hirdetés
hirdetés

Ipar 4.0

Virtuális valóság a termelésben

Soha nem látott együttműködés indult el az akadémia és az ipar szereplői között, az ipar 4.0 folyamathoz való felzárkózás igénye a teljes ipari és gazdasági szektort mozgásba hozta. Erről szólnak a konferenciák, a szakmai napok, workshopokat szerveznek, a tanácsadók és az adatelemzők a csúcson pörögnek. 

hirdetés

Így volt ez az INDIGO - Ipari Digitalizációs Szakmai Napon is, amit az MTA-SZTAKI rendezett meg 2017. október 10-én, Budapesten.

A megnyitón Monostori László, az MTA-SZTAKI igazgatója bemutatta az EPIC-et, a kiber-fizikai termelési rendszerek tudásközpontját, amellyel az innovációs folyamat felgyorsítása és új ipari megoldások létrehozása a céljuk.

A bemutatót követően Kádár Botond, MTA-SZTAKI részéről az ipari digitalizációs trendekkel kapcsolatban példaként hozta a BMW-t, ahol 1978-ban két típust gyártottak, ehhez képest 2014-ben már 22 típus közül választhattak a BMW ügyfelei. Kádár Botond az ipar 4.0 fogalmába bevonta az ipari digitalizációt, mint a korábban nem létező valós és virtuális világ integrációjának eszközét. Ennek köszönhetően új üzleti modelleken alapulva épülnek fel értékláncolatok, és ez egy történelmi időszak, ha a gazdaságfejlesztés lehetőségeit nézzük. Kiemelte, hogy olyan digitális ikermodelleket hozhatunk létre a termelési rendszert leképezve, amelynek segítségével valós idejű elemzéseket, előrejelzéseket készíthetünk, így folyamatosan támogatva a tervezési és irányítási döntések meghozatalát.

Forrás: MTA-SZTAKI
Forrás: MTA-SZTAKI

Részletesen beszélt az EPIC erősségeiről kutatásban és innovációban, kiváltképp ipar 4.0 témákban. A SZTAKI ezentúl modell alapú megközelítésben támogatja a partnereket, hogy az ipar 4.0 érettséget a lehető legmagasabb szinten elérhessék. Kiemelte, hogy nagyon erős a projekt nemzetközi beágyazottsága, ezáltal az új nemzetközi irányzatok és a bevált alkalmazások korai terjesztői lehetnek. Az EPIC Kiválósági Központ számos szolgáltatással vesz részt a digitalizációban, a tervezéstől a modellezésen át a big data és speciális robot alkalmazásokig számos együttműködést tudnak kialakítani, beleértve a k+f+i együttműködéseket is.

Az ipari digitalizációs projektek típusai

Közvetlen

Fizikai munka kiváltása, robotizálás

Adminisztrációs munka kiváltása

Irodai munka effektivitás növelése

 Közvetett

Stratégiai tervezés

Modellezés, értéklánc elemzés

MI, gépi tanulás, optimalizálás,

Adatbányászat, analitika, big data

Hálózat és rendszerépítés

Cloud technika, kollaboráció, integráció

 Ipar 4.0 előkészítettség

Nick Gábor az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform felmérésének az eredményeit ismertette, amely a vállalatok egyedi ipar 4.0 képességét mérte fel. A kitöltők között voltak oktatási- és kutatóintézetek, szakmai szervezetek, kkv-k – ezek a kitöltők felét tették ki –, valamint nagyvállalatok. Arányaiban a legtöbb válaszadó a jármű- és gépgyártás területéről érkezett, de voltak szép számmal az infokommunikációs, elektronikai ipar, logisztika és más feldolgozó ipar területről is. Az összesítésben a legmeglepőbb eredményt talán az volt, hogy a vállalatok közel 20 százaléka szerint a versenyképesség szempontjából nem fontos az ipar 4.0. Ennek némileg ellentmond, hogy már most a kkv-k és nagyvállalatok legalább fele úgy nyilatkozott: folyamatban van az ipar 4.0 stratégia megvalósítása, sőt némely kisvállalkozásnál már meg is valósult. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a mikrovállalkozások 75 százaléka nem is rendelkezik ilyen stratégiával. A felmérés eredményeinek összefoglalása után Nick bemutatta az ipar 4.0 jellemzőit, azt a horizontális integrációt, ahol gyár önmaga optimalizálja a termelési folyamatait akár a teljes értéklánc tekintetében, illetve a vertikális integrációt, amikor az okos gyárban az erőforrások digitális modellben képződnek le és egymással kiber-fizikai rendszereken keresztül kommunikálnak. Két fontos jellemzője még Nick szerint mindennek az okos termékek, amelyek adatokat gyűjtenek és továbbítanak az életciklusuk gyártási és a használati fázisairól, valamint az ember, aki maga az értékteremtés vezérlője.

Forrás: MTA-SZTAKI
Forrás: MTA-SZTAKI

Termeljünk többet kevesebből

Napjaink korszerű szimulációs és adatelemzési szoftverei és a rendelkezésre álló, megnövekedett számítási kapacitás lehetővé teszik akár rendkívül bonyolult termelési rendszerek részletes vizsgálatát, valamint az ezt követő kapacitásokra vonatkozó döntéstámogatást is biztosítják – mondta Pfeiffer András, az MTA-SZTAKI igazgatóhelyettese. A gyártás, illetve a logisztika területén az eseményalapú szimulációs modellezés és a kapcsolódó részletes adatelemzés lehetőséget biztosít egy sor fontos vizsgálatra. A kiválósági központban képesek a gyártási és logisztikai adatok elemzésére, a rendszerkomponensek vagy a teljes rendszer folyamatainak a vizsgálatára, a gyenge pontok, mint a ki nem használt kapacitások felderítésére, az anyagi és információs folyamatok összefüggéseinek a feltárására, valamint ezeknek a megoldásoknak az összehasonlító vizsgálatára.

Autonóm működés

Erdő Gábor (MTA-SZTAKI) előadásából kiderült, hogy az ipari automatizálás új kihívása az ember és robot kooperáción alapuló közös feladatvégzés, különös tekintettel az ember biztonságára. Ehhez szenzorokat kell kiépíteni, létre kell hozni a digitális ikermodelleket, optimalizálni kell a robotok műveleti- és pályatervezését, és végül meg kell történjen a robotok offline programozása is. Az ipari és logisztikai automatizálás, infokommunikációs technológiák területét érintő szakmai előadások közül az első Bohács Gábor prezentációja volt (BME) az autonóm vezetőnélküli targoncákról. Az MTA-SZTAKI együttműködésével olyan autonóm járművekből álló flotta irányítását támogató szoftvert fejlesztenek, amely optimális módon kiosztja a folyamatosan érkező szállítási feladatokat, követi a targoncák mozgását, és szükség esetén beavatkozik.

Kiber-biztonság a felhőben is

Rácskay Zoltán, az MTA-SZTAKI munkatársa bemutatta a Apertus VR névű nyílt forráskódú fejlesztési eszközüket, amivel  gyártósorokat lehet virtualizálni és távvezérelni, ipari robotok láncolatát lehet leképezni, megjeleníthetőek a kollaboratív munkaterületek, és akár az épületgépészeti adatok is.

Az első INDIGO Ipari Digitalizációs szakmai nap tanulsága, hogy a gyártóipart érő kihívásokra az ipari digitalizáció eszközeivel lehet hatékonyan válaszolni. Ez magában foglalja a termelési és logisztikai folyamatokat támogató informatikai megoldásokat, a hardver és szoftver eszközök összességét, ezek hálózatban történő használatát. Az ipar 4.0 elsősorban olyan új szemlélet, amellyel minden termelő és logisztikai vállalatnak meg kell ismerkednie.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés