Ultrahangos és örvényáramos mérések

Korróziós vizsgálat csővezetéken és palástfelületen

Üzemelő ipari szerkezeteknél a korrózió jelenti az egyik legkomolyabb műszaki problémát, ezért a korrodálódásra hajlamos anyagból készült berendezéseket folyamatosan vagy meghatározott időközönként ellenőrizni kell.

hirdetés

Az ellenőrzéseket hatékony vizsgálati módszerrel és berendezéssel kell elvégezni, hogy nagyobb méretű berendezések is jól karbantarthatók legyenek, ezzel hatásos legyen a megelőző tevékenység. A cél tehát olyan módszert találni, amely termelékeny és a döntéshozóknak megfelelő dokumentációt ad a gyors és hiteles döntéshez, illetve a hosszabb távú állapotmegfigyeléshez.

Vizsgálat különféle sávszélességeken

Az egyik megoldás az ultrahangos vizsgálati technológia, amelynek lényeges eleme a vizsgálófej és a vizsgálandó felület közötti folyamatos vizsgálóközeg-csatolás víz, viszkózus gél vagy paszta alkalmazásával, amely akár függőleges felületen is képes fenntartani a hatékony hangátvitelt a vizsgálófej és a vizsgált anyag között. A folyékony állagú csatolás kiküszöbölésére az utóbbi években kifejlesztették a lágy gumicsatolást az ultrahangos hengerszkenner segítségével. Így egyszerre 100–150 mm sávszélesség letapogatására van lehetőség. A sávtávolságok pontos tartását a felület megjelölése és a vizsgálókocsira felhelyezhető lézeres útvezető segíti.

Ezzel a különleges ultrahangos vizsgálati módszerrel és a hozzá fejlesztett regisztrációs (jelfeldolgozó) szoftverrel már sokkal hatékonyabban lehet felületeket vizsgálni és kiértékelni, de még mindig nem nyújt megoldást nagy felületen történő, helyszíni vizsgálatokra. A teljesítmény növelése érdekében egy másik vizsgálati eljárás alkalmazandó, amelynek segítségével jóval nagyobb felületet is le tudunk egyszerre tapogatni.

Ultrahangos hengerszkenner (forrás: Grimas)
Ultrahangos hengerszkenner (forrás: Grimas)

Az örvényáramos vizsgálati módszerek között van egy speciálisan erre a célra kifejlesztett motorizált síkszkennerrendszer, amellyel jóval nagyobb felületet tudunk vizsgálni egyszerre, mivel több (akár nyolc) örvényáramos szonda párhuzamos kötésére van lehetőség, így a vizsgálati sávszélesség 300 mm-re növelhető. A vizsgálati elv lényege, hogy a korrózió által okozott keresztmetszet-változásnál sűrűsödni fognak a mágneses erővonalak, megváltozik a mágneses tér permeabilitása, és ez használható a hibák kijelzésére.

Tartályok korróziós vizsgálata

Egy álló tank része a palást, a fenék, a kifolyócsonkok és csővezetékek, illetve ezek hegesztési varratai. Minden elemnek van a tárolt közeggel és a környezettel is érintkező felülete, ezeknek lehet erősebb vagy gyengébb a korróziójuk, és mindet szükséges vizsgálni. A Slofec (Saturated Low Frequency Eddy Current) néven is ismert alacsony frekvenciás örvényáramos vizsgálat ajánlható ebben az esetben, hiszen gyorsabb az ultrahangos módszernél, és a vizsgálati eredményekben jól elkülönülnek a külső és belső felületekről érkező hibák.

A legnagyobb felületek a paláston és a fenéklemezen vannak, ezek egyes tartályoknál akár több ezer négyzetmétert tesznek ki. Elsősorban a fenéklemez teljes felületének letapogatására kell koncentrálni, mert ott a leggyakoribb a korrózió. Itt előfordulnak olyan holt zónák, amelyek a nagyobb szkennerekkel nem elérhetők. Erre a problémára kitűnő megoldás a cikk elején bemutatott ultrahangos hengerszkenner.

Hiba detektálása örvényáramos szonda segítségével
Hiba detektálása örvényáramos szonda segítségével

A csővezetékek vizsgálata is nehézkes, mert általában szigeteléssel vannak burkolva, ezért csak belső szkennerrel lehet a felületet letapogatni. Problémát jelent a belső szkenner csőbe való bevezetése, meghajtása és áramellátása is, de erre is létezik megoldás.

Hibatérkép segíti az állapot-ellenőrzést

A vizsgálati rendszer óriási előnye, hogy a kiértékelési metódus és a működtető szoftver azonos minden szkenner esetében, így „csak” a szkennereket kell az adott felülethez alakítani. A 300 mm-es csíkokban készült felületfelvételeket a szoftver egyesíti, ezzel teljes hibatérkép készül az egész tartályfenékről vagy palástról.

A hibatérképen színek jelzik a detektált eltérések mértékét, illetve elhelyezkedését a lemez egyik vagy másik oldalán. Az elkészült lemeztérképek alapján érzékelhető a tartály állapota, és kijelölhető a javításra kerülő felület. A lemezfelületek mellett a hegesztési varratok állapota is megvizsgálható. Erre külön szondacsoport áll rendelkezésre, amely a varratok teljes felületét képes letapogatni.

Az elvégzett vizsgálatokról digitális jegyzőkönyv készül, az ebben eltárolt vizsgálati jelek felhasználhatók a következő időintervallumokban (1–5 év), és a megismételt vizsgálatok során keletkezett eredmények összehasonlíthatók az előző adatokkal, így követhető az idő során változó, általában növekvő korrózió. Az állapotfelügyeleti szakemberek számára ez a legbiztosabb módszer, így adott ipari szerkezetről pontos, tervezhető információjuk lesz, és megelőzhetővé válik a váratlan káreset, tönkremenetel.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés