hirdetés
hirdetés

A big data már megy

Nem a menetfúrást kell digitalizálni

Az ipari termelés számait és rendszer-optimalizációs törekvéseit alapjaiban írja át az ipar 4.0, de ettől még nem törvényszerű, hogy egy ipari szolgáltató egyetlen ugrással több mint 50 százalékot nőni tud. Németh Zoltánt, a Hahn + Kolb Hungária ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

hirdetés

GyártásTrend: Az ipar 4.0 gazdaságélénkítő hatása jól hangzik, új irányokat mutat, és új piacokat, perspektívákat nyit a cégek számára. De hogyan lehet ezt a menetfúróra és a munkavédelmi kesztyűre lefordítani?

Németh Zoltán: A digitalizációs hatás megértéséhez a kérdést más perspektívából világítanám meg. Onnan, hogy például a világszintű autóipari beszállító cégek, mint a Bosch, a Continental stb. számára nagyon gyakran az jelenti a legkisebb költséget, hogy valahova azt a bizonyos menetet bele kell vágni, és ahhoz egy szerszámra van szükség. Sok helyen, így nagyon sok kis magyar cégnél is azt nézik, hogy mennyibe kerül egy darab szerszám, amellyel az adott feladatot ma ki lehet pipálni. A logisztikai vezetők nagy részének tudománya ott véget ér, hogy ezt az igényt kielégítse. Ebbe az ipar 4.0 és a digitalizáció ott tud „beleszólni”, hogy a szükséges szerszám, termék hogyan kerül be a gyárba, és hogyan jut el ahhoz a dolgozóhoz, akinek erre szüksége van. Ez az a kérdéskör, melyen keresztül a nagy gyártóknak és a kis cégeknek is nagyon-nagyon sokat lehet spórolni. 

GyT.: Vagyis a kulcs a rendelkezésre állás és a rendelési folyamat digitalizálása.

N. Z.: A Hahn + Kolbnál a rendelés többféle úton történhet: személyesen, telefonon, akár még faxon vagy e-mailben is. De emellett tavaly március óta működik egy magyar nyelvű, speciális webshopunk is. Attól különleges, hogy a klasszikus e-kereskedelmi megoldásokhoz képest nálunk különböző szintű vevői jogosultságokat lehet beállítani. Ez képes akár egy 100 fős cégre vonatkozó struktúrát is kezelni, de csak a beszerzésre vonatkozó struktúrát is fel lelhet építeni számos idő-, anyagi vagy termékkorláttal, kosármérettel. Kalibrálhatók a megrendelő különböző gépeinek alkatrészigényeire is, vagy akár havonta, fogyás szerint paraméterezve.

Németh Zoltán ügyvezető
Németh Zoltán ügyvezető

A rendelés ráadásul megtehető úgy is, hogy az a saját folyamatirányító rendszerükbe integráltan működjön. Ez utóbbi képes azt eredményezni, hogy a megrendelő a saját SAP-rendszerén keresztül küldi a megrendelést, amit nekünk már nem kell manuálisan feldolgozni, mivel az a Hahn + Kolb németországi raktárába érkezik, és ott rögtön csomagolási-csomagküldési feladatként jelentkezik. Van olyan partnerünk is, akinek e folyamatban a szállítólevelét is digitalizáljuk, és az árut mi vesszük fel – így amikor az célba ér, a cég raktárában csak leolvassák a csomagkódot, és a termékek máris bevételezésre kerültek.

GyT.: Nagyon jól hangzik mindez, de van-e számszerűsíthető eredménye is e váltásnak?

N. Z.: A webshop nyitása óta az egész rendszerünket integráltan használtuk. Az éves kapacitásunk közel 5-6 százaléka ma már kizárólag a webes felületen rendel, a különböző, céges rendszerekbe integrált megoldásokat is ideszámolva azonban ez már 20-25 százalék. Látványos indulás volt, de van még hová fejlődni, mert az anyacégnél ez utóbbi a rendelések közel kétharmadát is eléri.

GyT.: Digitalizációs vívmánynak tekinti az eszközkiadó rendszerüket?

N. Z.: Feltétlenül, de nem azt a részét értve ezalatt, hogy a működési sémáját tekintve egy kólaautomatából gombnyomásra ki tudunk adni egy az üzemben folyó termeléshez szükséges hétköznapi fogyóeszközt. Sok ilyen megoldás létezik, és több versenytársunk is hamarabb lépett be erre a területre. Mi úgy láttuk, hogy a sikeres megoldás nem a gép kihelyezése, hanem az, ha ehhez egy szolgáltatási csomagot (áruellátást, logisztikát, diagnosztikát, adatanalízist) is hozzá tudunk tenni, mert a megrendelő csak így lehet elégedett. A Hahn + Kolb nem a legolcsóbb szeretne lenni ezen a piacon, hanem teljes szolgáltatást nyújtó cég, mely a vevői termelési folyamataihoz valóban plusz értéket tud hozzáadni.

Az egyik partnerünknél a kiszolgáló rendszer 10 automatából áll. Ezekben a cég gyártásához szükséges napi kopó-fogyó eszközök találhatók (csiszoló-, vágóeszközök, hegesztéstechnológiai eszközök, védőkesztyűk stb.) Az automaták feladata az, hogy ha ezekre a termékekre, eszközökre, szerszámokra szüksége van az adott dolgozónak, akkor azt akár a vasárnapi éjszakai műszakban is elérhesse anélkül, hogy ezért raktárost is be kelljen rendelni. A 0–24 órás rendelkezésre állás garantált, de az is, hogy használata a cég számára is könnyen kiértékelhető és archiválható legyen.

GyT.: A webshop fejlesztését, a termékek, cikkszámok digitalizálását, de még a magyar nyelvű lokalizációt is a németországi központban végezték. Érdekelne, hogy a magyarországi cégen belül ez végül követelt-e személyi változásokat.

N. Z.: A helyes válasz erre németül a Jein, vagyis az, hogy igen és nem. Abból óriási szerencsénk és némi piaci előnyünk is származik, hogy a digitális transzformációt a német anyaközpontunk 2014–2015-ben magára vállalta, mert az így elkészült big datára jó néhány versenytársunk manapság is csak vágyakozik, és lesz ügyfélkör, amelyet éppen e miatt a fejlesztés miatt csak mi fogunk tudni kiszolgálni. A nagyon drasztikus, 50 százalékot meghaladó rendelésszám-növekedés miatt munkaerőt nem kellett átcsoportosítani, sőt, adott az új kihívás, hogy a plusz forgalmat ki tudjuk szolgálni és le tudjuk követni. Nálunk annyi személyi változás történt, hogy bár mindenkit kiképeztünk a rendszer üzemeltetésére és arra, hogy kvázi tanácsadóként tudják segíteni a megrendelőket, de egy kollégánkból afféle key user specialista lett, aki a nagy céges partnerek rendszerkapcsolásaiban is szakértőként tud segíteni. Az nem változott, hogy továbbra is arra törekszünk, hogy a partner egy kézből elérhessen mindent a karbantartás és a gyártástechnológia területén. Ehhez a kulcsfigurák a vevőkkel találkozó műszaki tanácsadók, akiknek ma már az is mindennapi feladatuk, hogy ha a megrendelő kap egy olyan feladatot, amit nem tud egyedül megoldani, segítsenek megtalálni, hogy ehhez mire volna szükség. Óriási tapasztalatot jelent, hogy vannak olyan kollégáim, akik 14 éve dolgoznak ezen a területen, és még többen közelítenek a 10 éves jubileumhoz. Ezt a tudásbázist, know-how-t jól lehet használni ilyen esetekben is, mert ez nagy előnyünk a csak klasszikus rendelésfelvételre képes riválisokkal szemben.

GyT.: A multinacionális cégekkel egyszerűbb az ipar 4.0 vívmányainak mindennapivá tétele, mint a magyar vállalkozásokkal?

N. Z.: Egy német mérnöktől Kecskeméten hallott analógiával válaszolnék erre, aki a német és a magyar megoldások közötti különbségre mutatott rá. Ha az a feladat – mondta –, hogy egy hónap alatt tervezni kell egy új autót, akkor mi nagyon másképp gondolkodunk. A német mérnök először egy hétig gondolkodik, majd skicceket készít, a 3. hét végére megalkotja a koncepciót, amit a 4. héten megvalósít, és beindítja az autót. Ezzel szemben a magyar mérnök az első héten asztalra teszi a prototípust, aminek ugyan még kikönyökölhet a motorja, de már ott van, és működőképes. Ezt aztán 3 hétig csiszolgatják, és a 4. héten megverik a német koncepciót. – Azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy sokszor nyitott szemmel figyelik, mit csinálunk, és hagynak néha kísérletezni is, mert a gépiparban minket még mindig nem az olcsó munkaerő, hanem a kreativitás és az innováció tesz érdekessé. Ezt nem szabad elfelejteni.

Szabó M. István
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés