hirdetés
hirdetés

Adatkezelés és digitalizáció a termelésben

Nem elég gyűjteni, itt az ideje feldolgozni

A big data a digitalizációs forradalom jelenleg talán leginkább felkapott fogalma. Mivel az adatok gyűjtéséről már elég régóta beszélünk, elkerülhetetlen, hogy rátérjünk arra is, mihez kezdjünk a felhalmozott adatvagyonnal. Épp ezért a Factory Experience rendezvénysorozat debreceni állomásának középpontjában a termelési adatok kezelése és feldolgozása állt.

hirdetés

Az adatintegritás, az adatbiztonság, valamint a megbízható feldolgozási lehetőségek mellett jó gyakorlatok, a térség sikeres vállalatai, illetve a hazai KKV-szektort támogató szervezetek is bemutatkoztak a GyártásTrend vidéki gyártó cégek számára rendezett konferenciasorozatának márciusi alkalmán.

Új megoldások a hazai kkv-k szolgálatában

Bár a korszerű digitalizációs megoldásokról egyre többet hallunk, sajnos a hazai ipari felhasználásuk aligha éri el a kívánatos szintet. A lemaradást felismerve a magyarországi vállalatokat támogatandó több cég is olyan termékekben és szolgáltatásokban gondolkodik, amelyekkel a kkv-szektor felzárkózhat. „Hogy az ipar 4.0 vívmányai ne csak a multinacionális nagyvállalatok kiváltsága legyen, hanem olyan alapvető eszköz, mint a lakosság számára az internet, vagy a mobiltelefon.”

Gulyás László, az EIT Digital Hungary igazgatója határozottan kiállt amellett, hogy az európai fejlesztések eredményeit a kontinensen is hasznosítanunk kell, beszállítóként ebben jelenleg a legnagyobb szereplő az SAP. A digitális átalakulás, bár megnehezíti a hagyományos modellek alkalmazását, új fejlesztési lehetőségeket is teremt, gondoljunk itt az online értékesítés növekedésére és az ezzel járó kihívásokra. „A mesterséges intelligenciára ne úgy gondoljunk, mint valami megfoghatatlan, távoli dologra, vagy az embert pótolni képes megoldásra. Sokkal inkább úgy kéne rá tekintenünk, mint az elektromosságra, amely száz évvel ezelőtt még csodának számított, mára mégis a mindennapjaink részévé vált.”

Gulyás László, az EIT Digital Hungary igazgatója
Gulyás László, az EIT Digital Hungary igazgatója

Ahhoz, hogy a lemaradást megelőzzük, mindenekelőtt meg kell ismerni az elérhető legújabb technológiákat, meg kell határoznunk a legmegfelelőbb rendszereket és az elérhetőket alkalmazni is kell. Ebben segítenek az EIT Digital fejlesztései és kutatásai is. A kutatásokkal elérhető, hogy a globálisan kétpólusú (amerikai és kínai) platformfejlesztések térképén harmadikként jelentősebb pozícióhoz juthasson Európa.

Pfeiffer András, a Haris Digital Engineering társalapítója több, mint egy évtizedes kutatói tapasztalattal lépett át az operatív oldalra. Méghozzá azzal a céllal, hogy minél hatékonyabban támogassa a fejlődés útjára lépő kis- és középvállalatokat. Olcsó, jó és átlátható fejlesztéseket javasol, olyanokat, amelyek akár egy mikrovállalat által is teljesíthető belépési feltételekkel is kivitelezhetők.

Nulláról százra: egy hároméves gyorsulás

Illyés Péter, az IQ Kecskemét Ipari Kutató Kft. ügyvezetője egy igazán dinamikus fejlődéstörténetet mutatott be. 

Mintagyár projekt

Jó példára szükség van. – Ezt az igényt felismerve hozta létre az IFKA és az IVSZ az Ipar 4.0 technológiai platformot, amelynek vállalása, hogy közelebb hozza a modern technológiai megoldásokat és digitális eszközöket a KKV-szektorhoz. Ennek keretében indították útjára a Mintagyárak projektet is, amely lehetőséget teremt az újdonságok gyakorlatban való megismerésére. Ingyenes gyárlátogatásokkal, illetve konzultációkkal támogatják a vállalatokat, megismertetve az új lehetőségeket, a kapcsolatépítést és a folyamatos fejlődést. A Mintagyárak projektről további információt a projekt hivatalos weboldalán talál: https://www.ipar4.hu/

Beszélt az Ipar 4.0 Mintagyár projekt tapasztalatairól, bemutatta továbbá azt is, kitartással mi minden érhető el három év alatt egy, a digitalizálás szempontjából lemaradt vállalatnál is. Hiszen ma már okos eszközöket és folyamatokat alkalmaznak, kihasználva a mérnöki leleményességet és a generációk együttműködéséből megszülető egészen különleges megoldásokat.

„Szükség van olyan csalikra, amelyek idevonzzák a fiatalokat. Ezért van nálunk például 3D-nyomtatás, mert az egy olyan új technológia, amelyben a technikus-tanulók és a frissen végzett szakemberek is látnak fantáziát. Ha pedig látják a fejlődési lehetőséget, sokkal könnyebb bevonni őket a cég fejlesztésébe is. Így mindenki profitál.”

Adatok, minden mennyiségben

Az S&T Consulting Hungary Kft. PLM/CAD/CAM üzletágának vezetője, Nyirő Ferenc a biztonságos és hatékony adatkezelési megoldásokkal kapcsolatban hozott néhány példát. Előadásában a PTC IIoT platformjának és a digitalizációban rejlő adatkezelési lehetőségeknek a bemutatására törekedett, olyan iparági példákon keresztül, amelyek a kkv-szektorból és a nagyvállalati környezetből érkező résztvevők számára is érdekesek, sőt, ismerősek lehettek.

A tervezési, fejlesztési és dokumentációs adatok mellett az optimalizálás és a szimuláció kezelésére is alkalmas szoftveres környezetben olyan megoldásokkal találkozhatunk, mint a digitális ikrek vagy a kiterjesztett valóság. Ezek a kifejezések pedig bár ismerősen csengenek, sajnos a magyar vállalatok még kissé lomhán reagálnak a trendekre.

„Ne legyünk Pató Pál urak! Nem érünk rá a digitális megoldások bevezetésével, ezek ugyanis nem a jövőt jelentik, már a jelenben szükségünk van rájuk!”

Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. PLM/CAD/CAM üzletágának vezetője
Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. PLM/CAD/CAM üzletágának vezetője

Szerencsére a cégvezetők és döntéshozók nagy része érdeklődő és nyitott, de egyelőre a sok kihívás, az újdonság ismeretlensége és a beruházásigény gátat szab a fejlesztéseknek. Épp ezért látja úgy a szakember, hogy mihamarabb szemléletváltásra van szükség, amelynek része a jó gyakorlatok bemutatása ugyanúgy, mint az, hogy elérhetővé és megismerhetővé tegyük a digitális adatkezelési megoldásokat a kkv-szektor számára.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Katona Tamás, az Enterprise Group értékesítési referense is. Az ipar 4.0, a felgyorsult világ, a gyorsan változó szabályozási környezet, a növekvő elvárások, a nagyarányú fluktuáció és az automatizálás folyamatos változásra kéne, hogy sarkallja a vállalatokat. A változás kulcsa pedig a digitalizáció.

Az automatizált gyártási folyamatok megkövetelik az automatizált adatgyűjtést ugyanúgy, mint azok feldolgozásának és a visszacsatolásnak is az automatizálását. A kkv-k számára ezért komplett adatkezelési megoldásokat kínálnak, amelyekkel akár 20%-os termelésnövekedést is elérhetnek.

„A Preactor termeléstervező bevezetésével, csupán a gépek jobb kihasználásával jelentős eredményeket érhetnek el a partnereink. Ha ezt még további szoftveres, illetve hardveres digitalizációval is támogatják, meglepően jó eredményeket kaphatnak. Igyekszünk ráébreszteni őket erre” – mondta.

Nincs két egyforma eset, de azért vannak közös pontok

Épp ezért van szükség olyan egyedi és testreszabott szoftvermegoldásokra, mint amilyeneket a Magic Software Enterprise kínál. Bulyák Zoltán integrációs szakértőaz általuk kínált integrációs és alkalmazásfejlesztő környezeteket mutatta be. Az integrációs rendszerek segítségével egyedi, cross-platform megoldások hozhatók létre, amelyekkel a teljes termelési rendszer kézben tartható, az adatok pedig biztonságosan továbbíthatók.

Az egyedi megoldásokhoz kapcsolódott Bátori Tamás, a IBCS képviseleti vezetője is, aki egy speciális logisztikai rendszer bemutatásán keresztül mutatott rá a sokoldalúságban rejlő előnyökre és arra, hogy mennyire egyszerű lehet az adatgyűjtés, illetve a gyűjtött paraméterek szerint történő irányítás. Az általa bemutatott RTLS beltéri helymeghatározó rendszer a gyártásban már-már megszokott automatizálási megoldások egy részét segíthet átültetni a logisztikába is.

A konferencia szüneteiben szakmai rapid randin egyeztethettek szakértőkkel a résztvevők
A konferencia szüneteiben szakmai rapid randin egyeztethettek szakértőkkel a résztvevők

A logisztika új szintjén pedig a Jungheinrich is bekapcsolódik a megoldás-szállításba: Virág Márton projektmenedzser a rendezvényen az újgenerációs energiatároló rendszert mutatta be. Persze az adatkezeléshez kevés köze lett volna önmagában a Li-ion akkumulátoros targoncáknak, azonban ezek az intelligens intralogisztikai eszközök rengeteg adatot szolgáltathatnak, amelyek segítségével nemcsak egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a raktározás, hanem autonómmá tehető, az önállóság pedig értékes humán munkaerő megtakarításának lehetőségét hordozza magában. A példa pedig kiválóan szemlélteti, hogy az adatgyűjtéssel akár az erőforrás-allokáció is jelentősen átalakulhat a termelőüzemben.

Mérőeszközök a mérnöki gyakorlat és a kutatási szektor számára

A Debrecenben működő National Instruments Hungary ügyvezetője, Ábrahám László a vállalatcsoport második legnagyobb gyártóüzemének vezetőjeként a termelési adatok természetéről és kezeléséről beszélt. Üzemükben olyan hardverek készülnek, amelyekkel világszerte rengeteg adatot regisztrálnak, így természetesen az NI hazai gyárában sem hanyagolják el az adatgyűjtést. Az intelligens logisztika mellett a prediktív karbantartás előnyeit használják ki, a big data pedig számukra is további fejlesztési lehetőségeket tartogat. A szakemberhiány ugyanis a régiót sem kíméli, így automatizálásra és önálló termelési folyamatokra van szükség, amellyel biztosítható megfelelő gyártási volumen. Számukra jelenleg az adatok optimalizálási célú felhasználása jelent kihívást, az ipar 4.0 digitális eszközeit ebben a fejlődésben igyekeznek felhasználni.

Gyűjtenek adatokat a magyar vállalatok?

És hogy mi történik akkor, amikor egy asztalhoz ül a magyar kkv-szektort jól ismerő szakember és egy kimondottan a big data világában jártas megoldásszállító? – a kerekasztal-beszélgetés kimenete és hangulata is jól bemutatta, hogy milyen nehéz az iparág számára minden tekintetben megfelelő, univerzális megoldásokat javasolni. Bíró Szabolcs, a Hiflylabs adatkutatással és –elemzéssel foglalkozó divíziójának vezetője elsősorban olyan nagyvállalati ügyfelekkel dolgozik együtt, akik azon túl, hogy nyitottak a big data elvárásaira, már túlléptek egy bizonyos szinten: megvalósították az adatregisztrálást és megfelelő minőségű adatokkal képesek dolgozni. Ugyanakkor, véleménye szerint, ha egy cég nem rendelkezik megfelelő adatkezelési szakemberrel, egy külső szakértői csapat hatékonyan segíthet neki az adatfeldolgozási rendszer fejlesztésében.

Azonban a magyar kkv-szektorra kevésbé jellemző ez a fajta tudatosság – emelte ki Nick Gábor az MTA SZTAKI-tól, a közönség soraiból pedig többen is egyetértettek vele. Egyrészt hiányzik a cégek részéről a stratégia, hogy megfogalmazzák, milyen adatokat és miért szeretnének gyűjteni, vagyis milyen problémára keresik a megoldást, másrészt hiányoznak még azok a jó gyakorlatok, amelyek arra sarkallhatják a szektor szereplőit, hogy belevágjanak a big data világának megismerésébe és módszereinek alkalmazásába. A beszélgetést moderáló Pfeiffer András kritikus kérdésére, miszerint miért is érdemes egy vállalatnak erre az útra lépni, azonban egyetértésben született válasz a szakértők részéről: nem az a kérdés, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy hogyan győzzék meg erről a döntéshozókat.

A kerekasztal résztvevői: Nick Gábor (MTA SZTAKI), Bíró Szabolcs (Hiflylabs), Pfeiffer András (Haris Digital Engineering)
A kerekasztal résztvevői: Nick Gábor (MTA SZTAKI), Bíró Szabolcs (Hiflylabs), Pfeiffer András (Haris Digital Engineering)

Tehát ott, ahol az alapvető adatgyűjtési megoldások, lehetőségek is hiányoznak, első lépésként nem a big data világába való belépés a cél, hanem egy megfelelő adatgyűjtési stratégia kidolgozása. Miközben sok kkv-nál problémát jelent a digitális írástudás, az adatkezelés irracionálisan nagy elvárásnak tűnik. Épp ezért a szakemberek szorgalmazzák az egyértelmű belépési korlátok felállítását és a jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztását.

A beszélgetés is ezzel zárult, Pfeiffer András felhívta a figyelmet arra, hogy többféle akár ingyenesen elérhető támogató szolgáltatás van, amelyekkel a kkv-k fejlődhetnek. Ha pedig ezeken az első körökön túl van a vállalat és eljön a továbblépés ideje, a Hylfilab-hoz hasonló megoldásszállító és rendszerintegrátor vállalatok állnak a cégek rendelkezésére a bevezetésben.

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés