hirdetés
hirdetés

Informatika

Rendezetlen formák a pontosabb adatátvitelért

Amerikai tudósok rendezetlen felépítésű kristályrácsok segítségével értek el még pontosabb adatátvitelt a számítógépes mikrochipek felületén.

hirdetés

Az UCLA, a Columbia University és egyéb intézmények tudósai meglepő módon éppen rendezetlen formák segítségével voltak képesek finomítani a számítógépes adatközlés pontosságán.

Amikor például egy zseblámpa fényét egy kiterjedt falfelületre irányítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a fény terjedése széttartó. Ez utóbbi fizikai jelenséget diffrakciónak (fényelhajlás) nevezzük és a nanovilágban külső beavatkozás nélkül ugyanígy megtapasztalhatjuk ezt az eltérést. A fény például az informatikában adatközlésre is használható, ám a diffrakció révén sok adat elveszhet az információáramlás során. Az elmondottak tükrében a fény terjedésének ellenőrzésével az optikai kommunikáció is precízebbé tehető.

A kutatók a fény terjedését ezúttal egy, számos véletlenszerű formájú (hétszög, háromszög, négyzet, stb.) réssel teletűzdelt, fotonikus kristályráccsal keresztezték. A tudósok a vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy érdekes módon, minél rendezetlenebb struktúrákkal „nehezítették” a fény továbbterjedését, a minták annál könnyebben szervezték vékony és „párhuzamos” nyalábba az áthatoló fénycsóvát.

Ábra: a fény áthalad a számos, eltérő mintájú lyukkal teletűzdelt fotonikus kristályszuperrácson. Az eredmény: keskenyebb fénysugár. (Fotó: Nicoletta Barolini)

A tengerentúli tudósok felfedezése az informatikán túl a lézerkollimáció (lézerpárhuzamosítás) tudományában is jelentős áttöréssel kecsegtet. 

(forrás: Science Daily)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés