidei értékelése a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia, a hozzáadott érték szerint történt. Ezek szerint egyensúlyt kell teremteni a túlságosan leíró és túl rugalmas pályázati felhívások között, tágabb teret kell biztosítani az áttörést hozó technológiák és üzleti innovációk számára, és szükség van az állampolgárok és a közszféra fokozottabb bevonására. A korábbi, 2007–2013-as ciklus tapasztalataira építve elmondta Pálinkás az NKFI Hivatal fórumán, hogy fontos lenne elválasztani a k+f-forrásoktól az általános kapacitásbővítést szolgáló fejlesztési forrásokat, és a KFI-célú pályázatok mindegyikében kell lennie innovatív tartalomnak, hogy valódi újdonságot képviseljenek, emellett gyakorlati hasznuk kell hogy legyen, fel kell mérni a piacképességet, a nemzetközi versenyképességet és a fenntarthatóságot. 

Tolmácsot kérünk!

A legtöbb intézménynél kevés a tapasztalat a H2020-projektek menedzsmentjére vonatkozóan, az adminisztrációs terhek, a kapacitáshiány mellett ez támogatási hiánnyal is együtt jár sok esetben. A nyelvi akadályok, az alacsony kutatói bérek, az intézményi szinten csekély támogatás miatt gyenge nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a hazai intézmények, a kutatók nehezen építenek kapcsolati hálózatot. Ezek miatt sokan úgy vélik, egyszerűbb hazai pályázatokon indulni, ahol magasabb a sikerarány, és magyarul vannak.

Láthatjuk, hogy kormányzati szinten inkább a támogatási oldalról közelítik meg a hazai kutatási, fejlesztési, innovációs képesség fejlesztéseinek a lehetőségét, míg társadalmi szinten – a már ismert módon, mint a Szilícium-völgyben – az egyetemek, az intézmények és a vállalatok közötti szorosabb együttműködés, egy vonzó tudományos-technológiai desztináció kell ahhoz, hogy a vállalkozó kedvű, nyitott gondolkodású elmék együtt, egy helyen gondolkodjanak.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés