hirdetés
hirdetés

Univerzum

Exobolygó-kereső program indul magyar részvétellel

A PLATO exobolygó-kereső program  egy huszonhat távcsőből álló rendszer, amelynek összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

hirdetés

A PLATO (PLAnetary Transits and Oscillations of stars, vagyis 'bolygótranzitok és csillagoszcillációk') programot 2014 februárjában választotta ki az Európai Űrügynökség (ESA) öt javasolt űrprogram közül. Az ESA 2017. június 20-i, madridi ülésén elfogadták a PLATO-küldetés tudományos programját. Ez a döntés megnyitja az utat az űrtávcső tényleges megvalósításához, a következő hónapokban pedig az ipari beszállítók versenyeztetése révén dől el, hogy ki fogja gyártani az űrtávcső optikáját és műszereit befogadó platformot –tájékoztatott a Magyar Tudományos Akadémia.

Folyékony vízet keresnek

A 2026-ra tervezett startot követően a PLATO fényes csillagok ezreit vizsgálja majd a csillagok fényességének apró, szabályos időközönként bekövetkező csökkenéseire vadászva – ezeket ugyanis a csillagok körül keringő bolygók elhaladása okozza a központi égitest fényes korongja előtt. A négy évre tervezett küldetés legfontosabb feladata a Földhöz hasonló, és a kissé nagyobb méretű bolygók, úgynevezett szuperföldek felfedezése és beható vizsgálata lesz, különös tekintettel azokra, amelyek a lakható zónában találhatóak. Vagyis azokat a planétákat keresik, amelyek megfelelő távolságban keringenek központi csillaguktól ahhoz, hogy felszínükön folyékony víz létezhessen.

Illsuztáció: 123.rf
Illsuztáció: 123.rf

A pontos fényességmérések alapján a kutatók a csillagok rezgéseit megfigyelve azok szeizmikus aktivitását is tanulmányozni fogják, ami pedig a csillagok tömegének, méretének és korának pontos meghatározásának az alapja. Ezek az információk a felfedezett bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez vezethetnek. Maga a műszer a Földtől 1,5 millió kilométerre található, úgynevezett második Lagrange-pontban fogja megkezdeni működését. A Földtől és a Naptól is távoli pálya a zavartalan működés feltételeit biztosítja majd.

Magyar közreműködés

A PLATO 26 távcsőből áll, amelyek együttesen vizsgálják majd az égbolt nagy területeit. Az adatfeldolgozás részben a fedélzeti számítógépeken, részben pedig a földi adatközpontokban fog megvalósulni. A műszereket nemzetközi konzorcium építi. Magyarország a távcsőrendszer összehangolt működését és tápellátását biztosító alkatrész (AEU, Ancillary Electronic Unit) tervezésében és megépítésében működik közre a C3S Kft. mérnökeinek köszönhetően.

Az MTA CSFK kutatói több mint egy évtizede vesznek részt sikeres európai (CoRoT, CHEOPS) és amerikai (Kepler/K2, TESS) exobolygó-kereső és csillagszeizmológiai űrfotometriai programokban. Ennek folytatásaként Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a PLATO legfelső irányító szervének, a Boardnak a tagja 2010 óta. Kollégáival és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatóival közösen a távoli bolygók körül keringő exoholdak keresését, pulzáló változócsillagok vizsgálatát és fotometriai algoritmusok fejlesztését összehangoló munkacsoportok vezetését végzik a PLATO programban. A most meghozott döntés több mint egy évtizede folyó előkészítő munka nyomán született meg, az új világok európai kutatása pedig magasabb fokozatba kapcsol.

(forrás: MTI/GyártásTrend)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés