hirdetés
hirdetés

Kutatási infrastruktúra-fejlesztés az SZTE-n

Összesen 741,46 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg kutatási infrastruktúra-fejlesztést a Szegedi Tudományegyetem. A projekt modern, hiánypótló és fenntartható műszerek beszerzését támogatta a szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén. 

hirdetés

A jelentős infrastruktúra fejlesztés során anyagtudományi és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT berendezést; 500 MHz-es NMR spektrométert, cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelve, valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentése érdekében hélium visszanyerő rendszert; hélium és nitrogén cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az SZTE. Mindegyik beszerzés hiánypótló volt az SZTE műszerpalettáján; segítségükkel immár biztosított a lehetőség a modern anyagok legszélesebb körének vizsgálatára az atomi szinttől a háromdimenziós szubmikrométeres szerkezetekig.

Bruker Skyscan 2211 mikro-CT
Bruker Skyscan 2211 mikro-CT

A Mikro-CT készülék a teljes régióban hiánypótló. Beszerzése óta számos új tudományos és ipari együttműködés alapjául szolgált, kiszolgálva az anyagtudománnyal foglalkozó akadémiai, illetve versenyszférát (műanyag- és gumiipar), valamint a kísérletes orvostudománnyal foglalkozó egységeket is. A berendezés révén az SZTE alapító tagként csatlakozhatott az MTA Anyagtudományi és Szilikátkémiai munkabizottsága égisze alatt, 2020-ban létrehozott röntgentomográfiás fórumhoz, és az SZTE kutatói már tíznél több nemzetközi folyóiratban megjelent közleményben használták az új készülékkel nyert eredményeket. Az új NMR készülék a modern kiegészítő műszerekkel költséghatékonyan vált üzemeltethetővé, a készülék által nyújtott információk jóformán a kémia, biológia, gyógyszerészet, orvostudomány összes területén alkalmazást nyertek, száznál több nemzetközi folyóiratban megjelent publikációban szerepelnek az új készülékkel nyert mérési eredmények.

(forrás: Szegedi Tudományegyetem)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés