hirdetés
hirdetés

Gábor Dénes

Lehet, hogy hologramban élünk?

Vizsgálatai során egy nemzetközi tudóscsapat arra a következtetésre jutott, hogy a minket környező világban a mélységérzet csupán illúzió.

hirdetés

„Jelentős bizonyíték” van arra, hogy minden, amit látunk és érzünk, valójában csupán egy hatalmas illúzió része, állítja egy elméleti fizikusokból és asztrofizikusokból összeállt nemzetközi tudóscsapat tanulmányából.

A Physical Review Letters szakfolyóiratban megjelent értekezésben Kanadában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban  dolgozó tudósok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) szabálytalanságainak vizsgálatakor jutottak (karöltve) erre a végkövetkeztetésre. A CMB-t egyébként a Nagy Robbanás „utánizzásának” is szokták nevezni.

A holografikus világegyetem elméletét először az 1990-es években fogalmazták meg. A teória azt feltételezi, hogy minden, amit mi három dimenzióban érzékelünk, a hatalmas csillagoktól a legapróbb atomokig egy kétdimenziós síkon foglal helyet.

Ez a modell azt is feltételezi, hogy a gravitáció vékony, rezgő húrok felől ered, amelyek tulajdonképpen egy lapos univerzumban keletkező hologramok, és ez az, ami háromdimenziós mélység érzetét kelti bennünk.

A jelenlegi tanulmány keretében fejlett teleszkópok és érzékelő berendezések által begyűjtött hatalmas adatmennyiséget vizsgáltak át a CMB „fehér zajának” tanulmányozásához és a szabálytalanságok felkereséséhez. A csapat azt állítja, hogy a kétdimenziós világegyetem feltételezése segíthet feloldani néhány ellentmondást Einstein gravitációs elmélete és a kvantumfizika között.

Az esszé társszerzője, Kostas Skenderis professzor a teóriát a 3D-s filmekhez hasonlítja, melyek esetében a nézőközönség mélységet érzékel egy teljesen sík kivetítőn.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: RT)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés