hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

A Cassini űrszonda égő jeget talált

A Cassini űrszonda szénhidrogén-tengerek és -tavak százait fedezte fel eddig a Szaturnusz legnagyobb holdján, a jeges Titánon, amelyeket metánesők táplálnak, azonban a tudósok mindmáig kevéssé ismerik az égitest légköre, felszíni és felszín alatti "tározói" között lévő bonyolult kölcsönhatásokat.

hirdetés

A folyadékkörforgás összetett rendszerét a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory, továbbá a Cornell Egyetem és a francia Franche-Comté Egyetem kutatói modellezték, akik eredményeiket az Icarus szaklapban ismertették. A tudósok azt vizsgálták, hogy a metáneső milyen kölcsönhatásba lép a Titán porózus jégtakarójával. A modellek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy e folyamat eredményeként a felszín alatt jég-metán anyagkompozícióval, úgynevezett klatrátokkal telített új "tározók" képződhetnek – olvasható a PhysOrg hírportálon.

A felszín alatt jég-metán anyagkompozícióval, úgynevezett klatrátokkal telített új
A felszín alatt jég-metán anyagkompozícióval, úgynevezett klatrátokkal telített új "tározók" képződhetnek

– A jégkristályok csapdába ejtik a metánmolekulákat. Az égő jég néven is ismert klatrátok a Földön a pólusokon, valamint óceánok üledékében találhatók. A Titánon viszont a felszíni nyomásnak és az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően akkor képződnek, amikor a folyékony szénhidrogének az égitest felszínét borító vízjéggel találkoznak. Ezek a vegyületek néhány kilométer mélységig is stabilak maradhatnak a Szaturnusz holdján. Egyik érdekes tulajdonságuk, hogy frakcionálást váltanak ki: a jégkristályok csapdába ejtve és széthasítva a molekulákat, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagkeveréket hoznak létre – vázolta Olivier Mousis, a projektet irányító francia kutató.

A nemzetközi kutatócsoport szerint a Titán felszíne alatt felgyülemlő klatrátok fokozatosan megváltoztatják a folyékony szénhidrogénnel teli tározók kémiai összetételét, amelyekben propán vagy etán gyülemlik fel, majd a felszín felé vándorol. Az ilyen forrásokból táplálkozó tavak és tengerek összetétele egészen más lesz, mint azoké, amelyek fennmaradásukat a csapadékoknak köszönhetik, utóbbiak metánt, nitrogént, valamint nyomokban argont és szén-monoxidot tartalmaznak.

– Ismeretes volt, hogy a Titán tavainak jelentős része kapcsolatban állhat felszín alatt lévő, folyékony halmazállapotú anyagokkal telitett képződményekkel, ám semmiféle adattal nem rendelkeztünk arról, hogy miként működik ez a bonyolult rendszer – magyarázta Olivier Mousis. Hozzátette: "ez azt jelenti, hogy meg tudjuk állapítani a felületi tavak és tengerek összetételét, és ennek alapján betekintést nyerhetünk a felszín alatt lévő +boszorkánykonyha+ titkaiba".

A Cassini-űrszonda 2017-ig folytatódó küldetése alatt még 54-szer repül el a Titán szoros közelségében, aminek köszönhetően a tudósok a jelenleginél sokkal átfogóbb képet kaphatnak az égitest felszínén lévő tavakról és tengerekről. – A Cassini kibővített missziójának egyik legfontosabb célja, hogy megismerjük a folyadék körforgásának mechanizmusát a Titánon – hangsúlyozta Nicolas Altobelli, az Európai Űrügynökség Cassini-projektjének tudósa.

Mint mondta, az évszakváltásnak köszönhetően hamarosan ismét lehetőséget kapnak arra, hogy szemügyre vegyék a tavakkal borított északi sarkot és esetleg korábban nem ismert szezonális jelenségeket is megfigyelhetnek. Mindez döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy jobban megismerhessük, mit is rejteget jeges felszíne alatt a Titán – hangsúlyozta Nicolas Altobelli.

(forrás: PhysOrg)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[155868] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés