hirdetés
hirdetés

Új szakmák

Ezek az egyetemek indítanak új képzéseket a megváltozott igényekre reagálva

Az új technológiák elterjedése, mint a mesterséges intelligencia, az IoT, a szenzortechnológia – tehát a digitális transzformáció – új típusú szakemberek kitermelését követeli meg a felsőoktatási intézményektől. Annak néztünk utána, hogy az ipari igények milyen egyetemi képzéseket indukáltak. Idén szeptemberben több egyetemen is új képzések indulnak.

hirdetés

A munkaerőpiaci változások egyik következménye volt az elmúlt években, hogy a felsőoktatási képzésben tanuló informatikai szakos hallgatók közül nagyon sokat otthagyták az intézményt, mert az ipar már az első év végén kiszívta, és informatikai szakmunkásként alkalmazta őket. Ennek egyenes következménye, hogy kevés a jól képzett informatikus a munkaerőpiacon, még tovább súlyosbítva az egyébként is a munkaerőhelyzet neuralgikus pontjának tekintett informatikushiányt.

Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) adatai szerint a felsőoktatásban jelenleg 23 százalék a műszaki szakokon tanulók aránya, és szerintük a gazdaság fejlődése szempontjából 40 százalék lenne az ideális. Merészebb becslések szerint százezer informatikusra lenne szükség pillanatnyilag Magyarországon – a számból azonban jól látható, hogy ezt az egyetemek nem tudják kitermelni, hiszen a felsőoktatási intézményekbe az összes jelentkező száma volt tavaly százezer körül.

Mégis, a szakma és az érintett minisztériumok évek óta zajló közös munkájának köszönhetően megszületett és életbe lépő intézkedéseknek köszönhetően jó esély van arra, hogy pár éven belül megduplázódjon az egyetemi szintű informatikuskibocsátás. Az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) 2018 őszétől a meglévők mellett új informatikai alapképzést indít informatikus üzemmérnök néven (Bprof) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Pannon Egyetemen, a mesterképzésben pedig megjelenik két választható szakirány, amelyek elengedhetetlenek az önvezető járművek fejlesztéséhez.

Az intézményeknek olyan képzési struktúrát kellett kialakítaniuk, amely használható, naprakész tudást ad, és az új technológiákat ismerő és használni képes mérnököket termel ki. A cél az volt, hogy egy rugalmas, gyakorlatorientált képzés jöjjön létre felsőoktatási szinten.

Üzemmérnök-informatikus

Az elmúlt évek legégetőbb kérdése volt, hogy mit tehetnek az IT-vállalatok a munkaerőhiány enyhítése érdekében. A foglalkoztatottság olyan anomáliákkal néz szembe, mint a felgyorsult digitalizációval együtt járó szakemberhiány, a nemzetközi vállalatok elszívó hatása a kkv-k hátrányára, amit a közvetlen külföldre vándorlás is nehezít.

Erre a helyzetre reagálva támogatta a Magyar Akkreditációs Bizottság 2018. január 12-i ülésén az üzemmérnök-informatikus Bprof-képzés indítását a Pannon Egyetemen (PE), így az országban az elsők között 2018. szeptemberben a PE Műszaki Informatikai Kar is elindítja a képzést Veszprémben és Nagykanizsán is.

Az új szakkal kapcsolatban Mészáros Péter tanulmányi referenst (PE) kérdeztük, aki elmondta, hogy a 6 féléves, üzemmérnök-informatikus Bprof-képzés az informatikus BSc-képzésekhez (gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus) képest gyakorlatorientáltabb, a képzés során az elméleti tárgyak (matematika, fizika, elméleti jellegű szakmai tárgyak) aránya lényegesen kisebb, mert az ipar számára nem feltétlenül fontos, hogy diszkrét matematikából vagy matematikai analízisből számot adjon a tudásáról a hallgató, hiszen nem fog fejleszteni, szoftvert írni, programot tervezni. A cél sokkal inkább az, hogy a hallgató megtanuljon informatikai rendszereket konfigurálni, üzemeltetni, ezeket mérnöki szemmel, kifejezetten rendszerszintű feladatok ellátására alkalmasan. Több a gyakorlati óra, továbbá nagyobb szerepet kapnak a képzésben a projektmunkák és a szakmai gyakorlat.

Arra kérdésre, hogy várhatóan mennyire lesz naprakész a kikerülő hallgatók tudása, Mészáros hangsúlyozta, hogy „a képzés a munkaerőpiac által javasolt képzési technológiákon alapul. A képzési programban szándékosan ipari partnerek tárgyai, képzései szerepelnek.”

Jakab László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja elmondta, hogy az egyetem az IVSZ-szel és az említett két egyetemmel közösen dolgozta ki azt a gyakorlatorientált üzemmérnök-informatikus (BProf) alapképzést, amely a februári felvételi jelentkezéskor már több intézményben is választható volt. Itt a hallgatók kettő év nappali oktatás és egy év vállalatokkal közös kooperatív képzés után el tudnak majd helyezkedni a munkaerőpiacon. 

Együttműködés az iparral

A kvalitáshiány a mérnöki területen is gondot okoz, és számos szektor panaszkodik arra, hogy a rengeteg jelentkező ellenére nem találnak alkalmas munkaerőt egy adott szakképesítést igénylő pozícióra, vagy akár hónapok is eltelnek, mire egy-két önéletrajz beérkezik a meghirdetett állásra. A digitalizáció alapja az informatika, így az iparnak égető szüksége van az informatikusokkal való együttműködésre. A digitalizáció ugyanis nem ér ott véget, hogy beszerelik a gyárba a robotokat, hiszen mire az első robotok beszerelésétől a teljes irányítás digitálissá válik, jelentős munkát kell az informatikai iparra bízni, és ezeket az új eszközöket, új technológiákat működtetni is tudni kell.

A digitalizáció a teljes céges működést behálózza, a működés adatokra alapuló mérésétől a szenzorokon át a virtualizált folyamatokig, és az azokból hozott következtetésekig. Az új technológiák exponenciális ütemű fejlődése miatt az elmúlt években rendszeres volt a félsz az ipari vállalatoknál, hogy friss diplomás szakembereket kell alkalmazniuk, akik a legújabb technológiákat még nem használták. Mészáros cáfolja ezt a jelenséget: „ha új technológia jelenik meg, akkor azt nekünk be kell hozni a képzésbe, különben nemcsak versenyhátrányt szenvednek az innen kikerülő hallgatók, hanem az ipari partnereink is rosszul járnak. Bekerülnek a képzésbe a legmodernebb technológiák is, mint például a szenzortechnika, amelyet a szenzorhálózatok elnevezésű mesterszakos tárgyunk is mutat. Az új technológiák bevezetése miatt gyakran vannak tantárgy- és tematikamódosítások, mivel a hallgatóink nagy része az ipar irányába, és nem mesterszakra készül” – mondja Mészáros.

Ezt erősíti meg Jakab László, a BME Műszaki és Villamosmérnöki Karának dékánja, akit szintén a szeptemberben induló üzemmérnök-informatikus alapszakról kérdeztünk: „a meglévő három informatikus-alapszak mellett (mérnökinformatikus, programtervezői informatikus, gazdasági informatikus) az üzemmérnök-informatikus szak a negyedik alapszakként kerül bevezetésre.

Közhely, hogy rengeteg informatikus hiányzik a munkaerőpiacról. Emellett lényeges szempont volt az alapszak megtervezésének tekintetében, hogy vannak olyan szakmák, amelyeknél a képzettségi szintek jól elkülönülnek: villanyszerelő, villamos technikus, műszerész, üzemmérnök, mérnök. Az informatikai szakmán belül azonban mindenki informatikus, az is, aki egy150 órás Java programozói tanfolyamot végez, és az is, aki egyetemi képzésben végzett el akár 6300-9900 órával egyenértékű kreditet. Nem összehasonlíthatók a képzettségek, és ez nagyon félrevezető – az új alapszakkal ezt is korrigálni igyekszünk.”

Adatbányászképzés

Az ELTE Informatikai Kara, szintén az idei évtől, adattudományi specializációt tett elérhetővé valamennyi programtervező informatikus mesterképzésben részt vevő hallgatója számára. Az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszéken az ipari együttműködésben megvalósuló kutatások és az oktatási tevékenység szerves egységet alkot. A hallgatók többek között adatbányászattal, mesterséges intelligenciával, adatvizualizációval foglalkozhatnak. A képzés hasznos, a piaci versenyben kulcsfontosságú stratégiai kérdés a vállalatok számára, hogyan képesek adataikat feldolgozni, megvédeni és felhasználni a versenyképességük növelése érdekében, és ehhez jó szakemberekre lesz szükségük.

Totál Recar

Napjainkban a járműipari fejlesztések zöme az intelligens és autonóm közlekedési technológiákon dolgozik, mindennaposak a járművezetőt támogató, navigációs és parkoláskönnyítő rendszerek. Léteznek már önvezető autók, de rengeteg fejlesztést kell még megvalósítani ahhoz, hogy minden körülmények között biztonságosan működő autonóm járművek legyenek az utakon, ezen fejlesztésekhez pedig magasan kvalifikált szakemberekre van szükség. Ennek érdekében a BME, az ELTE, az MTA SZTAKI, a Bosch és a Knorr Bremse közreműködésével egy ún. RECAR (REsearch Center for Autonomous Road vehicles) Központ alakult. Az együttműködés keretében az egyetemeken két angol nyelvű mesterszak indult, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán Autonomous Vehicle Control Engineer, az ELTE Informatikai Karán pedig Computer Science for Autonomous Driving szakon szerezhetnek mérnöki, illetve informatikusdiplomát a hallgatók. A tudásközpont része egy olyan laborstruktúra, amely az oktatási és a kutatási igényeket szolgálja, itt a kutatók tesztelni tudják az autonóm járművek működőképességét. A technológiai kutatólaborok, valamint az adatgyűjtő szoftverek, a fejlesztői kártyák, a környezetérzékelő eszközök vagy a kormánymű-érzékelők vizsgálatához szükséges komponensvizsgáló laborok mellett egy rendszerintegrációs és a vehicle-in-the-loop labor kialakítása is fontos volt – utóbbiban valós és szimulált szenzorokkal, szimulációs szoftverekkel és tesztautókkal dolgoznak a kutatók.

„A Műegyetem az autóipar számára vállalja és biztosítja a megfelelő számú és képzettségű szakembert, a cégek által is kalkulálható módon” – mondta Szalay Zsolt tanszékvezető, és kiemelte, hogy a képzéssel külföldi hallgatókat is szeretnének a BME-re vonzani.

A hallgatók a kar zalaegerszegi oktatási és kutatási telephelyén, az Autóipari Próbapályával együttműködésben gyakorlati ismereteket is szerezhetnek az autonóm járművek tesztelése területén amellett, hogy széles körű ismereteket sajátíthatnak el az önvezető járművek tervezéséről és fejlesztéséről.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[222948] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés