hirdetés
hirdetés

leandustry 2018

A japánok tudják… és most el is mondták

Miért ütemeznek a cégek még mindig Excellel? Melyik legfontosabb adat hiányzik a Kanban kártyákról? Hol hibázzák el a gyártók a termelésütemezést?

hirdetés

Termeléstervezési, ütemezési és követési szakmai napon jártunk a graphIT Kft. szervezésében. A leandustry 2018 rendezvény célja az volt, hogy a termelési és informatikai döntéshozók számára átfogó képet nyújtson a korszerű gyártástámogató és gyártáskövető megoldásokról, amelyek a következő években a lean fejlesztések mellett az ipar 4.0 gyakorlati bevezetését jelenthetik a cégek számára.

Erről tartott igen részletes előadást Keiji Fujii, az Asprova, valamint a KPC Production System Engineering vállalatok vezetője. Mint elmondta, napjaink piaci elvárása a magas minőségben, alacsony költséggel, és megfelelő időben történő gyártás, ebben segíthet a lean termelés, amely nemcsak az autóiparban működik hatékonyan, hanem más szektorokban is. Hiszen ki ne akarna időben gyártani, veszteségek nélkül, rövid átfutási idővel, alacsony gyártási költséggel, magas profittal?

Ha pedig már profitabilitásról beszélünk, nagyon fontos tisztázni, hogy milyen költségeket kell csökkenteni? A japán szakember szerint a kétféle költség közül a fixet nem lehet, de a változót annál inkább érdemes visszafogni.

Just-in-time

„A fix költségeken akkor lehet változtatni, mielőtt még megvennénk valamit. Akkor kell átgondolni, mibe invesztál egy vállalat. Ha a gépek már az üzemben vannak és akár futnak, akár nem, a fix költségek adottak, már nem lehet befolyásolni őket. Az a menedzser, aki a fix költségek csökkentésén gondolkodik, rosszul gondolkodik. Mivel azonban a gyártási költségek 60-75, de olykor akár még nagyobb százaléka anyagköltség, sokkal hatékonyabb, ha ezt próbáljuk meg hatékonyan kezelni, mégpedig úgy, hogy csak azt termeljük, amire szükség van, csak akkor és csak abban a mennyiségben, azaz just-in-time (JIT) rendszerben” – mondta a graphIT Kft. által szervezett „leandustry 2018” rendezvényen.

Tény, hogy a termelésoptimalizálás nélkülözhetetlen az ipar 4.0 esetében, és a teljes eszközhatékonyság (OEE) kulcsfontosságú teljesítménymutatóvá (KPI) lépett elő a gyáriparban, de az értékteremtő idő sokkal fontosabb ebből a szempontból, amely a teljes átfutási időnek mindössze 1 százaléka még a világelső vállalatoknál is. A „maradék” 99% nem értékes idő, ezt kell lerövidíteni, ahelyett, hogy a gyártógépek hatékonyságát növelnénk. Ahhoz, hogy a hosszú termelési átfutási időt csökkentsük, a mikroterületek helyett a teljes hatékonyságra kell koncentrálni, ehhez pedig elengedhetetlen az összes folyamat szinkronizálása, amit folyamatosan magasabb és magasabb szintre kell emelni. Ehhez az úgynevezett 5S ötlépéses módszer segítségével minden munkaállomás esetében kialakítható a munkafolyamatok just-in-time rendszerű működése, majd ezt követően jöhet a teljes „zenekar” irányítása egyetlen karmester által. Keiji Fujii szerint ez nem lehetetlen, 1-2 év alatt át tud állni egy vállalat. További feladat még a termelésben lévő veszteségek azonosítása, amihez szintén a Taiichi Ohno (a híres Toyota Production System egységbe foglalója) által összeállított, úgynevezett mudákat kell felmérni. Ezek közül a legfontosabbak a túltermelésből, a várakozásból, a készletezésből és a szállításból eredő veszteségek, amiket alaposan górcső alá kell venni.

Leandustry 2018 a Budapesti Kongresszusi Központban
Leandustry 2018 a Budapesti Kongresszusi Központban

Ezeket viszont nehéz úgy átlátni, hogy a mai napig a legtöbb vállalat táblázatkezelőben, vagy papíron tervezi a gyártását. „Európa legnagyobb és legmodernebb gyárai közül is többen Excelt használnak, ezért képtelenek a just-in-time rendszerű termelésre” – mondta Keiji Fujii. Ennek több oka van, például a menedzsment általában a folyamatszinkronizálás esetén nem gondolkodik hosszútávon, a napi terv ehhez ugyanis nem elég. Sokan nem használják megfelelően a Kanban rendszert sem, pedig ez a JIT-termelés megvalósításának és irányításának alapvető eszköze. Keiji Fujii szerint Európában még nem látott jó Kanban-kártyát, ugyanis mindegyikről hiányzik talán a legfontosabb adat, mégpedig a kanbanciklus. További probléma, hogy az IT-osztály általában a pénzügyi vezető irányítása alatt áll, így az informatikusoknak nincs rálátásuk a gyártási folyamatokra, ebből kifolyólag a termeléshez szükséges szoftvermegoldásokat sem tudják jól meghatározni. Tulajdonképpen egy gyárban mindenkinek a termelés hatékonyságának növelésére kellene fókuszálnia, minden más esetben csak a költségtényezőket növelik.

Ipar 4.0 nélkül nincs önvezető autó

A leandustry 2018 rendezvény nyitóelőadását egyébként „Digitális gyártás ipar 4.0 szemmel” címmel Sallay Péter, a graphIT Kft. ügyvezető igazgatója tartotta, aki a vállalat üzletágai által kínált megoldásokat vázolta fel a mai kor megatrendjein keresztül. A résztvevők képet kaphattak arról, hogy egy digitális vállalatban hol helyezkednek el az olyan vállalati rendszerek, mint az ERP vagy a PLM. „A célunk az, hogy mindenki tisztába kerüljön a digitális gyártás jelentőségével, és azzal, hogyan lehet ezt bevezetni, mi a szerepe a vállalatirányítási rendszernek, a termeléstervezésnek, mi az, ami kimondottan az ütemezés feladata, ehhez pedig a magyar valóságból is mutattunk példát” – mondta a Gyártástrendnek.  Az általa felvázolt komplex autóipari gyakorlati példa az önvezető autók kapcsán kellően demonstrálta az integrált rendszerekben rejlő lehetőségeket. Egy ilyen önvezető autóban ugyanis rengeteg szenzor van, ezen kívül rengeteg féle autó jöhet szembe és rengeteg közlekedési helyzet adódhat. Az ipar 4.0 rendszereinek integrációja nélkül az optimális terv megtalálásához különböző fizikai teszteket, illetve járműkonfigurációk, szenzor-, vezérlésopciók és forgalmi helyzetek sok millió variációjának szimulációját kellene végrehajtani. Az ipar 4.0 révén azonban a virtuális tesztek rengeteg időt és költséget megspórolnak, a szükséges prototípusra pedig nem kell több száz évig, több milliárd tesztkilométerig várni. Sőt, az ilyen fejlett rendszerek nélkül tulajdonképpen nem is lehetne egy ilyen komplex tudású terméket létrehozni, mint amilyen az önvezető autó.

A digitalizáció felé

A rendezvényen jelen lévő termelő cégek vezetői, termelési vezetők, termeléstervezők, folyamatmérnökök, továbbá logisztikai és beszerzési, valamint IT vezetők emellett azt is megtudhatták, hogy hol van a termelésütemezés helye a vállalati folyamatokban, az ISYS-ON Informatikai Tanácsadó Kft. vezető termelési tanácsadójának, Méri Zoltánnak köszönhetően.

A graphIT Kft. két szakembere, Beluzsár János konzultáns és Kovács József projektvezető a termelésütemező rendszer bevezetésének módszertan és gyakorlati megvalósítását mutatta be. Ezt követően Böröcz András, a Prospera Europe Kft. minőségügyi vezetője az egyedi gyártás kihívásairól és megoldásairól tartott előadást. A teljes autóipari láncon keresztül történő termeléstervezésről Molnár Zsolt, a graphIT Kft. vezető konzultánsa beszélt, míg Róna-Bíró Andrea account manager az áttekinthető termeléskövetést mutatta be. A szakmai napot Kozó Gábor, az evopro systems engineering Kft. projektvezetőjének prezentációja zárta a moduláris digitális gyártástechnológiai keretrendszer és szolgáltatások KKV-k számára történő fejlesztéséről.

Összességében a rendezvény végén minden résztvevő képet kapott arról, mit kéne tennie ahhoz, hogy ha mást nem is, de legalább közelítsen az ipar 4.0 koncepciójához.

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés