Hamisítás az iparban

„Nem a szabály, a hozzáadott érték a lényeg”

Az európai piac legerősebb szereplőinek termékein gyakorta találkozunk nagy múltú minősítőcégek tanúsítványaival, minőséget igazoló logóikkal. De hogyan viszonyulnak a hazai cégek a tanúsítványokhoz, a minőség-ellenőrzéshez? Miért bukhat el a nemzetközi piacon a legjobb minőségű termék is? Madaras Botonddal, az ÉMI-TÜV Süd Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

hirdetés

Miért kell vagy lehet tanúsítani egy terméket?

A terméktanúsítást – a szabályozás jellege alapján – három nagy csoportra lehet osztani. A CE jellel rendelkező termékek (ezek azok, amelyekre harmonizált termékszabvány létezik) esetén európai direktívák határozzák meg a forgalomba hozatal szabályait. A legtöbb ilyen esetben előírás, hogy külső értékelő vagy vizsgáló szervezet is részt vegyen az ellenőrzés folyamatában. Ezeket a szervezeteket hívják úgynevezett Notified Bodynak, amelyek az uniós direktívák által szabályozott területeken végeznek megfelelőségértékelést.

A következő nagy terület a nemzeti szabályozás alá eső terméktanúsítás, ezekben az esetekben a magyar jog szabályozza, hogy egy adott terméknek, berendezésnek milyen vizsgálatokon kell átesnie, kell-e tanúsítvánnyal rendelkeznie.

A harmadik terület pedig a szabad piac, ahol a gyártó vagy a forgalmazó a saját, jól felfogott érdekében megbíz egy együttműködő, általa megbízhatónak minősített szervezetet, amely független félként tanúsítja a gyártott vagy forgalmazott termék megfelelőségét.

A terméktanúsítás csak a tanúsítási tevékenység egy szelete, emellett beszélhetünk rendszer- és személytanúsításról is, de ezek nem konkrét termékekről, hanem sokkal inkább szervezetekről, eljárásokról, azok megfelelőségéről szólnak.

Jellemzően mi a folyamata a terméktanúsításnak vagy az ellenőrzésnek, minősítésnek?

Egy klasszikus példával mindez jól illusztrálható. Házépítéshez egy betonelemgyártó cég állít elő gerendákat, amelyeket aztán megvásárolhatnak az építkezők, kivitelezők egy forgalmazónál.

Fotó: Szombati Éva
Fotó: Szombati Éva
A betonelemekre vonatkozó európai rendelet (CPR, építési termékrendelet) szabályozza, hogy a gyártó milyen módon hozhatja forgalomba a termékét a piacon. Mi az a terméket minősítő dokumentum, amelyet a felhasználónak a terméken kívül meg kell kapnia a vásárláskor.

Ebben az esetben a dokumentációt ellenőrizzük, megvizsgáljuk a gyártóüzemben a gyártási körülményeket, magának a gyártásnak a dokumentáltságát. Végignézzük a folyamatokat, hogyan biztosítja például a gyártó a megfelelő alapanyagokat, az utókezelést, a betonacél armatúra megfelelő pozicionálását stb. Magát az elemet – általános esetben – saját laborban nem vizsgáljuk, mert a főbb jellemzők nagyon jól és megnyugtatóan ellenőrizhetők számítással. A roncsolásos nagyminta-vizsgálat nem általános, hiszen az meglehetősen költséges.

Természetesen erre is akad példa, amikor például a gyártó maga is bizonytalan benne, hogy mit „tud” az adott termék (ilyen eset lehet az is, amikor a szabványoktól eltérő kialakítású egy elem), és a fejlesztéshez szüksége van az adott vizsgálatra is. Szentendrei mechanikai nagylaborunkban egészen nagy, akár huszonöt méteres elemek terheléses vizsgálatát is el tudjuk végezni.

Kizárólag új termékek bevezetése esetén végeznek ilyen vizsgálatokat, tanúsítást?

Ha új termékről van szó, akkor természetesen már a bevezetéskor (a gyártás kezdetekor) szükséges a jellemzőket és a megfelelőséget vizsgálni terméktípushoz igazodóan. A gyártás ideje alatt jellemzően egy független szervezetnek kell időszakonként ellenőriznie, hogy a gyártási folyamatban nem történt-e olyan változás, amely a termékjellemzőkben szignifikáns eltérést okozna. Eredményes tanúsítási eljárás végén a gyártó megkapja a termékre a tanúsítványt.

Speciális eset, amikor a tanúsító szerv nem magát a konkrét terméket, hanem a gyártót (annak felkészültségét, körülményeit) ellenőrzi, és a tanúsítvánnyal önvizsgálati jogot ad, amelynek birtokában a gyártó a termékei jelölését végezheti.

Mennyire jellemző, hogy a minősítést, tanúsítást az eredetiség alátámasztására használják, esetleg a hamisítás kizárására?

Az a típusú hamisítás, amelyet a köznyelv klasszikus termékhamisításnak nevez, az ipar általunk vizsgált területein kevésbé jellemző. Hiszen itt hamis terméket gyártani szinte ugyanolyan erőfeszítést igényel, mint eredetit. Legyen szó felvonókról, nyomástartó berendezésekről, gépekről, építőipari termékekről, játszótéri eszközökről vagy éppen élelmiszerekről, hogy azokat a területeket említsem, amelyekkel mi – sok egyéb mellett – általában foglalkozunk. Sokkal jellemzőbb az, hogy egy termék egyszerűen nem felel meg a szabványelőírásoknak, a jogszabályoknak, esetleg a gyártás körülményei nem garantálják az állandó magas minőséget.

Ami a hamisítás egy másik vetületét illeti, sajnos arra is van aktuális példa, hogy valaki „egyszerűsítve” saját munkamenetét, megspórolja a szükséges vizsgálatokat. Nemrégiben egy helyszíni ellenőrzés során derült ki, hogy egy játszótérre szánt eséscsillapító gumilap jellemzőit nem vizsgáltatták meg, ehelyett hamisítottak egy tanúsítványt a termékhez. Éppen a mi tanúsítványunkat. Sajnos egyéb tanúsítási területen (személytanúsítás, rendszertanúsítás) is találkoztunk már hasonló esettel.

„A leggyakoribb probléma, hogy a gyártók, forgalmazók nem tudják, hogy milyen módon, milyen dokumentációval hozható szabályosan forgalomba a termékük.”
„A leggyakoribb probléma, hogy a gyártók, forgalmazók nem tudják, hogy milyen módon, milyen dokumentációval hozható szabályosan forgalomba a termékük.”

Gyakorlatunk azt mutatja, hogy nem elhanyagolható ugyan a nem megfelelő termékek aránya, a leggyakoribb probléma mégis az, hogy a gyártók, forgalmazók egyszerűen nem tudják, hogy milyen módon, milyen dokumentációval hozható szabályosan forgalomba a termékük.

Az ipar mely területére jellemző leginkább ez?

Az építőipart emelném ki ebből a szempontból. A szereplők nagy részének nagyon hiányosak az ismeretei azt illetően, hogy a saját termékeik forgalmazása, beépítése milyen feltételekkel tehető meg. Rengeteg kis cég működik a piacon, és nincsenek tisztában azzal, milyen szabályozásnak kell hogy megfeleljenek. Gyakran előfordul, hogy egyébként jó minőségű termékeknek sincs megfelelő dokumentációjuk.

Ez pénzkérdés?

Gyakran nem is közvetlenül anyagi probléma, sokkal inkább az a gond, hogy nincs szakképzett erőforrás a szabályozott folyamatok megteremtésére. Pedig azoknak a gyártóknak, amelyek a termékeket el is akarják adni az európai piacon, saját jól felfogott érdekük, hogy ezen a területen felkészültek legyenek.

Jellemzően mennyire veszik igénybe a cégek egy tanúsító szervezet szolgáltatásait akkor, ha azt jogszabály nem írja elő?

A kisebb hányad kíván pusztán azért tanúsítványt szerezni, mert szeretné a partnerei, vásárlói bizalmát elnyerni. Anyavállalatunknak, a TÜV Süd AG-nak Németországban nagyon komoly múltja, jól csengő neve van. Ha a TÜV Süd megvizsgál, ellenőriz valamit, és arról egy jegyzőkönyvet ad, annak komoly piaci értéke van. Ha valaki vesz egy lakást, berendezést, terméket, ahol a forgalmazó igazolni tudja, hogy azt a TÜV Süd szakemberei ellenőrizték, az komoly piaci előnyt jelent.

Itthon híján vagyunk még ennek a szemléletnek, és jellemzően azt vizsgáltatják meg a cégek, amit törvény, rendelet, jogszabály előír, vagy egy jogvita során kérik az állásfoglalásunkat. Ez természetesen sokkal mélyebb társadalmi kérdés is – más környezetről beszélünk.

Mire figyeljen az, aki minősítő, tanúsító szolgáltatást szeretne igénybe venni, minek alapján érdemes választani a piacon tevékenykedő cégek közül?

A tanúsítvány súlyát az a hozzáadott érték adja, amelyet a mögötte álló szakemberek, a felhalmozott tapasztalat, szaktudás ad – legyen szó rendszerek, személyek vagy termékek tanúsításáról. Habár a tanúsítvány szó jól hangzik, nagyon könnyen veszíthet az értékéből, ha nincs megfelelő tartalom mögötte. Ezért fontos olyan céget választani, amely rendelkezik a megfelelő szakembergárdával, tradícióval, háttérrel.

<képhez> Madaras Botond: „A leggyakoribb probléma, hogy a gyártók, forgalmazók nem tudják, hogy milyen módon, milyen dokumentációval hozható szabályosan forgalomba a termékük.”

Kárpáti Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés