Megmunkálás

Lemezalkatrészek egyengetése

Az alkalmazott görgős egyengetés egy olyan elterjedt módszer, amellyel a síklapúsági hibák és feszültségek többrendbeli hajlító alakítással minimalizálhatók. Az alábbiakban a Per-Kor Kft. segítségével járjuk körül a folyamat sajátosságait.

hirdetés

Az egyengetési folyamat az anyag nemcsak rugalmas, hanem képlékeny alakítását is okozza, ahol a rugalmas alakítás az anyag visszarugózását oldja fel. Ezt figyelembe kell venni az egyengetőgép megfelelő beállításakor. Az anyag képlékeny alakítása ezzel szemben az anyag maradó nyúlását okozza, de nem az anyag teljes keresztmetszetében, hanem csak egy meghatározott tartományban. Mivel a belső feszültségeket olyan mértékben szeretnénk csökkenteni, amilyen mértékben csak lehetséges, fontos, hogy az anyag nagy tartományban legyen képlékenyen alakítható.

Anyaghibák

A lemeztáblák és a lemeztekercsek az esetek többségében síklapusági hibákat tartalmaznak. Ezek a hibák – mint a lemezben fellépő feszültségek – nem kívánatosak, mivel megnehezítik a további feldolgozást, és nagymértékben rontják a lemezből készült termékek tulajdonságait. A lemezekben lévő nem kívánatos és rendszertelen feszültségek már a meleg hengerlés során létrejönnek az anyagban. Ezeket a feszültségeket különböző hőkezelési folyamatokkal csökkenteni lehet, viszont az egyenetlen lehűlés miatt újra felléphetnek.

Lemezalkatrészek egyengetése
Lemezalkatrészek egyengetése

Utólagos megmunkálás során is létrejöhetnek egyenetlenségek, illetve görbületek a lemezben. Ezeket nem minden esetben lehet elkerülni. Az anyagban fellépő feszültség olyan nagy lehet, hogy az az anyag torzulásához vezethet. Ezek a torzulások hullámként láthatók. Ha a lemezszalagban lévő szálak különböző hosszúságúak, úgynevezett középhullámok vagy külső hullámok jönnek létre. A görgős egyengetés egy olyan eljárási módszer, amellyel ezeket a hibákat nagymértékben minimalizálhatjuk.

Az egyengető görgők szerepe

A folyamatnál a lehető legkisebb átmérőjű görgőt érdemes választani. Az első görgőkön az anyag egy maximális mértékű görbületet vesz fel, ami aztán a következő görgőkön mindig kisebb lesz. Így küszöböljük ki az anyagban lévő görbeséget. Az utolsó két görgőn még át kell lépnünk a folyáshatárt az egyengetendő anyag felületén.

A képlékenység mértékét a harmadik egyengető görgőn mérjük, és a szalag keresztmetszetének százalékában adjuk meg. Az anyagban lévő maradékfeszültségek a gép beállításától és a görgők számától függenek. Semmit nem használ, ha 21 görgő van a gépben, de csak 4 görgőnél kerül az anyag képlékeny tartományba. A feszültségek amplitúdói egy 21 görgős egyengető gépnél jelentősen kisebbek, mint egy 9 görgős gépnél.

A feszültséglefutás homogénebb és egyenletesebb lesz. Soha nem érhető a teljesen feszültségmentes állapot. Ennek ellenére, ha a lemez keresztmetszetében a húzó- és nyomófeszültségek egyenletesen oszlanak el, akkor az alkatrész, illetve a lemezszalag egyenes. Minél több görgő van egy egyengető gépben, annál egyszerűbb beállítani. Erősen ötvözött acélok (pl. rozsdamentes acélok) egyengetéséhez pontosabb beállításra van szükség, mint ötvözetlen acélok esetén. A gép beállításától függ az anyagban elért képlékenységi fok mértéke. Nem lehetséges olyan beállítás, amellyel teljesen képlékennyé tesszük az anyagot. Magasabb folyáshatárral rendelkező anyagok esetén olyan görgőátmérőre van szükség, amely pontosabban érintkezik az anyaggal.

Az egyengető gép helyes beállításának megtalálásához kísérletezni kell. Nagy tapasztalat kell ahhoz, hogy egy adott lemez esetén gyorsan jó eredményt érjünk el.

(Cikkünk eredetileg a GyártásTrend Magazin 2019. novemberi lapszámában jelent meg.)

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés