hirdetés
hirdetés

Interdiszciplináris átalakulás

Munkaerő-piaci felkészülés az ipar 4.0-ra

A negyedik ipari forradalom jelenleg is zajlik, hatására pedig a munkaerőigények is jelentős változáson mennek át. A digitalizáció egészen más készségeket és képességeket helyez előtérbe, a munkakörök átalakulnak. Miként reagálnak erre a vállalatok, hogy megfelelő erőforrásaik legyenek?

hirdetés

„Az ipar munkaerőigénye átalakulóban van, de ez a változás nem feltétlenül érint minden ágazatot azonos mértékben és időben” – mondja Both Vilmos, az IVSZ Szövetség a digitális gazdaságért elnökségi tagja az ipar 4.0 munkaerő-kihívásainak kapcsán.

Bizonyos ágazatok esetében ez a folyamat már jóval előrébb tart, azonban egészen biztosra vehető, hogy a kékgalléros ipari tevékenységeket, kivált a repetitív munkaköröket átveszik a robotok, és a nagyobb innovatív hozzáadott értékű munkák maradnak meg, lényegesen magasabb technológiai felkészültségű szakértelmet igényelve. A szakértő szerint nagy a valószínűsége, hogy egy több ezer főt foglalkoztató gyár inkább több száz főssé alakul, ahol a robotoknak sokkal nagyobb szerepük lesz. A munkahelyek pedig, amelyek ily módon létrejönnek, lényegesen nagyobb hozzáadott értéket termelnek. Azok az emberek tudnak majd tovább dolgozni ezekben a gyárakban, akik nemcsak digitálisan írástudók, hanem kifejezetten valamilyen infokommunikációs felkészültségük van.

A munkaerő rugalmatlansága gátló tényező

Both Vilmos
Both Vilmos
„Egy interdiszciplináris átalakulás előtt állunk, az informatika mindenhova be fog szüremleni, és azok az emberek képezik majd a legértékesebb munkaerőt, akik egyszerre értenek az adott szakterülethez és az infókommunikációhoz is. Azon ágazatokban, ahol eleve magas felkészültségű szakembereket foglalkoztattak – jellemzően ilyen az autóipar vagy a repülőgépgyártás –, átképzéssel, illetve ráképzéssel sok embert tudnak megtartani. Ezeken a helyeken már eleve a kiválasztás is a jelenleg felértékelődött kompetenciák mentén zajlott.

Azokban az ágazatokban azonban, ahol nincs nagy hagyománya a robotikának, ott az ipar 4.0 egyfajta forgószélként fog berobbanni. Nagy valószínűséggel új emberekre lesz szükség, kevesen lesznek a meglévő munkaerőből, akik hajlandóak átképzéssel egy másik tevékenységet ellátni. A magyar munkaerő rugalmatlansága nagy gátló tényező lehet ebben; Magyarországon sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a munkájukkal kapcsolatos felnőttképzésben vagy kompetenciafejlesztésben az emberek, mint például Németországban. Ez rendkívül aggasztó, mert az ipar 4.0 útjára lépő vállalatoknak nem lesz munkaerő-utánpótlásuk, másrészt rengeteg embernek nem lesz munkája” – mondja Both Vilmos.

Változnak az adminisztratív munkakörök is

A digitalizáció és vele együtt a negyedik ipari forradalom érezhető változásokat hoz a Siemens életében is.

„Általánosan és a vállalatnál többek között a klasszikus gyártási és az adminisztrációs folyamatok is megváltoznak majd, jól képzett szakemberekre lesz szükség a gyártási technológiák fejlesztéséhez, megtervezéséhez, szimulálásához, teszteléséhez és megépítéséhez, ugyanakkor a napi rutinfeladatok már jellemzően automatizáltak lesznek, minimális emberi hozzáadott értéket igényelve” – mondja Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. Digital Factory és Process Industries and Drives divíziójának ágazatigazgatója. Specialistákra ugyanakkor a váratlan helyzetek kezelése, a hibaelhárítás, karbantartás vagy esetleges bővítés és átalakítás kapcsán szükség lesz, akik gyorsan és hatékonyan tudnak beavatkozni, újraindítani a gyártási folyamatokat vagy megelőzni nem tervezett leállásokat.

Jeránek Tamás
Jeránek Tamás
Az igazgató úgy látja, a digitalizáció révén az adminisztratív munkakörök is változnak: a jelenlegi manuális adatfeltöltési, adatkezelési folyamatokat felváltják az automatizmusok, és a kollégákkal szemben elvárás lesz az adatok elemzésének képessége is. A változások hozadékaként jóval több adat és információ áll rendelkezésre, a képességeknek egyre inkább ezen adathalmazok kondenzálására, azok megértésére és az abból levonható következtetésekre, elemzésekre kell koncentrálniuk. A számítástechnikai eszközök, okostelefonok, táblagépek és az ezeken futó alkalmazások ismerete és használata még fontosabb lesz. Egyre inkább szükség lesz a programozási és kódolási alapokra.

Jeránek Tamás jó példaként említi a Siemens egyik ügyfelénél dolgozó karbantartó kollégák helyzetét. „Egyre több elektronikai karbantartónk specializálódik PLC-s szakértővé, már-már egyetemi végzettséggel rendelkező mérnökök szintjét elérve. Ehhez a Siemensen belül magyarországi és külföldi elméleti és gyakorlati képzéseket biztosítunk.”

A cégnél az adminisztráció területén a folyamatok automatizálásával lépésről lépésre alakulnak át a munkakörök. Főleg a saját termék- és alkalmazástechnikai képzésekben való részvételre alapoznak. Sok esetben a külső partnerek számára elérhető fizetős képzéseket biztosítanak ingyenesen a kollégáik számára. Ezeken túl munkakörtől függően vesznek igénybe külsős szolgáltatókat is.

Folyamatos változás, folyamatos tanulás

„Szüntelenül azon dolgozunk, hogy kollégáink a digitális világ kihívásainak megfelelő készségekkel rendelkezzenek. A folyamatos tanulásra helyezzük a hangsúlyt. A munkakörök átalakulása fokozatos, így van idő a finomhangolásra, ezt pedig állandó képzésekkel kell támogatni.

Új kollégáinkat betanulási rendszer alapján készítjük fel a következő időszak feladataira. Nagy hangsúlyt kap a műszaki tudás, termékismeret, amit a saját Sitrain-tanfolyamainkon tudnak a kollégák elsajátítani. Továbbá támogatjuk kollégáink külföldi – jellemzően ausztriai, németországi – telephelyeinken elérhető belső képzéseken való részvételét. Ez egyébként külön motivációs eszköz is, mert használhatják a nyelvtudásukat, és utazhatnak is, találkozva más országbeli kollégákkal.

Általánosságban elmondható, hogy a digitális tudás egyre inkább elvárás már a felvételnél. A vállalati kultúránknak része ezen tudás hasznosítása, folyamatos bővítése. Belső oktatási rendszereink erre is orientálódnak” – mondja Jeránek Tamás.

A Siemens számára kiemelt fontossággal bír a duális képzés, amelyet különböző szinteken valósítanak meg: a duális szakképzésben hegesztők, ipari gépészek és gépi forgácsolók készülnek fel a jövő kihívásaira; a duális felsőoktatásban nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók tanulnak a cégnél; míg folyamatban van a duális mesterképzés elindítása is a műszaki felsőoktatás területén. A duális képzés esetében a jövőbeni munkatársak számára az államilag előírt kompetenciákon túl a modern gyakorlati tudás elsajátítására is hangsúlyt fordítanak.

„Könnyen elképzelhető, hogy gyerekeink olyan munkát fognak végezni, amely ma még nincs. Aki ehhez tud alkalmazkodni, hajlandó folyamatosan tanulni, az a jövőben is meg tud majd felelni a kihívásoknak – összegzi a vállalati filozófiát a digitális divízió vezetője.

Mentorrendszer, továbbképzés

Műszakvezető-képzés külsős cég bevonásával, vezetői kompetenciák fejlesztése, vizsgarendszer, amely szerves része a bérstruktúrának – röviden ez jellemzi a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. válaszát a negyedik ipari forradalom kihívásaira.

A vállalatnál sok munkavállaló egyéni szakmai fejlődése érdekében részt vehet külsős képzéseken. Az átképzés kevésbé jellemző, inkább a szakmai továbbképzés vagy gyakornok diákok átvétele a gyakornoki idő letelte után gyakori megoldás a munkaerő-felvételre és -megtartásra.

Malaczkó Marietta
Malaczkó Marietta

Felkészítés jellegű mentorrendszer működik: a mentor az új munkavállalók munkaterületen történő betanításának folyamatáért felel, amelybe beletartozik a termékismeret mellett a munkarenddel, működési szabályokkal összefüggő ismeretek megosztása is. Területtől és munkakörtől függő a betanulás hossza, azonban minden munkatárs első munkanapja oktatással telik, ahol az újonnan belépők megfelelő ismeretekre tesznek szert munkavédelmi, környezetvédelmi, minőségügyi témákban.

Nemcsak saját dolgozóiknak, hanem a leendő munkavállalóknak is szerveznek képzéseket. Füzesgyarmati telephelyükön hegesztőképzés folyik, ami hiányszakmának számít, az oktatáshoz gyakorlóbokszokat létesítettek, de műszakvezetőket is képeznek, hogy ezen a területen is biztosított legyen az utánpótlásuk.

Az új kihívásokhoz kapcsolódóan a későbbiekben a vállalat szeretné bevezetni a teljesítménybérezést is a gyártásban.

„Az emberekkel ma Magyarországon el kell fogadtatni minden újdonságot. Az ipar 4.0 rengeteg ilyen újdonságot hoz magával, amelyet egy cég a mindennapi életébe, működésébe bele kell hogy építsen a jövőben. A munkaköröket, feladatokat is e köré szükséges felépíteni” – mondja Malaczkó Marietta, a KUKA Robotics Hungária Ipari Kft. marketing- és PR-referense.

Nem ágazatilag, globálisan, társadalmilag kell felkészülni

A változások iparáganként és vállaltonként eltérő módon szivárognak be a mindennapokba. „A műanyagfröccsöntésben vagy a faipari feldolgozásban korábban emberek kellettek ahhoz, hogy egyforma méretre legyenek vágva a darabok; a változások azonban már bekövetkeztek az elmúlt évtizedekben, években. Ahogy az érzékelők fokozatosan egyre érzékenyebbek lettek, a szenzorok, az automatizáció már sok helyen kiszorította az élőmunkát. Úgy gondolom, hogy nem ágazatonként kell felkészülni arra, hogy ez a helyzet csak egyre fokozódni fog, hanem társadalmilag és globálisan, az egész magyar gazdaságnak kell úgy tekintenie a digitalizációra, mint új lehetőségeket tartogató fordulatra. Nem megrémülni kell, hanem felkészülni rá. Ez az államnak, a munkáltatóknak és nem utolsósorban maguknak az embereknek is a feladatuk – mondja Both Vilmos.

A felkészülésnek pedig a szakértő szerint minimum három szintje van. Az első az általános digitális kompetencia, amit digitális írástudásnak is szoktak nevezni: ez a számítógép használatát jelenti, ám ez a gyártásban, az iparban dolgozóknak is csupán a belépőszintet jelentheti. A kompetencia már magasabb szintű tudatosságot jelent, amikor valaki nemcsak a magánéletben, hanem a munkájában is értékteremtő módon tudja használni az új eszközöket. A második szint – amely gyakorlatilag az ipar 4.0-ra való felkészülés –, amikor valaki a munkáltatójával közösen úgy dönt, hogy a saját tevékenységével összefüggésben addicionális digitális készségeket, infokommunikációs tudást szerez annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja ellátni a munkáját, vagy meg tudja tartani a jelenlegit. A harmadik szinten végül az informatikusok vagy interdiszciplináris mérnökök tudása helyezkedik el, akik egy adott ágazat gyártásának vagy logisztikájának az informatikai fejlesztéseit koordinálják.

Mindezek tudatában készülhetnek fel az ipar szereplői és maguk a munkavállalók a saját jövőjükre, arra, hogyan boldogulhatnak majd a piacon.

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés