Dolgot internetje

Ipari internet a gyakorlatban

Az ipar 4.0-nak és a dolgok internetének (Internet of Things) ipari vonzata döntő jelentőségű a GE számára, és erre a fogalomkörre a világvállalat az ipari internet fogalmát használja. 

hirdetés

Képzeljünk magunk elé egy világot, amelyben a gépek nem csak intelligensek, hanem zseniálisak is! Ahol a szélturbinák kommunikálnak egymással, és automatikusan emelik a teljesítményt, a hajtóművek elég okosak ahhoz, hogy előre jelezzék, mikor kell beindítani őket, a közlekedési eszközök pedig zökkenőmentesen megoldják egymás között az emberek és áruk biztonságos szállítását. A GE egy ilyen világot tervez, amelyben egyesíti az ipari múltunkban rejlő lehetőségeket a jövő informatikai megoldásaival. A GE olyan vállalatként értelmezi önmagát, amely az iparban hasznosítja a digitális forradalmat, és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az ipar 4.0 ne maradjon puszta vízió, hanem realitássá váljon. Egyedül a kaliforniai San Ramonban található új ipari internetszoftver-fejlesztő központjában 1 milliárd USA dollárt fektetett be a vállalat 2012-ben, és 1000 informatikai mérnököt vett fel.

Az információbiztonság az ipari automatizálás terén megköveteli a szoros együttműködést és egyeztetést a berendezések alkotórészeinek előállítói, a gép- és berendezésgyártók, valamint az üzemeltetők és a végfelhasználók között. A kibernetikai biztonság vizsgálatához a GE felkínálja a termelőberendezések értékelését, valamint a különböző ágazatok (például energia, olaj és gáz, víz) gépeinek és berendezéseinek tanúsítását a legújabb nemzetközi szabványok szerint, mint az ISO 27001/27002 vagy az IEC 62443. Ily módon meghatározhatók az információs és informatikai biztonság erős és gyenge pontjai, ebből pedig intézkedések vezethetők le a berendezések kritikus elemeinek védelmére. A biztonság egy folyamat tárgya, amelynek során a szervezeti intézkedések, valamint a belső és külső érdekeltek kölcsönhatása kulcsszerepet játszik.

Szélesen értelmezett ipari internet

A német nyelvterületen működő piacokon a hangsúly igen markánsan a termelés zárt rendszerén nyugszik. Itt a cégek azon dolgoznak, hogy hogyan lehet intelligensebb vezérlésen és hálózatokon keresztül az automatizálás és az autonómia magasabb fokát elérni a termelés változó követelményeire való még rugalmasabb reagálás érdekében. Ez azonban csak egy részterülete annak, amit a GE ipari internetként definiál.

Mobil gyártási megoldások (forrás: Com-Forth)
Mobil gyártási megoldások (forrás: Com-Forth)

A GE szélesebben értelmezi az ipari internet fogalmát, amely tartalmaz termelési témákat is, nagy általánosságban azonban a különböző berendezések üzemelésének javítása és optimalizálása a célja. Ezek egyaránt lehetnek gyárak, repülőgépek vagy szélerőművek. Számára a középpontban az ügyfél áll, akinek az adatbázis-alapú szolgáltatások révén rendszereinek hatékonyabb, megbízhatóbb vagy rugalmasabb használatát teszi lehetővé. A világszerte működő repülőgép-turbinák, vonatok, távfűtőművek vagy szélerőműtelepek mind adatokat állítanak elő, és egyre inkább kötődnek az internethez. Minthogy az autonóm gépek az interneten mint szállítási közegen keresztül egy átfogó hálózat tagjaiként működnek, a rendelkezésünkre álló adatokat messze nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani, mint korábban. A GE számára az ipari internet mind termelési, mind szolgáltatási platform, így egyúttal szolgáltatási internetről is beszélünk. A GE egyre távolodik az úgynevezett break-fix modelltől, azaz a hiba fellépésekor történő javítástól egy predict-and-prevent, azaz olyan modell felé, amely a lehetséges kockázatokat előrejelzi és megelőzi. Az ipari internet eszközként szolgálhat arra, hogy ezt az új áttörési törekvést sikerre vigye.

Stratégiai koncepció

Az ipar 4.0 és az ipari internet koncepció először a nagy piaci szereplőket mozgósította, a téma azonban a közepes méretű cégek számára is egyre fontosabbá válik. Az ipar 4.0 egyértelműen stratégiai koncepció, mert az egész vállalatot érinti: annak irányultságát, folyamatait, eljárásait, szervezetét, kompetenciáit – definiálja értékteremtő szerepét, és meghatározza kínálatát. Ennek megfelelően a vállalatvezetés kezében van a döntés, hogy adott esetben egy kísérleti projektet valósít meg, vagy egy összes tevékenységi területét érintő átfogó megoldást. A végrehajtásnak az üzleti tervből kell kiindulnia, amely feltárja és megindokolja a szükséges beruházásokat.

Az ipar 4.0 platform egyik tartalmi súlypontja egy referenciaarchitektúra létrehozása, valamint a szabványosítás és a normamegállapítás. Az idei Hannoveri Vásáron átadták egy munkacsoport eredménybeszámolóját, az ipar 4.0 megvalósítási stratégiáját Sigmar Gabriel szövetségi gazdasági, valamint Johanna Wanka képzésért és kutatásért felelős miniszternek. A jövőbeni ipar 4.0 projekt sikere szempontjából a szabványosítás és a normamegállapítás döntő jelentőségű. A jelentés tartalmazza a vonatkozó szabványok jegyzékét, amelyek részben már léteznek, részben aktualizálásra szorulnak, részben pedig újakat kell kidolgozni. A szabványok konszenzuson alapuló kidolgozását az ipar 4.0 összefüggésében Németországban főként a DKE és a DIN, Európában az ETSI, a CENELEC és a CEN, nemzetközi viszonylatban pedig az IEC és az ISO támogatja.

Hatékony és intelligens adatelemzés

Az ipar 4.0 tényleges nyereségpotenciálja messze túlmutat a termelési technikák optimalizálásán. Lényege az adatok jobb rendelkezésre állása, valamint hatékonyabb elemzése és felhasználása. A meglévő adatok feldolgozása hatékonyabb, értékelésük intelligensebb módon történik, és valós időben állnak konkrét cselekvési útmutatóként az üzemvezetés és a karbantartás rendelkezésére. Ehhez a klasszikus, előzményeken alapuló elemzéseket egy algoritmusalapú és előretekintő digitalizált elemzés váltja fel, amely biztosítja a nagyobb termelési, energia- és erőforrás-hatékonyságot – és ezzel a költségcsökkentés előfeltételeit. Mindez több évig tartó átalakulási folyamatot tételez fel, és az odavezető út semmiképpen sem alakul egyformán minden vállalat számára.

Az ipari szoftverplatform áttekintése
Az ipari szoftverplatform áttekintése

Az ipar 4.0 nagyrészt azt jelenti, hogy ami adatok formájában létezik, azt az ember összekapcsolja. Éppen az egyes komponensek, akár különböző gyártók, gépek, egész berendezések és komplett telephelyek adatainak összekapcsolhatósága és átjárhatósága garantálja a nyereséget és az értéktöbbletet, és mindezt az ipar 4.0 révén. Elmúltak azok az idők, amikor helyi szervereken programozták és körülbástyázott vállalati hálózatokon elszigetelten használták a szoftvereket. Bár a felhőalapú számítás (cloud computing) koncepciója csaknem egy évtized után az ipar számára is ismert, eddig csak kevés vállalat szerzett ezzel tényleges tapasztalatokat a gyártás területén vagy a feldolgozóiparban. Egy korszerű, a GE által műszaki termelőberendezések számára kifejlesztett úgynevezett data lake koncepcióban elsőként az elemzési célokra szükséges összes adat központilag, egy helyen áll rendelkezésre. Az előre definiált lekérdezések és jelentések széleskörű felhasználói szempontok szerint használhatók fel. Ehhez a GE szoftvermegoldásait teljesen újrafogalmazta, és mobil eszközökön – tableteken és okostelefonokon – való felhasználásra tette alkalmassá.

Szolgáltatásalapú szoftverarchitektúra

Az ipar 4.0 megvalósítása kapcsán a kihívást az adatáramlás bonyolultsága és a különböző szoftvermegoldások integrációja jelenti. Az egyre rövidebb innovációs és adatkiadási ciklusok hagyományos szoftverarchitektúrákkal már nem kezelhetők. Tehát ki kell használni egy rugalmas és modulokból felépített, szolgáltatásalapú architektúra (SOA) előnyeit. A SOA biztosítja a gyors és rugalmas szoftverek adaptálását, és ezzel a folyamatok és eljárások változásaira történő gyors reagálást.

Az ipar 4.0 csak akkor lehet sikeres, ha az érdekelteket kezdettől bevonjuk a fejlesztési és megvalósítási folyamatokba, hiszen a technológiai irányvonalai mellett a felhasználó elvárásai is nagyon fontos szerepet játszanak. Az új évezred kezdetén még versengés volt a funkciók és jellemzők között, ez azonban változóban van. Ma azokat a szoftverrendszereket keresik, amelyek képesek mérsékelni a komplexitást, és lehetőség szerint egyszerű, világos struktúrájú és intuitív kezelőfelületek és menük segítségével kezelhetők. Ugyanakkor a képzés és a továbbképzés is átáll az új követelményekre, és megfelelő továbbképzési lehetőségeket fejleszt ki. Tehát a munkaviszonyok kevésbé, inkább a követelmények és tevékenységi körök fognak változni. A gépek bizonyára fokozottabb mértékben látnak majd el ismétlődő és szabványfeladatokat, ezáltal pedig több szakképzett munkaerőre lesz szükség, akik képesek ezeket a gépeket beállítani és kezelni. Ami az egyik oldalon eltűnik, a másik oldalon létrejön – hogy milyen mértékben, azt majd meglátjuk. Minden esetre a humán erőforrás iránti kereslet nem fog megszűnni.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés