Gödöllői kutatók szerint a glifozát önmagában nem ártalmas

A molekulából a gyárban lesz rettegett növényvédőszer, a késztermék egyéb összetevőivel alkothat egészségre potenciálisan káros anyagot.

hirdetés

A Szent István Egyetem gödöllői agrárkutatói figyelemreméltó megállapításokra jutottak az elmúlt években folytatott ökotoxikológia kutatásaik során. A tudósok a jelenleg legnagyobb mennyiségben forgalmazott és felhasznált, társadalmilag és tudományosan is rendkívül megosztó gyomirtó hatóanyagot, a glifozátot tartalmazó készítmények biológiai hatását vizsgálták, arra keresve a választ, hogy mennyire megalapozottak a glifozáttal szembeni aggodalmak. (Az utóbbi években világszerte felerősödtek azok a hangok, amik szerint a glifozátot tartralmazó növényvédő szerek ártalmasak lehetnek az emberi egészségre.)

Glifozáttal szárított napraforgótábla (Dr. Szoboszlay Sándor, 2019)
Glifozáttal szárított napraforgótábla (Dr. Szoboszlay Sándor, 2019)

Mint a SZIE pénteki közleményéből kiderül, az egyetem kutatói az akut és krónikus sejttoxicitást és a direkt hormonhatást elemezték prokarióta- és eukarióta alapú tesztrendszerekkel magára a tiszta glifozát hatóanyagra, valamint 13 glifozát-tartalmú növényvédőszerre vonatkozóan. A Regionális Egyetemi Tudásközpontban és a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszéken folyó kutatás azért is fontos, mert a vizsgált készítmények közül jelenleg 11 rendelkezik felhasználási engedéllyel Magyarországon, és ezek mind a III. forgalmi kategóriába tartoznak, azaz 18 éves kor felett bárki számára szabadon megvásárolhatók és alkalmazhatók saját célra.

A gödöllői kutatók eredményei az Environmental Pollution szaklap októberi számában jelentek meg, és két fő tanulságuk van. Egyfelől a tudósok a glifozát hatóanyagról (azaz magáról a molekuláról) azt mutatták ki, hogy önmagában nem volt káros befolyással egyik tesztszervezetre sem. Másfelől – és ez az, ami igazán érdekes – a semlegesnek elkönyvelt formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikus volt, mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben. Ráadásul a sejtméreg hatáson túl 13-ból 10 készítmény hormonálisan is aktívnak bizonyult, már kis mennyiségben – a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatban ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében – is.

Aliivibrio fischeri 24 órás folyadékkultúra (Dr. Harkai Péter, 2018)
Aliivibrio fischeri 24 órás folyadékkultúra (Dr. Harkai Péter, 2018)

A kutatók a kísérleti eredmények alapján arra a következtetrésre jutottak, hogy a glifozátos növényvédő készítmények toxicitása elsősorban a formázó anyagokkal, valamint a köztük és a hatóanyag között fellépő potenciális, egymás tulajdonságait felerősítő, ún. szinergikus hatásokkal van összefüggésben. A kutatók szerint sajnos több készítmény esetében a felhasználók (és a kutatók) számára meg sincsenek nevezve ezek a gyártók által ártalmatlannak titulált, tekintett formázó anyagok, noha jelentősen megnövelhetik a hatóanyagok, illetve a növényvédő szerek veszélyességét.

A gödöllői kutatók szerint sürgősen meg kellene kezdeni a glifozátot tartalmazó, szabadon hozzáférhető növényvédőszerek átfogó biológiai hatásvizsgálatát és kockázatbecslését – ehhez a halaszthatatlan feladathoz az Environmental Pollution-ben megjelent tanulmányuk megfelelő kiindulási alapot nyújthat.

Direkt ösztrogénhatás mérésére alkalmazott Saccharomyces cerevisiae BLYES törzs sematikus ábrája (Sanseverino et al. 2005 nyomán)
Direkt ösztrogénhatás mérésére alkalmazott Saccharomyces cerevisiae BLYES törzs sematikus ábrája (Sanseverino et al. 2005 nyomán)

A Cytotoxicity and hormonal activity of glyphosate-based herbicides című publikáció első szerzője Tóth Gergő, a Környezettudományi Doktori Iskola abszolvált PhD hallgatója, levelező szerzője pedig dr. Háhn Judit tudományos munkatárs. A kutatás a Tématerületi Kiválósági Program, Biztonság alprogram (NKFIH-831-10/2019) és az NVKP-16-1-2016-0023 pályázatok támogatásával valósult meg.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés