hirdetés
hirdetés

K+F+I

Mi számít tiszta hidrogénnek?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint tiszta hidrogénként kellene elismerni a nukleáris alapon előállított hidrogént is.

hirdetés

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára képviselte Magyarországot az uniós kutatási miniszterek 2020. július 21-ei informális tanácsülésén. Az egyeztetés fő célja a német elnökség által bemutatott, zöld hidrogénről szóló, K+F+I-vezérelt kezdeményezés megvitatása volt. Az államtitkár felszólalásában megerősítette: Magyarország azon államok közé tartozik, amelyek úgy vélik, hogy a hidrogén nélkülözhetetlen eszköz a 2050-es "éghajlat-semlegességi cél" eléréséhez. A zöld hidrogénről szóló kezdeményezés az Európai Bizottság 2020. július 8-án közzétett hidrogénstratégiájára építve azt tűzi ki célul, hogy a hidrogéngazdaság fejlesztése kiemelt figyelmet kapjon a koronavírus utáni időszak nemzeti és uniós szintű helyreállítási beruházásaiban, az Európai Unió korszerűsítésében és versenyképességének fokozásában, a klímabarát, fenntartható ipari szektor kialakításában.

Ha a villamos energia megújuló forrásokból, például szélből, napenergiából vagy vízből származik, akkor a hidrogén ténylegesen zöld. 

A zöld hidrogén hathatós megoldás lehet a különféle ágazatok szén-dioxid-mentesítésére, ezért ösztönözni és támogatni kell a kapcsolódó technológiák fejlesztését és alkalmazását. A kormány álláspontja szerint azonban a hidrogén előállításánál a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Csakhogy a zöld hidrogén – hogy a Napi cikke is megjegyzi  – tömeges mennyiségű előállítása egyelőre egy technológiai fejlesztési út még el nem ért végállomása. A fejlesztések célja az, hogy a szélerőművek (vagy napelemrétek) termelte árammal hidrogénre és oxigénre bontsák a vizet, és elsősorban előbbit hasznosítsák. Ez a megoldás válthatná le a jelenleg az iparban használt kémiai szintézis alapú hidrogéntermelés megoldást. Ennek lényege, hogy földgázból, kémiai eljárással készül a hidrogén, ám minden egyes tonna hidrogén előállítása 8-10 tonna szén-monoxidot is termel. Utóbbit vízzel reagáltatva további hidrogén mennyiség nyerhető ki a folyamatból, de a folyamat vége nem ilyen környezetbarát: éppen az a jelentős mennyiségű szén-dioxid marad meg hulladékként, amit a karbonlábnyom csökkentése érdekében kivonni akar az emberiség a tevékenységi egyenletéből.

Az atomenergia és az atom a nem megújuló energiaforrások közé tartozik – vagyis a meglévő készletek kimerülhetnek.

5 éve került forgalomba a Toyota első hidrogán üzemanyagcellás elektromos autója
5 éve került forgalomba a Toyota első hidrogán üzemanyagcellás elektromos autója

A hidrogénnek sokan nagy jövőt jósolnak általános zöld energiaforrásként, ha ugyanis sikerül megújuló energia befektetésével, például vízből, vagy szélenergiából előállítani, akkor az nem terheli a környezetet és szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. A hidrogénnel hajtott járművek is elektromos árammal üzemelnek, csak nem hagyományos akkumulátorokat, hanem hidrogént tárolnak (tankolnak), és azt maguk alakítják árammá. A hidrogén előnye az akkumulátorral szemben, hogy folyamatos táplálással az áram előállítása is folyamatossá tehető, vagyis a lemerülő akkumulátorokkal szemben nincs szükség újratöltésre.

A magyar hidrogéngazdaság fejlődésének erőteljes lendületet adhat a közelmúltban megalakult Nemzeti Hidrogén-technológiai Platform, amely összehozza a kutatás és az ipar érintett szereplőit, és javaslatot tesz egy hazai hidrogénstratégiára. A hidrogén- és biometán-technológiákon alapuló pilot projektek támogatására az ITM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal idén márciusban 4 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett meg.

Trapp Henci
a szerző cikkei

(forrás: MTI/GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés