Greennováció

Fenntartható építészet, ökologikus környezet

Innovatív lakóépület, kizárólag napenergia-működtetéssel

Semmiféle fosszilis energiát nem használ az a lakóépület, amelyet a Műegyetem hallgatói terveznek és építenek. A 45 négyzetméter lakóterű Odoo (magyarul odú) idén ősszel egy madridi nemzetközi versenyen debütál. Utána itthon demonstrálja, hogy a különböző szakmák együttműködésével sokkal fenntarthatóbb, hatékonyabb eredményre juthatunk.

hirdetés

Hallgatói ötlet indította el a folyamatot, amelynek lassan utolsó fázisába érkeznek a Műegyetem hallgatói. Auth Adrián építészhallgató 2010-ben állt elő a gondolattal, miszerint jó lenne, ha a következő, Madridban rendezendő Solar Decathlon versenyen az egyik épületen magyar zászló is lobogna. A Solar Decathlon egy nemzetközi, egyetemek közötti innovációs verseny, amelyet 2002 óta rendez közösen az Egyesült Államok energetikai minisztériuma és a spanyol kormányzat. Célja a napenergia felhasználásával összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése, illetve a zöld technológiák társadalmi, piaci támogatottságának megteremtése.

A verseny során minden részt vevő csapatnak – piaci szereplőkkel együttműködve – egy kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos, könnyűszerkezetes lakóépületet kell terveznie és felépítenie, ezúttal 2012 őszén Madridban. Semmiféle fosszilis energia felhasználása nem megengedett. Az elkészült épületnek egy úgynevezett tízpróbán (decathlon) kell átesnie, amely lefedi a fenntartható építészet és az ökologikus környezetalakítás összes lényeges szempontját. Fontos megjegyezni, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) csapatában a projekttel kapcsolatos minden munka – a tervezéstől (építész, villamos, gépész stb.) a gyártásig-építésig, a logisztikai szervezéstől a kommunikációig és a szponzorációig – a hallgatók feladata és felelőssége.

Segítség, győztünk!

– Mivel az ötletet jónak találtuk, az egyetem felvállalta a versenyen való részvétel támogatását. A felkészülés 2010 nyarán kezdődött, és az év végére el is készült a pályázat – tájékoztat Varga Tamás DLA, a BME építészmérnöki karának oktatási dékánhelyettese, a projekt kari tanácsadóinak vezetője. A versenyre negyven pályamű érkezett a világ minden részéről. Ebből választották ki azt a húszat, amelyik részt vehet a madridi versenyen. A Műegyetem csapata elsőként képviseli a kelet-közép-európai régiót. – Az eredményhirdetést követően természetesen óriási volt az öröm, de igazából csak akkor szembesültünk vele, milyen hatalmas feladatra is vállalkoztunk.

A nyári fal külső oldalán úgynevezett pv (photo-voltaic, fotovoltaikus) paneleket helyeznek el
A nyári fal külső oldalán úgynevezett pv (photo-voltaic, fotovoltaikus) paneleket helyeznek el

Egyrészt szakmailag komoly a kihívás, másrészt – különösen manapság – borzasztó nehéz egy ilyen projekt pénzügyi hátterét megteremteni. Apró lépésekkel kezdtünk bele a munkába, amihez nagy segítséget jelentett és jelent ma is a Siemens, mint fő támogató bekapcsolódása. Komplex a feladat, a multidiszciplinaritást pedig az biztosítja, hogy a Műegyetem nyolc karából valamennyinek hallgatói képviseltetik magukat az összesen mintegy hetven főt számláló csapatban – fogalmaz Varga Tamás. Az épületet, a megtervezést követően, először Magyarországon építik fel és próbálják ki. Ezután szétszedik a házat (a tervek szerint négy blokkra), majd több kamionon Madridba szállítják, a verseny helyszínén pedig kilenc nap alatt kell összerakni és működőképes állapotba hozni.

Háromszor több energia

A versenykiírás szerint az épület területe legfeljebb 70 négyzetméter lehet. A magyar „odú” nettó lakótere a megengedett legkisebb, azaz 45 négyzetméter. A tervezés egyik vezérlőelve, hogy minél több magyar termék, fejlesztés, illetve innováció kerüljön az épületbe, amely kiállítási pavilon és lakóépület is egyben. Fontos volt a hallgatók számára, hogy a csúcstechnológia mellett – ahol csak lehet – minél egyszerűbb, gazdaságosabb megoldásokkal éljenek.

Ezen szálakon elindulva jutottak el oda, hogy a hagyományos életmód egyes elemeit is átemeljék terveikbe. A vidéki életformára jellemző például, hogy az emberek bizonyos tevékenységeket – az évszaktól és az időjárástól függően – hol a házban, hol az udvaron végeznek. Így alakult ki a nyári fal, amelyben sok mindent, többek között háztartási gépeket és gépészeti berendezéseket is el lehet rejteni. Ezáltal lehetővé válik, hogy bizonyos időszakokban, főként nyáron, a teraszon bonyolódjon az élet. A nyári fallal gyakorlatilag megkettőzik a déli homlokzatot, és ezzel, valamint a közbe zárt terasszal az épület számottevő energetikai többletet ad, és mint élettér is kellemes.

A nyári fal külső oldalán úgynevezett pv (photo-voltaic, fotovoltaikus) paneleket helyeznek el. (A pv elem gyakorlatilag egy napelem.) A napelemek annak függvényében termelnek több vagy kevesebb energiát, hogy mennyire intenzív napsugárzás milyen szögben éri őket. A tetőre, ahol ideális a napelemek elhelyezése, monokristályos napelemek kerülnek, ezek a leghatékonyabbak direkt fény esetén. A falra speciális, vékony rétegű napelemeket helyeznek, ezek hatékonyabbak – ráadásul olcsóbbak – a kedvezőtlen szögben érkező, szórt fény hasznosításában (viszont direkt fény esetén rosszabbak, mint a monokristályos napelemek).

Ezen túlmenően a zárt épületrésznek van egy tiszta üveg déli fala, amellyel a passzív napenergia hasznosítható. – Tervezésünk komplex szemlélete igen előnyösnek bizonyul, hiszen már most vannak kimutatható eredményeink. Az Odoo-nál alkalmazott okos építészeti megoldásokkal kiegészülve háromszor annyi energiát tudunk termelni, mint amennyi a ház működtetéséhez szükséges. A plusz energiánk egy részét egyébként Madridban egy elektromos autóban szeretnénk hasznosítani. Így még a közlekedéssel sem szennyeznénk a környezetet – mutat rá a vezető oktató.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin februári számában olvasható.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[103423] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés