hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

A Titán tengerét tiszta, színtelen metán alkotja

A Cassini űrszonda adatai azt sugallják, hogy a földöntúli folyadéktest mélyén iszapos üledékréteg húzódik.

hirdetés

A Naprendszerben csupán két világ, a Föld és a Szaturnusz Titánnak becézett holdja felszínén találunk folyékony tengereket.

Ez utóbbi bolygón a kiterjedt szénhidrogén „pocsolyák” egzotikumát részben az adja, hogy -179 Celsius-fokos hőmérsékleten is folyékonyak.

Most, hogy a felfedezésükért felelős Cassini-Huygens űrszonda néhányszor elrepült a Titán mellett, a bolygóból kibocsátott fényt és egyéb sugárzásokat vizsgáló tudósok állítólag most már jobban értik, hogy pontosan mit is rejt az égitest egyik óceánja. Meglepetésükre a hold második legnagyobb folyadéktömegét, a Ligeia Marét csaknem színtiszta metán alkotja.

„Arra számítottunk, hogy a Ligeia Mare anyaga főleg etán, amely a metán molekuláit megbontó, beérkező napfény hatására nagy mennyiségben termelődik a légkörben – nyilatkozta Alice Le Gall, az új tanulmány vezető szerzője. – Ez a tenger azonban túlnyomórészt tiszta metánból áll össze.”

Az adatok további, a tenger átlátszóságát vizsgáló elemzése azt mutatta, hogy a metán egyes helyeken mintegy 160 méter mélyre, egészen egy, a kérget befedő iszapos rétegig lenyúlik. A tenger és tengerfenék ezen kombinációja arra enged következtetni, hogy a Titán légkörében nitrogén és metán reakciója révén szerves molekulák jönnek létre, amelyek aztán metános eső formájában a felszínre hullanak. Ezen részecskék közül is a legnehezebbek (mint például a benzol) a tenger fenekére süllyednek.

Ha ad abszurdum a Titán felszínén csónakáznánk, alattunk egy tiszta és mély tengerbe bámulhatnánk bele. A Föld kék színben „fürdőző” óceánjaival ellentétben, ezek az áttetsző tengerek a bolygó egének sárgás-narancsos árnyalatát öltik magukra.

Nem mellesleg még az sincs kizárva, hogy bennük immár az életnek nevezett, csip-csup jelenség is felütötte a fejét.

Semmi komoly!

Szerves vegyületek a Titán tavaiban és tengereiben (Forrás: ESA)

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: arstechnica)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés