hirdetés
hirdetés

Expedíció

Magyarok a vulkán tetején

A Föld legmagasabb aktív vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő, 6893 méter magas Ojos del Saladóra indulnak magyar kutatók, hogy a klímaváltozás hatásait vizsgálják.

hirdetés

Az expedícióról tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció első szakaszában, 2012-ben a kutatók műszereket telepítettek az Andokban található vulkánra, a február 3-án induló második expedíció elsődleges célja pedig az lesz, hogy begyűjtsék a műszerek által rögzített adatokat, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás jobb megértéséhez.
 Nagy Balázs, az expedíció vezetője elmondta: több hetet töltenek majd a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegyen, ahol az eddig mért – többnyire hőmérsékleti és nedvességre vonatkozó – adatok begyűjtése mellett újabb mintákat is vesznek.

Az Atacama-sivatag és a Száraz-Andok extrém terepe kiváló "indikátorhelyszínnek" számít a kutatásokhoz.
 A kutatóúthoz kapcsolódva általános és középiskolásoknak szóló online vetélkedő is indul az expedíció honlapján – atacama.expedicio.eu – Kövesd a Kutatókat! címmel. A kéttagú csapatoknak négy fordulóban kell megválaszolniuk a Chiléről, a vulkánosságról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket. Az expedíció résztvevői a felkészülést segítő keszonkamrás kezelés után indulnak a Föld legmagasabb tűzhányójára.

Az Atacama táborhely 5220 méteren
Az Atacama táborhely 5220 méteren

Szolnoki Nikolett, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) részeként működő Hiperbár Centrum főorvosa arról beszélt, hogyan segíti a keszonkamra - más nevén hiperbár kamra - a kutatókat a fizikai felkészülésben. Mint mondta, a kamrában ülők magasabb nyomáson lélegeznek, így növelik az oxigénbevitelt, ez pedig javítja a teljesítményt: többet bírnak és hamarabb kipihenik magukat.
 Nem csak fizikailag nehéz azonban a magashegyi akklimatizáció.

Nagy Balázs kiemelte, hogy a hegyen töltött napok folyamán a gondolkodásuk is megváltozik: "csőlátók" lesznek, ami nagyon megnehezíti a kreatív, tudományos munkát. –A hegyen nem olyan racionális a gondolkodásunk, mint itt lent. Ezért fontos az előzetes tervezés, mert fönt könnyen elfelejtjük, hogy mi is pontosan a feladatunk – fogalmazott a kutatóexpedíció vezetője, akinek társai Heiling Zsolt, Mari László és Nemerkényi Zsombor lesznek a túrán.

Az Ojos del Saladót először 2010 elején mászták meg magyarok: akkor Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás jutott fel a kráter szegélyén emelkedő sziklás főcsúcsra. A hegy száraz környezetben, hegyi sivatagok fölött magasodik, lábánál sós tavak, só- és kősivatagok húzódnak, a legközelebbi megbízható ivóvíznyerő hely 250 kilométer távolságban található. A tűzhányó nagy magassága és a rendkívül szélsőséges időjárás miatt sokáig kívül esett a részletes földtani és földrajzi vizsgálatokon, a legutóbbi, 700-1000 évvel ezelőtti kitöréséről is csak hozzávetőleges adatok születtek.
    

(forrás: MTI)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés