hirdetés
hirdetés

Menta 2017

A digitalizáció természetes (I.)

A digitális transzformáció Magyarországon is dübörög. A téma gazdája, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) megtartotta a témában az idei Menta konferenciát, amely gondolatébresztő előadásokat hozott a digitális transzformáció kapcsán három fő tematika köré szerveződve: ipar 4.0, adatgazdaság és munkaerő-transzformáció.

hirdetés

A Menta 2017 kétnapos konferencia aktualitását mi sem indokolja jobban, mint az, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett a kiemelt projekt, amelyet az Iparfejlesztési Közhasznú Társasággal (IFKA) konzorciumban nyert el az IVSZ, és a hazai gazdaság digitális átállását támogatja. A GINOP-1.1.3-16 „Termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakítására” címmel kiírt pályázatra, közbeszerzés keretében, szeptember 28.10:00 óráig várják az olyan gyárak ajánlatait, amelyek képesek az ipar 4.0 megoldásokat valós működési környezetben bemutatni. A mintagyárak demonstrációs környezete jelentősen hozzájárulhat a termelő kkv-k szemléletformálásához, és így a fejlett ipar 4.0 megoldások felvevőpiacának bővüléséhez.

Menta 2017 (fotó: IVSZ)
Menta 2017 (fotó: IVSZ)

A teljes cég működését behálózza a digitalizáció

Ma már a legtöbb vezető, vállalatigazgató, kkv-tulajdonos tisztában van a digitalizáció jelentőségével, és azzal is, hogy milyen sok kihívást tartogat a papíralapú nyilvántartásról átállni a digitális termelési, irányítási ökoszisztémáig. Mindenki érti és érzi, hogy fejlődnie kell, mert a 4. ipari forradalom elsöpri a mostani ipari ökoszisztémát. Az új digitális korszak szereplőit, innovációit és érdekeltjeit hozza össze minden évben az IVSZ a Menta konferencián, ahol lehetőség van a legújabb jogszabályok, pályázati, finanszírozási lehetőségek és technológiai fejlesztések megismerésére. A digitalizáció alapja az informatika, így az iparnak égető szüksége van az informatikusokkal való együttműködésre. A digitalizáció ugyanis nem ér ott véget, hogy beszerelik a gyárba a robotokat, hiszen mire az első robotok beszerelésétől a teljes irányítás digitálissá válik, jelentős munkát kell az informatikai iparra bízni. A digitalizáció a teljes céges működést behálózza, a működés adatokra alapuló mérésétől a szenzorokon át a virtualizált folyamatokig és az azokból hozott következtetésekig bezárólag. A digitális gondolkodás nem bináris fogalom, rengeteg apró szintet kell megugrania, aki ebben a folyamatban sikeres akar lenni. A Menta konferencia célja, hogy fejlessze a vállalkozások vezetőinek a gondolkodásmódját, és hozzásegítse őket a digitális átálláshoz, az ipar 4.0-ban való sikeres részvételhez.

Technológia, ember, üzletfejlesztés

A konferencia panelbeszélgetésein olyan – nemcsak az IKT-szektor, hanem a gazdaságfejlesztés szempontjából is fontos – kérdésekkel foglalkoztak, hogy az IT-szektor hol kapcsolódik a digitalizációhoz, a vállalkozók merre induljanak, hogy versenyképesek maradjanak. A Menta konferencia ezekre a kérdésekre három tengely mentén gyűjtötte össze a válaszokat: ipar 4.0, munkaerő és adatgazdaság. A kétnapos konferencia első napján a digitális átalakulás értelmezéséhez, az aktuális ipari, gazdasági és politikai kihívások leküzdéséhez adtak hasznos tanácsokat az előadók keynote prezentációikban.

Major Gábor IVSZ-főtitkár arra a kérdésre kereste választ az első napon, hogy mit tehetnek az IT-vállalatok a munkaerőhiány enyhítése érdekében. Szerinte a foglalkoztatottság olyan anomáliákkal néz szembe, mint a felgyorsult digitalizációval együtt járó szakemberhiány, a nemzetközi vállalatok elszívó hatása a kkv-k hátrányára, amelyeket a közvetlen külföldi szerződések is nehezítenek, hiszen rengeteg informatikus hiányzik az országból. Mivel a technológiai fejlődés leelőzte a képzést, ezért elavult az egyetemi informatikusképzés, és a kibocsátás is alacsony, mert a szakma presztízse riasztó, korszerűtlen a tananyag és a képzési forma is, felborultak a szakma és az oktató intézmények közötti partnerségek, hiányoznak az interdiszciplináris képzési formák. Miután vázolta a digitális gazdaság növekedésének a korlátjait – a szakember-utánpótlás nehézségei, az innovációs képesség hiánya, a források nem megfelelő felhasználása, a nehéz piacra jutás – a megoldásnak például a Menta 2017 konferenciát jelölte meg, ahol a különböző jelentős iparágak képviselői, innovatív vállalkozásai jelen vannak, és tudásukat, tapasztalataikat megosztják, kérdéseik újabb megoldásokat generálnak.

Vityi Péter előadása (fotó: IVSZ)
Vityi Péter előadása (fotó: IVSZ)

Ezután „Az IT-cégek tudása segíti a gyárak forradalmát – Az ipar 4.0 is informatika” címmel Vityi Péter IVSZ-alelnök előadása következett, amelyben az IVSZ projektjéről, a GINOP-támogatásból megvalósítható, termelő kkv-k digitális és automatizációs fejlesztéseinek élénkítése érdekében létrehozott ipar 4.0 mintaalkalmazások megvalósításáról beszélt, amibe beletartozik a kiberfizikai rendszerek kialakításától kezdve a vertikális és horizontális integrációtól az egyedi tömeggyártásig minden. Az ipari digitális transzformáció részét képezi az intelligens üzem, tehát a folyamatinnováció, az újszerű üzleti modellek, az intelligens termékek létrehozása is, és legfőképpen az inkrementális fejlődés. Vityi Péter bemutatta a GINOP 1.1.3. projekt elemeit, amelynek fontos részét képezik az olyan előadások, rendezvények, mint a Menta 2017, illetve mintagyárakat mutatnak be a folyamat során és kialakítanak több technológiai központot, ahol beindulhat a tudástranszfer.

Értékteremtés új alapokon

Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet, író a nagy digitális korszakváltás legfontosabb jellemvonásait vette sorra, illetve bemutatta, hogy egy magyar okoseszköz – a Notch, amelyről korábban mi is írtunk – hogyan került az OECD fórumára. Lényegi pontja a mostani ipari forradalomnak, hogy a globális értékláncokon belül az értékteremtés súlypontja fokozatosan eltolódik a digitális technológia és fejlesztés felé, és ugyanígy az értékteremtés elszakad a konkrétan megfogható földrajzi helyektől. Éppen olyan lehetőség van New Yorkban kifejleszteni egy innovatív, digitális eszközt, mint Érden, tehát Cséfalvay professzor úgy látja, hogy megnyílt a lehetőség a kisebb mikrovállalkozások előtt is, hogy a globális piacon teremtsenek értéket. A professzor hangsúlyozta, hogy az ipar 4.0 nem csodaszer, hanem nyolc új technológia ötvözete a gyártásban, ezek a kollaboratív robotok, a 3D-nyomtatás, a big data-elemzések, a szimulációs vizsgálatok, az IoT, az AR, a felhőszolgáltatások és a GDPR, vagyis az adatbiztonság. Az ipar 4.0 kulcsfeltétele a partnerek ökoszisztémája, az egyetemek, a kutató-fejlesztő intézetek, a startupok, a nagyvállalati gyártók és a digitális szolgáltatások együttműködése. Cséfalvay Zoltán a nagy korszakváltást nyolc újdonsággal jellemezte, új technológiák megjelenésével, mint a robotok, a 3D-nyomtatás, a big data és az IoT, új gazdaságszervezési elvekkel, mint a platform economy, új fogyasztási mintákkal, mint a sharing vagy peer-to-peer economy, új foglalkoztatási modellek létrejöttével, új mítoszok születésével, olyanokkal mint a posztkapitalizmus vagy az ultraliberális piac fogalma. Új csataterek vannak, gondoljuk az önjáró autókra vagy a lakáshotelekre, és mindezek egy új generáció új dinamikái, a startupok és a nyitott innovációk kora.

Müller Zsolt KPMG-igazgató (kereskedelmi és fogyasztói piacok) az „Iparágak digitalizációja” című előadásában azzal a komoly felütéssel kezdett, hogy a mai vásárlók mindig és mindenhol vásárolnak, az online jelenlét nem lehetőség, hanem alapelvárás. A digitalizációt hajtó ízig-vérig digitális vállalatokban, mint az Amazon, nem az az ijesztő, hogy hány százalékát viszik el a piacnak, hanem az, hogy olyan modelleket működtetnek és terjesztenek el, amely a hagyományos üzleti folyamatokból, értékláncokból teljes rétegeket képes eltüntetni. Az omni business alapjait bemutató prezentációjából kiderült, hogy a legfontosabb ma az egységes vásárlói élmény, legyen szó webshopról vagy egy egyszerű boltról. Ebben a digitalizált értékesítési láncba jelentek meg a platformszolgáltatók, amelyek biztosítják a folyamatosan megújuló technológiai megoldásokat, reagálnak a gyorsan változó fogyasztói igényekre, és egy határok nélküli versenyt tudnak gerjeszteni.

Megvalósult-e Asimov, a tudós irodalmár világa?

A plenáris nap első előadásainak komoly témáit levezetve a sci-fi és a sci-fact világába kalauzolt minket Kömlődi Ferenc jövőkutató, író, aki a digitális transzformációt tekintette végig irodalmi és filmes alkotásokon keresztül, amelyek közül talán a legkiemelkedőbb egy 1912-es sci-fi történet, amelyben előkerült a videóbeszélgetés, holott akkor még képközvetítés sem létezett, vagy épp Dick Tracy kétsávos rádiós karórája, ami kiköpött iWatch. A klasszikus és posztmodern sci-fi és cyberpunk történetek témái mind hozzák a 4. ipari forradalom vívmányait: kiborgok, robotok, mesterséges intelligencia, virtuális és kiterjesztett valóság, űrkutatás, ezek már a mindennapjaink részévé váltak, holott nem is olyan rég még fantazmagóriáknak tartottuk.

Kísérteties hasonlóság (forrás: bostonglobe.com)
Kísérteties hasonlóság (forrás: bostonglobe.com)

A technológiai előadások sorát Tavaszi Tivadar, a Knorr-Bremse ügyvezető-igazgatója folytatta a gyárakban végbemenő digitális transzformációval, amelyről üzleti paradigmaként beszélt. Az ipar 4.0 az automatizálás, az informatika, az üzleti tervezés és a folyamatszervezés bonyolult receptje, amelyben nem feltétlenül kell úttörőnek lenni, hanem sokszor a racionalitás vezet a sikerhez. A járműipar kényes egyensúlyt követel meg a gyáraktól, az előadásban több példán keresztül kiderült, hogyan gondolkodik egy ipari gyártó, milyen szempontokat tart fontosnak, és mire számít, merre megy a piac a következő években, miközben bemutatta a Knorr-Bremsénél az ipar 4.0 irányába mutató fejlesztéseket, eszközöket, folyamatokat.

(Folytatjuk.)

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés