hirdetés
hirdetés

MérNŐK

„Férfi kollégáim egyenrangú félként kezelnek”

Nem tartozik azok közé a pályán lévő nők közé, akiket a véletlen sodort erre az útra. Sokkal inkább ritka példája annak, hogy nemcsak a férfiak közül kerülhet ki olyan szakember, aki kisgyerek korától műszaki területre készült. Pauszni Mária villamosmérnök páratlan szorgalommal, tudatossággal elérte, hogy ebben a férfias szakmában nőként is elismerjék.

hirdetés

Honnan indult a műszaki érdeklődésed? Mikor válik nyilvánvalóvá egy kislány számára, hogy neki pedig ilyen irányba kell indulnia?

Már kisgyermek koromban is jobban vonzódtam az olyan játékokhoz, amelyek gondolkozást, kézügyességet igényeltek. Szerettem barkácsolni, szerelni, bütykölni. Így amikor pályaválasztás előtt álltam, a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolát választottam, és a rendkívül diákközpontú oktatásnak és az agilis tanári gárdának köszönhetően egyre inkább megszerettem az általam választott szakot. Mivel biztos voltam benne, hogy szeretnék továbbtanulni, így az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny mellett vállaltam az emelt szintű elektronika érettségit is, amelyet jeles eredménnyel tettem le.

Munkája során folyamatosan változó kihívásokkal szembesül
Munkája során folyamatosan változó kihívásokkal szembesül

Érettségi után a veszprémi Pannon Egyetemre nyertem felvételt, azonban halasztottam egy évet, mert szerettem volna a technikusi képesítést is megszerezni. Ötödévben lehetőséget biztosított az iskola, hogy egy év alatt két technikusi képzettséget is elsajátítsanak azok, akik vállalják, hogy dupla tananyagot tanulnak meg. Újra magasra tettem a lécet, jelentkezem mindkét képzésre: mind a műszaki számítástechnikai, mind pedig a rendszerinformatikusi technikusi végzettséget kiváló eredménnyel szereztem meg. Az egyetemet elvégezve 2012 januárjában pedig államvizsgát tettem villamosmérnöki Bsc szakon.

Milyen szakmai karrierút vezetett a jelenlegi állásodhoz?

Középiskolás éveim alatt, 16 évesen kezdődött számomra az a bizonyos út. Kötelező szakmai gyakorlatomat a győri Microraab Zrt.-nél töltöttem, és hét éven át minden nyáron két hónapot dolgoztam műszerész gyakornokként. Egyetem után kissé nehezen találtam munkát. Akkor még úgy gondoltam, Veszprém megyében maradok, azonban a gyér munkalehetőségek nem könnyítették meg a helyzetemet. Fél év kitartó keresgélés után Balatonfüreden, egy orvosi műszereket kutató-fejlesztő vállalatnál helyezkedtem el mint villamosmérnök.

Közel egy év elteltével hazahúzott a szívem Győrbe. Amíg újabb munkahelyet kerestem, megszereztem a PLC programozói OKJ-s képesítést is. Alig egy éve találtam rá jelenlegi munkahelyemre, a Delta-Tech Mérnöki Iroda Kft.-re. A közel 20 éves múlttal rendelkező cég ügyvezetője, Oravecz Tibor előítéletektől mentes életfilozófiájának, nyitottságának és a fiatal mérnököket támogató hozzáállásának köszönhetően lehetek a győri csapat lelkes tagja.

Milyen feladataid vannak, mi tartozik a felelősségi körödbe?

Munkám nagy részét a Mevir-01 automata vizuális ellenőrző rendszer fejlesztő- és tesztállomásában a PLC-s robot- és kameravezérlő programozása, illetve üzemeltetése teszi ki. Mivel ez a tesztállomás rugalmasan átépíthető számos célgép előtesztelő állomásává, így folyamatos fejlesztés alatt áll. Kamerás ellenőrző állomásként légzárványkeresést, menetellenőrzést, alkatrész- és furatmeglét-vizsgálatot, pozíciókövetést, karc- és repedésdetektálást, DMC (adatmátrix-) kóddal történő darabbeazonosítást, illetve számos vizuális feladatot látott már el.

Ezenkívül továbbfejlesztettük főtengelysorjázó állomássá is, amelynek effektív programozási munkájában jelentős részt vállalhattam már jómagam is. Ha úgy adódik, lelkesen húzok munkavédelmi bakancsot, és veszem ki a részem a villamos szerelések, javítások és műszerészmunkák, valamint a célgépépítés egyéb villanyszerelői munkáiból is. A Delta-Tech dolgozói részéről az első találkozástól kezdve előítéletektől mentes bánásmódot tapasztalhatok. Rugalmas, fiatalos gondolkozású, családias légkörű csapat tagja lehetek, ahol férfi kollégáimmal egyenrangú félként kezelnek, hallgatják végig és fontolják meg ötleteimet. Ezen tények is igazolják, hogy manapság csak a konzervatív és elmaradott gondolkozású emberek és vállalatok tekintenek szkeptikusan a műszaki életben helyet foglaló nőkre.

Mit tartasz a legnagyobb kihívásnak a munkádban?

A technika és a tudomány folyamatos és rohamos fejlődésével való lépéstartás, az újabb és újabb ismeretek elsajátítása számomra a legnagyobb kihívás. Helyt állni, mégpedig úgy, hogy azt mondhassák egyszer rólam: jó szakember. Tudásom palettájának szélesítése számomra az, amely nap mind nap motivál, ösztönöz.

Milyen sztereotípiákkal kellett esetlegesen megküzdened női mérnökként?

Szeretném azt mondani, hogy ez idáig semmilyen megkülönböztető előítélettel nem kellett szembesüljek, de sajnos ez nem így van. Az emberek az új dolgokkal szemben gyakran szkeptikusak. Mivel ritka az olyan nő, akiből nem „botcsinálta mérnök”, hanem saját elhatározásából, szívvel-lélekkel érdeklődik a műszaki élet iránt, voltak, akik szemtől szemben kijelentették, hogy nem nézik ki belőlem a „műszaki vénát”.

Milyen előnyeit látod a mérnöki munkában annak, hogy nő vagy?

Amióta világ a világ, nő és férfi eltérő szemszögből néz egy adott problémát. Ez egy olyan területen, ahol nap mint nap szembesülünk a fejlesztéssel együtt járó folyamatosan változó kihívásokkal, rendkívül hasznos lehet. Ha megfelelő háttértudással rendelkezve, egyszerre több oldalról megvilágítjuk a megoldandó feladatot, egy csapatot alkotva nagyobb sikereket érhetünk el rövidebb idő alatt. Egy férfi gyakorlatiasabb, gyorsabb, míg egy nő aprólékosabb, alaposabb. Ahogy a magánéletben, úgy a szakmai életben is tökéletesen kiegészíti egymás a két nem. Nem szabad elzárkózni és konzervatívan gondolkozni. Az előítéletek alkotta monogámia a műszaki életben sem gyümölcsöző.

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[151742] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés