hirdetés
hirdetés

Kína az űrben

Megérkezett a kínai űrállomás második legénysége

Kína kiterjeszti jelenlétét az űrben - mégpedig a közelmúltban indította útnak második legénységi küldetését új űrállomására egy Long March 2F-es rakéta fedélzetén. Az eseményre élőközvetítés keretében derült fény a Kína által államilag támogatott CCTV Video News Agency jóvoltából.

hirdetés

A rakéta a Góbi sivatagban állomásozó Jiuquan Satellite Launch Centerből indult.

A kínai Long March rakéta kilövése, forrás: Interesting Engineering
A kínai Long March rakéta kilövése, forrás: Interesting Engineering

Új karral bővül a Tianhe űrállomás

A Shenzhou 13-nak keresztelt küldetés azonnal elindult, amikor Kína Tianhe nevű űrállomása elhaladt a Góbi sivatag fölött. A hat hónapos küldetésben három legénységi tag vesz részt; Zhai Zhigang parancsnok, Ye Guangfu és Wang Yaping folytatják az ország első űrállomásának fenntartását. A három taikonauta a Shenzhou 12 legutóbbi sikeres elindításának pótlegénysége volt.

Zhai volt az első kínai állampolgár, aki a 2008-as Shenzhou 7 küldetés során végrehajtott egy űrsétát - azóta a parancsnoki posztig emelkedett. Ye először repül az űrbe, és Wang az első női taikonauta, aki meglátogatta a kínai Tianhe állomást; korábban Wang a 2013-as Sencsou 10 küldetésben is részt vett.

A küldetés során a legénység a 2022-ben két további modullal kiegészülő űrállomás összeállításához és továbbfejlesztéséhez szükséges kulcsfontosságú technológiákat teszteli majd. A három taikonauta egy robotkar segítségével egy modul áthelyezését is végrehajtja majd az egyik dokkoló portból a másikba a Space.com egy riportja szerint.

Három űrsétát is terveznek, amelyek célja egy adapter telepítése, amely segít az állomás karjának egy másik, kisebb kar építésében. A pozícióba kerülve a Sencsou 13 beáll majd a Tianhe Föld felé néző dokk állomásába.

„A legénységünk és a magam nevében szólva biztos vagyok benne, hogy képes vagyunk teljesíteni a Sencsou 13 küldetést. A magabiztosság a technológiai és fizikai előkészületekből, valamint az űrszonda berendezési rendszerének elsajátításából fakad" – nyilatkozott Zhai egy csütörtöki sajtótájékoztatón Jiuquan Satellite Launch Centerben. „A magabiztosság az felkészültségből fakad. Magabiztosan pedig az űrrepülés sem olyan nehéz."

A NASA késlelteti az Artemis programot a Blue Origin per közepette

A NASA Artemis programja és a SpaceX Csillaghajó fejlesztése másodszorra is megtorpanásra kényszerül. Jeff Bezos cége, a Blue Origin augusztusban pert indított az ügynökség ellen. Ennek oka, hogy a NASA kizárólagos jogosultságot ajánlott fel Elon Musk vállalatának egy, a Holdon létesítendő űrállomás (HLS, vagyis Human Landing System) kiépítésére. A program célja, hogy 40 év után először újra ember léphessen a Holdra. Napokkal később a NASA bejelentette, hogy késni fog az eredetileg 2024-re tervezett holdraszállás.

„A holdleszálló űrhajók nehézkes fejlesztésével és nemrégiben kötött leszállási szerződéssel kapcsolatos tiltakozások szintén kizárják a 2024-re tervezett leszállást" – olvasható az ügynökség auditjában.

Elon Musk azonnal válaszolt a NASA Twitter üzenetére, és felajánlotta, hogy a SpaceX segít a NASA-nak felgyorsítani a holdsétára alkalmas szkafanderek kialakítását. Természetesen Kína még messze tart attól, hogy akár elméletben is megelőzhetné a NASA-t és magánpartnereit. Azonban az Oroszországgal való egyre mélyülő partnerségben a közös holdállomás építésének tervei közepette kevés a vesztegetni való idő.

Jóllehet a legjobb végkifejlet az lenne, ha a holdraszállás a világ űrutazó nemzetei közötti együttműködés szellemében haladna előre.

Fazekas Borbála
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[278418] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés