hirdetés
hirdetés

Integrált platform

Két világ között

A digitalizáció szükségszerű. Hogy miként érdemes nekilátni, az sok kérdést vet fel a hazai gyártó kkv-k körében. Az egyik legnagyobb szolgáltató cég, az SAP két kollégájával, Varga Zsigmond üzletfejlesztési vezetővel és Hídvégi Péter IoT-üzletágvezetővel beszélgettünk a tapasztalatokról. 

hirdetés

GyT.: Az IDC kutatása szerint 2016-ban 12 milliárd forintos forgalmat bonyolított itthon az IoT-piac, 2018-ra pedig 22 milliárd forintra becsülik ezt a számot. Önök milyennek látják a gyártó kkv-k nyitottságát az új technológiák, a digitalizáció iránt?

Hídvégi Péter: Az igény egyértelműen megfogalmazódik cégvezetői oldalról. Amellett, hogy vannak olyan zászlóshajónak tekinthető, régiós szinten is kiemelkedő vállalatok, amelyek hazai tekintetben élen járnak az ilyen beruházásokban, fejlesztésekben, az általános hozzáállás is érdeklődő és nyitott.

Varga Zsigmond: Ugyanakkor egyelőre nem látszódik még a kkv-szektorban az a jelenség, hogy az esetleges beruházást saját erőből indítsák el. Ezért van nagy szerepe annak a pályázati rendszernek (mint pl. GINOP-források, Mintagyár-projekt), amelyet a magyar állam nagyrészt uniós pénzből valósít meg. Ez ösztönzi a cégeket, hogy némi saját befektetéssel, de nagyrészt a támogatások összegéből fejlesszék működésüket. Úgy látom, nem az innovációs ötletben van a hiány, hanem vagy a megvalósítási folyamatban, vagy a ráfordított összegben látott kockázatban. Ezek leküzdésében segítenek az elnyerhető támogatások.

GyT.: Ezek szerint tudják a hazai kkv-k, hogy hogyan érdemes nekilátni a digitalizációnak?

H. P.: Én azt tapasztalom, hogy hallottak már róla, érzik, hogy valamit kellene csinálni, de hogy pontosan mit és milyen technológiával, abban még kérdések vannak. Nem elég ugyanis azt látni, hogy egy gyártási folyamat mely pontjaira érdemes szenzort telepíteni és adatokat gyűjteni, azt is meg kell tudni határozni, hogy ez pontosan mikor és hogyan fog a cég számára megtérülni, hogyan lesznek az adatok hasznosíthatók – tehát egy üzleti modellt kell felállítani a folyamatra.

Varga Zsigmond üzletfejlesztési vezető és Hídvégi Péter IoT-üzletágvezető
Varga Zsigmond üzletfejlesztési vezető és Hídvégi Péter IoT-üzletágvezető

Az integrált módon működő digitalizációra gyakran még nincsenek felkészülve a döntéshozók, ugyanis ez újfajta megközelítést igényel.

Mondok egy példát: ha egy vezetőnek új gyártósorról kell döntenie, akkor jellemzően a technológiai szállító hozza a megvalósítási know-how tervét. Egy üzleti hatékonyságnövelési igény felmerülése esetén igaz ez egy klasszikus tanácsadó cégre – javaslatot tesz a legjobb megoldásra. Most ezt a két világot, a technológiai és üzleti oldalt kell összekötni, és ennek a tudásbázisa csak most épült ki.

V. Zs.: A tanácsadó cégek – elsősorban a múltból adódóan – egy adott területre fókuszálnak: nagyon hatékonyan vezetnek be például ERP-rendszert. Emellett vannak a technológiai cégek, amelyek egy gyártó rendszert látva meg tudják mondani, hogy milyen szenzorokat és hova kell telepíteni, és az itt nyert adatokat például SCADA-rendszerben meg is jelenítik, de hogy mindezt hogyan lehet integrálni, skálázni, hogyan lehet mindebből üzleti értéket kihozni, erre még kevesebb a jól beolajozott megoldás a piacon.

GyT.: Hogyan tudja segíteni ezt a folyamatot egy vezető szoftvercég?

H. P.: Ha szigetmegoldásokat vezetnek be a vállalatok, akkor azok nehezen összekapcsolhatók, tehát nem vezetnek el a kívánt működéshez. Éppen ezért kínálunk olyan platformot (SAP Cloud Platform), ahol nemcsak az IoT-hoz szükséges komponensek futnak, hanem amely ismeri az iparági protokollokat, tud kommunikálni az eszközökkel, így segítségével könnyebben kiépíthetőek a bővülő IoT-megoldások, miközben a háttérben lévő felhő egy robusztus, éppen ezért skálázható működést tesz lehetővé.  

GyT.: Milyen a felhőmegoldások iránti bizalmuk az ipari szereplőknek?

V. Zs.: Ahogy egyre inkább terjed ezek használata a nemzetközi tőzsdei cégeknél vagy éppen a hazai állami vállalatoknál, úgy nő az elfogadottsága az ipari szektorban is.

Hídvégi Péter IoT-üzletágvezető
Hídvégi Péter IoT-üzletágvezető

H. P.: A felhőmegoldással kapcsolatos averzió főként az adatbiztonság miatt merül fel a döntéshozókban – sok hazai cég esetében egyébként nem is itt, hanem az anyagcégnél dől el az ezzel kapcsolatos gyakorlat. Tekintve, hogy – ellentétben a banki vagy telekommunikációs cégek adataival – az ipari információk nem direkt módon kinyerhető érzékeny adatok, ebben a szegmensben inkább az ipari IT-vezetők néha konzervatívabb hozzáállásával találkozunk, de már e téren is változást hozott az elmúlt néhány év.

GyT.: Egy integrált rendszer esetében minden adat, köztük a termelési, de az érzékenyebb ügyféladatok is a felhőben tárolódnak. Ez esetben sem reális a biztonsággal kapcsolatos félelem?

V. Zs.: A felhő gazdasági kérdés. Bizonyos cégméret esetében megéri saját szerverparkot vásárolni és üzemeltetni, de egy kkv számára ez soha nem térül meg. Az elektromosság megjelenéséhez tudnám hasonlítani a most zajló folyamatot: kezdetben mindenki saját maga próbálta megtermelni a fogyasztása ellátására szolgáló energiát, a hálózatok elterjedésével azonban egyértelművé vált, hogy nem kell saját erőművet építeni ahhoz, hogy az energiaellátásunk megoldott legyen. Számos felhőszolgáltatást kínáló cég van, egy vállalatnak pedig a kételyek felmerülése esetén érdemes megkérdeznie magától: vajon jobban értünk mi ehhez, mint azok a cégek, amelyek erre épülő szolgáltatással vannak jelen a piacon?  

H. P.: Az akkora vállalatok, mint az SAP, olyan tanúsítványokkal és biztonsági megközelítésekkel kínálják a felhőmegoldásokat, amelyek nagyságrendekkel jobbak, mint amit ma egy hazai iparvállalat önmaga számára meg tud valósítani. Én úgy látom egyébként, hogy a felhőmegoldások előnyeit bizonyos szcenáriókra már pontosan látják a kkv-k, inkább a döntéshozatali folyamatban kell őket segíteni, a megtérülést láttatni, kimutatni. 

GyT.: A digitalizáció egy jól körülhatárolható probléma megoldása vagy egy folyamat optimalizálása esetén merül fel. Melyek ezek, mire mutatkozik a legnagyobb igény?

H. P.: Itthon ilyen terület az ún. manufacturer integration, vagyis az a rendszer-integráció, amely a kkv-szektor tetején elhelyezkedő, ERP-rendszerrel és félig-meddig automatizált gyártással rendelkező vállalatok esetében felmerülő igény. Ők egységesen megjelenítve és részletesen szeretnék látni, hogy mi történik valós időben a gyártósoron. Továbbá feljövőben van a prediktív karbantartás, amely gépi tanulás algoritmusokkal – amelyek a korábbi adatok elemzésével meghatároznak bizonyos attribútumkonstellációkat, és jelzik a karbantartás szükségességét – jelentős költségcsökkentést eredményezhetnek egy-egy gyártó cég esetében.

Hídvégi Péter IoT-üzletágvezető
Hídvégi Péter IoT-üzletágvezető

V. Zs.: Emellett az ellátási lánc digitalizációja is egy növekvő terület: a készlet és a raktározási szint integrált rendszerben történő optimalizálása. Döntően egyelőre ezek is szigetmegoldásokként működnek a cégeknél.

Továbbá fontos megemlíteni azokat az újításokat – így például a képi minőség-ellenőrzést –, amikor olyan öntanuló alkalmazást vezet be egy cég, amellyel egyrészt optimalizálja a ma igen érzékeny munkaerő kérdését, másrészt a munkavállalói számára is nagyobb hozzáadott értékkel bíró feladatokat tud biztosítani, így növeli dolgozói elégedettségét, a legvégén pedig a saját működésének gazdaságosságát és stabilitását. Ezen megoldásokra is emelkedő keresletet tapasztalunk.

GyT.: Minden gyártó üzem és termelői folyamat eltérő. Mennyire lehet dobozos megoldásokat nyújtani a fent felsorolt igényekre? 

H. P.: A cégek gyakran kis lépésekben kívánnak növekedni, ennek támogatására alkalmasak a legjobb dobozos megoldások. Mi olyan, mesterséges intelligenciát kihasználó termékeket alakítottunk ki ezen belül – ilyen például a karbantartási problémák elemzésével készült predictive maintenance –, amelyek a nemzetközi legjobb gyakorlatokat tömörítik, emellett teljesen testreszabhatóak. Az M2M-eszközeinket is ilyen hozzáállással fejlesztettük és fejlesztjük továbbra is.

V. Zs.: Emellett együtt dolgozunk a legnagyobb, ipari megoldásokat kínáló cégekkel, a Siemensszel, a Boschsal, a KUKA-val, és sokszor ennek köszönhetően olyan megoldást tudunk szállítani, amelyet plug and play módszerrel már akár alkalmazni is lehet.  

GyT.: Milyen nagyságrendű tőkebefektetést igényel egy vállalkozás részéről, ha el szeretne kezdeni digitalizálni?

V. Zs.: Kezdésként néhány 10 millió forintban érdemes gondolkodni. Ha egy cég már modernebb gépparkkal rendelkezik, valószínű, hogy van beépített szenzortechnológia, ott már csak az a kérdés, hogy hogyan tudja a cég az adatokat feldolgozni és az előnyére fordítani. 

GyT.: Az SAP is benne van a kormány által elindított Ipar 4.0 Mintagyár-projektben. Milyen feladatot vállalt a cég?

H. P.: Megoldásaink a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megvalósuló Technológiai Központban kapnak helyet. Felépítettünk egy demonstrációs gyárat, amelyen raktári kimozgatást, termelést szimulálunk, ennek része egy prediktív karbantartási szcenárió is, mindez pedig a láthatóság érdekében össze van kötve egy ERP-rendszerrel. A program során egyébként további megoldásokat is készek vagyunk szállítani a projektbe. 

GyT.: Mekkora érdeklődésre számítanak?

V.Zs.: Itt szerintem rengeteget tanulhatnak a kkv-k. A vidéki helyszínek esetében ugyanakkor számolni kell a mintagyárak logisztikai széttagoltságával. Külföldön is nagyon jól működő gyakorlat, hogy a cégek megnézik mások folyamatait. Reméljük, ez itthon is működni fog.

Zákányi Virág
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés