Gyártástechnológia

Verseny, előny

Egy szakmai győzelem inkább csak egy vállveregetés, hírére nem tódulnak a vevők. Ezzel együtt az ágazatban még a magyar ipar helyzete ellenére is van hova fejlődni – állítja Forró Péter, a Kvalix Automatika Kft. érzékeléstechnikában nevet szerzett, újabban gépgyártással is foglalkozó cég alapítója-tulajdonosa és Hegedűs Gergely, a cég munkatársa.

hirdetés

Egymást követő második évben szerepel a Hegedűs Gergely név a GraphIT Kft. által kiírt tervezői pályázat első helye mellé járó oklevélen. Mi volt az idei versenyen a pályamunkája?

Hegedűs Gergely: A Siemens magyarországi partnere a GraphIT Kft., ők írnak ki minden évben tervezői pályázatot, amin a Siemens valamelyik tervezőszoftverével elkészített munkával lehet részt venni. Az általam vezetett gépészekből, mechanikai és villamossági szakemberekből álló csapat a Solid Edge kategóriában indult, a cég egy már elnyert megbízásához kifejlesztett berendezésének adtam le a látványtervét, illetve a konstrukciót bemutató egyszerűsített 3D modellt.

Ez egy plombajelölő, lézeres gravírozó munkaállomás, aminek megtervezésével egy cég bízott meg minket, aki az egyik nagy hazai gázszolgáltatónak gyárt gázórára csatlakoztatható plombákat. A beérkezett műanyag plombákat betárazzák a gépbe, a gép egyesével bejuttatja a plombákat a lézergravírozó alá, az pedig vonalkódot gravíroz rájuk. A gravírozás után még történik egy kamerás ellenőrzés, vagyis annak ellenőrzése, hogy a vonalkód leolvasható-e, ennek függvényében továbbítja a gép az elkészült darabot a készáruk illetve a selejtek közé.

Hegedűs Gergely: Ha látunk egy problémát, nem ugrunk azonnal neki, hanem egy lépést hátralépve több oldalról megvizsgáljuk
Hegedűs Gergely: Ha látunk egy problémát, nem ugrunk azonnal neki, hanem egy lépést hátralépve több oldalról megvizsgáljuk

A versenyen valószínűleg nem indult más csapat ugyanilyen géppel, a gázszolgáltató azonban nyilván több ajánlatot is bekért. Mivel nyerte el a Kvalix a megbízást?

Hegedűs Gergely: Valóban több jelentkező volt. A feladat kiírása szerint a gépnek két másodpercenként ki kellett dobnia egy kész plombát. A többiek körasztalban gondolkodtak, vagyis két másodperce volt arra az adott munkaállomásnál dolgozónak, hogy betegye a következő plombát. Ezzel szemben a mi gépünkbe egyszerre tizenhatosával lehet betárazni a még megmunkálatlan plombákat, vagyis elméletileg 32 másodperc áll rendelkezésre a dolgozónak cserélni a tárat – ez azért egy optimálisabb munkaritmus.

A versenyt megnyerte a látványtervvel és a dokumentációval, hol tart a berendezés legyártása?

Hegedűs Gergely: A gép elkészült, már rendeltetési helyére került, megvolt a próbafutás, illetve az ott szerzett tapasztalatok alapján elvégeztünk apróbb módosításokat, vagyis a berendezés üzemkész állapotban van. Az együttműködés azonban még nem biztos, hogy véget ért, ugyanis bár a feladatot megoldottuk, ez egy újabb problémát vetett fel, amire a feladatkiírók előzőleg nem gondoltak. Nekik ugyanis csomagolva kell leszállítaniuk a plombákat, úgyhogy most egy olyan gépre írtak ki pályázatot, ami a két másodpercenként kidobott plombákat csomagolja.

Egy már elnyert megbízással nyerte meg a versenyt. Működik-e ez fordítva is? A versenyen elért első hely hírére érkeztek-e megkeresések?

Hegedűs Gergely: Egy ilyen kitüntetés inkább csak egy vállveregetés, a büszkeségünknek tesz jót, nem bombáznak minket ajánlatokkal.

Forró Péter: Ettől nem jönnek többen vásárolni, viszont ez egy megerősítés nekünk. Nagyon modern az infrastruktúránk, minden területen rendszerszintű szemléletet vezettünk be, a cég összes tevékenysége rendszerbe integrált. Az úgynevezett Product Lifecycle Management, vagyis termék életútkezelés például a Siemens Teamcenter nevű rendszerével zajlik nálunk, ezt használják az autóiparban is. Ez lehetővé teszi, hogy ha valamelyik géphez valaki tervez egy alkatrészt, azt a rendszer segítségével rögtön bárki a maga munkájában, akár egy másik tervnél is felhasználhassa.

Ráadásul a CAD-ben elkészített modellek alapján adott esetben akár a műhelyrajz elhagyásával, a számítógép mellől hozhatók létre a munkadarabok elkészítéséhez szükséges CNC-programok, amik a műhelyben található, a rendszerhez üvegszálon kapcsolódó megmunkálógépeken le is futtathatók. A PLM-ből az anyagjegyzékek az SAP-ba kerülnek, aminek segítségével az anyagmegrendelést, ajánlatkérést tudtuk automatizálni. De része a PLM-rendszernek a projektmanagement modul is, amivel a projektmenedzser minden pillanatban nyomon tudja követni a dolgok menetét, és be tud avatkozni, ha kell. Az infrastruktúra azonban csak egy keret, végső soron mindig emberek vannak a teljesítmény, minőség mögött, és egy ilyen díj megerősítés, hogy a munkatársaim jól végzik a dolgukat.

Hogy jutottak el odáig, hogy sorra nyerik a géptervezési versenyeket, holott fő profiljuk az érzékelő rendszerek forgalmazása?

Forró Péter: 1990-ben, a Kvalix alapításakor is ipari automatizálással, programozható logikai vezérlőkkel foglalkoztunk. 1993-ban jött e mellé a disztribúciós tevékenység, egy német cég érzékelőit kezdtünk forgalmazni, és miután egy szakkiállításon azt tapasztaltuk, hogy ezek jobban felkeltik a közönség érdeklődését, végleg átálltunk. A piacvezetők közé tartozó partnereink termékeinek forgalmazásával ma gyakorlatilag lefedjük a teljes érzékeléstechnikai palettát a pozíció, sebesség, méret, elmozdulás és más geometriai jellemzők mérése, érzékelése területén. Később bővítettük a kínálatunkat ipari képfeldolgozó berendezésekkel, illetve ember-gép-kezelőfelületekkel, például érintőképernyős vezérlőkkel.

Forró Péter: Működésünk elég jól reprezentálja a teljes magyar ipart
Forró Péter: Működésünk elég jól reprezentálja a teljes magyar ipart

Tevékenységünk mindazonáltal sosem merült ki az értékesítésben, mindig foglalkoztunk rendszerintegrációval, partnereinket vásárlás előtt tanácsadással segítjük, igény esetén pedig a beüzemelést is magunk végezzük, vagyis kulcsra kész megoldásokat szállítunk. Ebben viszont egyre nagyobb korlátot jelentett a gépészeti kompetencia hiánya. 2010 nyarán alkalom adódott a gépészeti oldal megerősítésére, egy megszűnő cég szakembergárdáját, többek között Gergőt, és a műhelyt vettük át – igaz utóbbit elég lerongyolódott állapotban. Folyamatos fejlesztéseket végzünk, rendbe hoztuk a műhelyt, már beszereztünk többek között egy korszerű CNC-gépet, a tervek szerint rövidesen elérjük a megcélzott színvonalat, amikor megérkeznek az ősrégi esztergánk és marógépünk nagyon várt modern utódai.

Hogy keveredik egy „keményvonalas” géptervező céghez egy fiatalember, aki az önéletrajza szerint a BME ipari termék- és formatervező szakán végzett? A honlapon található leírás szerint a szak „kreatívan gondolkodó műszaki szakembereket” nevel ki, akiknek ráadásul a felvételi keretében rajz alkalmasságit is kell tenniük. Mindez mintha az iparművészek felé tolná el a képzés hangsúlyát.

Hegedűs Gergely: Az iskola önmagában valószínűleg kevés lett volna ahhoz, hogy itt helyt álljak. Nagy segítség volt esetemben, hogy édesapám formatervező művész és gépészmérnök, faipari berendezéseket tervez, és az egyetemtől kezdődően bizony sokszor besegítettem neki, részt vettem a munkájában. Ez a gépészeti ismereteimet nagymértékben bővítette, igaz, nála elsősorban fakezelő berendezésekre összpontosítottunk. Úgyhogy amikor célgépek tervezésével kezdtem foglalkozni, még nagyon sokat kellett tanulnom a kollégáktól.

Édesapjának, kollégáinak sokat köszönhet, de mit adott az iskola, amit hasznosítani tud?

Hegedűs Gergely: Az ipari terméktervező szak egy hagyományos gépész vagy villamos karral szemben több különböző területre ad betekintést. Ennek köszönhetően rugalmasabbak vagyunk: ha látunk egy problémát, nem ugrunk azonnal neki, hanem egy lépést hátralépve több oldalról megvizsgáljuk, több lehetőséget számba veszünk.. Belénk nevelték, hogy érdemes több úton elindulni: a féléves tervezési projektek során egy adott probléma megoldásához első lépésben mindig 15 ötletrajzot kellett készíteni, azokat elemezni, abból a három legjobbat részletesen kifejteni, végül ebből is csak egy került teljes kidolgozásra.

A géptervezés, gépgyártás részleg a tavalyi 555 milliós forgalmunk 15 százalékát adta
A géptervezés, gépgyártás részleg a tavalyi 555 milliós forgalmunk 15 százalékát adta

De említhetném, hogy amikor a Kvalix megbízást kapott egy szívószálcsomagolóra, akkor is jól jött az egyetemen elsajátított szemlélet. Papírba már becsomagolt szívószálakhoz kellett azokat 500-asával összerendező és nejlonba csomagoló gépet tervezni. Csakhogy a papírcsomagolás az antisztatikus feltöltődéstől vagy a páratartalomtól, de szó szerint máshogy viselkedett reggel, mint este. Ezért nagyon sokat küzdöttünk a behordópályával, ami megfelelő alakba rendezi az 500 szívószálat, ehhez nagy segítség volt, hogy csináltam hozzá kísérleti modelleket. Ugyanis azt is a BME-n tanultam meg, hogy papírral és ragasztóval nagyon sok minden kiderül, ami egy számítógépes modellről nem.

Jellemző, hogy mely iparágból, iparágakból érkeznek a céghez megkeresések?

Hegedűs Gergely: 90 százalékuk a magyar autóipari beszállítóktól érkezik, a tavalyi versenyen győztes cilinderösszeszerelő berendezésünk is nekik készült. Valószínűleg azért van ez, mert ebben az iparágban nagy szükség van az egyedi gépekre.

Forró Péter: Hozzá kell tenni, a géptervezés, gépgyártás részleg a tavalyi 555 milliós forgalmunk 15 százalékát adta, miközben a 18 fős létszámunk fele ezen a területen dolgozott. Szóval van még itt hova fejlődnünk. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a disztribútori ágazatunkban is az évi 700 ügyfél jelentős hányada köthető az autóiparhoz de ugyanúgy megtalálhatók ügyfeleink között élelmiszeripari cégek is. Működésünk elég jól reprezentálja a teljes magyar ipart, az árbevételünk megyei eloszlása nagyjából megegyezik a KSH idevágó ipari statisztikáival. Vagyis forgalmunk nagyjából úgy oszlik el, ahogy az ipari termelés megoszlik a megyék között Magyarországon.

Ha nagyjából együtt mozognak a magyar iparral, érdekes lehet, miként tekint előre, hogyan látja a 2013-as teljesítményüket. Ez adhat egy képet arról is, mi várható a magyar iparban idén.

Forró Péter: Valóban, tavaly együtt mozogtunk, az első három hónapunk ugyanúgy erősebb volt, mint a magyar iparé, aztán kezdődött a visszaesés, aminek végén kicsivel a tavalyelőtti eredmény alatt végeztünk. Megéreztük, hogy elmaradtak a beruházások és külföldről sem érkezett tőke. Idén is stagnálásra számítunk, ezzel együtt a mi cégünk és az érzékeléstechnikai szektor nem feltétlenül és egyáltalán nem mindig mozog együtt a magyar ipar teljesítményével, előfordult már, hogy recesszió ellenére is tudtunk növekedni.

Sok potenciál van még bennünk. A mi cégünk nagy előnye, hogy minden kompetencia házon belül van, kezdve a gépészektől a villamossági szakemberekig, továbbá a vertikális integrációnk. Szinte minden alkatrészt le tudunk helyben gyártani, ez nagyfokú rugalmasságot jelent, nem kell berendelni, ajánlatokat bekérni, várni, míg leszállítják. Úgyhogy egyértelmű célunk Magyarországon tovább erősödni, idővel pedig jöhet az export.

Geri Ádám
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[120967] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés