hirdetés
hirdetés

Hogyan készül?

Brazuca - idén ezt rúgják Brazíliában

Nemcsak labdarúgásban, de focilabda-gyártásban is volt aranykorszaka a magyaroknak. Noha az idei világbajnokságra készített Brazucát laboratóriumi körülmények között tervezték meg, a hagyományos labdák előállítása tűvel és cérnával történik.

hirdetés

Jól járt a Németországban 1924-ben alapított Adidas a futballal. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tavaly év végén jelentette be, hogy még legalább 2030-ig a háromcsíkos márka gyárthatja a legnépszerűbb sportág kiemelkedő tornáinak hivatalos labdáját. Természetesen a négyévenkénti világbajnokság számít a legnagyobb dobásnak: minden, erre a legnézettebb sporteseményre gyártott sporteszköz bemutatását alapos marketinghadjárat előz meg. Az idei brazíliai vb kapcsán sem volt ez másként. Már bő két évvel a hivatalos bemutatása előtt megszavaztatták a legendásan futballőrült brazilokkal a világbajnokságra készítendő patinás sporteszköz nevét.

A Brazuca – merthogy az elsöprő többség szavazata alapján erre keresztelték a bőrt – nem csak abban különleges, hogy a rajongók keresztelték el. A hivatalos gyártói kommüniké szerint a Brazucát – amely egyfajta brazil életérzésnek a kifejezése – hat poliuretán elem borítja. Ennek a hétköznapi életben számos területen használatos műanyag különös gonddal kivágott darabjai biztosítják a gyorsabb repülést, illetve minden körülmények között garantálják, hogy a labda megtartja a tökéletes gömb formáját, még a legnagyobb esőben is. Különlegessége az is, hogy bármennyi nedvesség éri, súlya nem változik.

Fotó: Adidas
Fotó: Adidas

Van mit javítania renoméján az Adidasnak, a cég ugyanis a négy évvel ezelőtti dél-afrikai világbajnokságra készített labdájával alaposan befürdött. A Jubilanit rossz aerodinamikai tulajdonsága miatt a játékosok haragja sújtotta, a kegyelemdöfést pedig a NASA adta meg, amikor az amerikai űrhajózási hivatal munkatársai is tudományosan bebizonyították a focisták vélekedését. A gyártó most azt ígéri, a Brazuca a tökéletes labda a futballhoz, már csak azért is, mert több mint két évig tesztelték, több száz éljátékos bevonásával.

Nem mindig kerítettek ekkora feneket annak, hogy milyen labdával játsszák a labdarúgótornák meccseit. A mai futball ősének számító játékban a 19. században még a rögbiben használatos, tojásformájú labdát rúgták, majd később alakították azt kerekké. A Brazucához hasonlóan hosszúkás szeletekből varrták össze, és barnás színének köszönhetően inkább a kosár-, illetve a vízilabdához hasonlított.

A futballtörténelem magyar fejezetébe nemcsak a Puskás vezette Aranycsapat került be, hanem Lévay József is, aki 1960-ban forradalmasította a focilabda-készítést: szeletek helyett 12 darab öt- és 20 darab hatszögből varrta össze a sporteszközt, amit alá is bélelt, így vízzel érintkezve nem deformálódott annyira, mint elődje. A világ futballpályáin a simontornyai bőrgyárban készített labdákat rúgták, egészen addig, amíg az Adidas át nem vette az uralmat a gyártásban. Adi Dassler cége az 1970-es mexikói vébére állt elő az első fekete-fehér színű Telestarral. Nem véletlen a dizájn, a tévéközvetítés miatt ugyanis így jobban lehetett látni a készülékeken a sportszert, mint a barna színűt.

Ami Simontornya volt a hatvanas években, az ma a pakisztáni Sialkot, ahol a focilabdák hetven százaléka készül. Bár a Brazucához hasonló csúcstechnológiájú labdák elemeit hőkezeléssel illesztik össze, a tömeggyártásból kikerülő hagyományos focilabdákat Észak-Pakisztánban varrják. Ez a hagyományos gyártási technika nem veszett ki teljesen itthonról sem: a gödi labdagyárban még ma is állítanak elő ahhoz hasonlót, mint amilyennel az Aranycsapat hat gólt rúgott az angoloknak. A két milliméter vastagságú cserzett marhabőrre egy erős szövetréteget ragasztanak, majd géppel kivágják a labdát alkotó 18 szeletet. A Brazucára is jellemző panelek ügyes kezű munkások keze alatt válnak barna nosztalgialabdává.

Benke Ágnes
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés