Neri Oxman-portré

Az anyag az új szoftver

Az anyagtudományt, az anyagban rejlő lehetőségeket permanensen megújító Neri Oxman az egyik legeredetibb kortárs designer, a negyedik ipari forradalom, a „biológiai korszak” talán legautentikusabb előhírnöke.

hirdetés

Alkalmazható-e a 3D-nyomtatás az építészetre, divatra, asztrobiológiára, üvegfelületekre? A posztmodern technológiákat újraértelmező izraeli-amerikai Neri Oxman, napjaink egyik leginnovatívabb tervezője, az MIT Médialabor Közvetített Anyag Kutatócsoport alapító-vezetője szerint igen, és elméleti téziseit több konkrét projekttel bizonyította is. Nemcsak most, az „emberiség új korszakának kezdetét” jelentő 3D-nyomtatás felpörgésekor, hanem az évtized elején is ezt állította.

Haifában, „természet és kultúra között” nőtt fel, nagymama kertje és a szülők építészstúdiója között osztva meg idejét. A jeruzsálemi Zsidó Egyetem Hadassah Orvosi Iskoláján eltöltött két év után a Technion építészeti szakára váltott, majd Londonban folytatta tanulmányait, aztán a jövőépítészetet alapozó William J. Mitchell védőszárnyai alatt anyagtudatos tervezésből PhD-zett az MIT-n. Ott is ragadt a neves intézményben, csoportját 2010-ben alapította, vizsgálódásai szakterülete az anyagökológián és a generatív designon túl a biológiára, a medicinára és a viselhető számítási eszközökre is kiterjed.

Neri Oxman (Wired)
Neri Oxman (Wired)

Ars poetica

A világ és a környezet szabályosan változó, a használatra mindig reagáló organizmus. Ezekhez az organizmusokhoz dolgozta ki a futószalaggal ellentétes multifunkcionális anyagökológiát. A váltás lényege, hogy eddig földrajzi forrásként fogyasztottuk, ma viszont már biológiai forrásként szerkesztjük a természetet. Az élővilág formái és textúrái adják az inspirációt, a gyártási folyamatba élő elemeket, például világítóbaktériumokat és selyemhernyókat is integrál. Munkáiban a tudomány, a mérnöki megközelítés, a tervezés és a művészet organikusan összekapcsolódnak, mindegyik a másik inputja. Számítógépes designnal, digitális gyártással, anyagtudománnyal és szintetikus biológiával tágítják a kvázi-végtelenig kicsi és nagy szerkezetek tervezési lehetőségeit. Okos algoritmusokkal az élővilág mintái alapján generálnak hasonló mesterséges mintákat, fejlesztési és gyártófolyamatokat. A kivitelezéshez masszívan használják a különféle 3D-nyomtatótechnológiákat, közben pedig a szakterület olyan meghatározó szereplőivel dolgoznak együtt, mint például a Stratasys. Nagy külső terekhez és segédanyag nélküli tárgyakhoz nyomtatómodelleket is dolgoztak ki.

Variációk a transzhumán testre

2012-ben printelte első testméretű viselhető kollekcióját, a legendás teremtmények inspirálta Képzeletbeli lényeket. A szintén 2012-es Anthozoa: Köpeny és szoknya ruháit a 3D-divattervezés legnagyobb alakjával, a holland Iris van Herpennel jegyezte közösen.

Anthozoa: Köpeny és szoknya
Anthozoa: Köpeny és szoknya

Aztán csillagközi utazásra tervezett második bőrükkel jöttek a 2014-es Vándorok. A környezet és ember kapcsolatát górcső alá vevő Oxman asztrobiológiai felfedezőútra invitál, a naprendszer lakhatatlan tájait bejáró expedíciókhoz ajánl földönkívüli körülményekhez alkalmazkodó, testünk „kiterjesztéseként” funkcionáló – a legmodernebb Stratasys gépen nyomtatott – hordozható/viselhető komplex bőrt. A „becsempészett” organikus élőanyag (E. coli) létfenntartó elemeket tartalmaz, oxigént levegővétellé, fotonokat látássá, biomasszát táplálékká, bioüzemanyagokat helyváltoztatássá alakítja. Csak így lehet interakcióba lépni gyilkos űrkörnyezetekkel. A négy darab három bolygóra (Jupiter, Szaturnusz, Merkúr) és a Holdra javasol életadó és -mentő második bőrt.

Idén Björknek, az énekesnő Digitális Björk virtuálisvalóság-performanszaihoz, köztük a világ első 360 fokos VR-előadásához tervezett különleges maszkot. Az arcra összpontosított: leszkennelték, csontjairól is pontos mintát vettek, majd a Stratasys teljes-színű és több anyaggal dolgozó gépén készítettek rá álarcot. A Rottlace (Bőrtelen) nevű maszk kifinomult geometriai elemeket használó reflexió a bonyolult emberi csontváz- és izomrendszerről, finomszövetek és kemény csontszerkezetek kontrasztjáról.

Biológiai nyomtatók

„A jövőben apró robotrajok segítségével 3D-ben nyomtatunk csontszövetet, élő, lélegző székeket és épületeket állítunk elő” – nyilatkozta, majd hangsúlyozta: távoli jövő helyett a közeliről beszél, sőt, a felvázolt folyamatok egy része már a jelen.

Megközelítése napjaink egyik legmarkánsabb trendjéhez, az infokommunikációs technológiák és a biológia összefonódásához kapcsolódik. Példájában „a pókok nyomkövető utakat dolgoznak ki, majd elkapják prédájukat. Beborítják a prédát és tojásait. Így hoznak létre különböző funkciókra alkalmas selymet, azaz a pók többféle anyag kinyomtatására alkalmas 3D-printerként is felfogható.”

Egy 2013-as 3D-nyomtatással készült pavilonját a selyemhernyók, az állatok gubózási technikája ihlette meg. Munkatársaival kitalálta, hogyan „nyomtassanak” a férgek, miként hasznosítható a selyemszálakban lévő tervezési, gyártási potenciál szőtt élő- és lakóhelyek létrehozására. A selyemszálakból készített 26 poligonpanelből álló elsődleges szerkezetet CNC-szerszámgéppel állították fel. A pavilon geometriájához a gubózáshoz hasonlóan működő algoritmust használtak. Nyomtatófej helyett az állvány alsó részére helyezett, 6500 selyemhernyóból álló „rajjal” dolgoztak. A raj korrigálta a szerszámgép hiányosságait, a szálak közti egyenetlenségeket. A férgek munkáját jelentős mértékben befolyásolták a térbeli és a környezeti feltételek. Kiderült, hogy sötétebb és sűrűbb területeken dolgoznak jól. A begubózást követően a hernyókat eltávolították. Az utánuk maradt pillék további 250 pavilon felépítésére elegendő, mintegy másfél millió tojást „termeltek.”

Oxman levonta a következtetést: a „biológiai nyomtató” a térbeli szerkezetek mechanikus és fizikai tulajdonságainak kontrollálásával teljesen új megközelítés selyemalapú konstrukciók tervezéséhez, gyártásához.

Építészet és üveg

A Médialaboratóriumban robotkart alakított át 3D-nyomtatóvá, és nyomtatófejet helyezett rá. A gép többféle anyagot kever össze, kezel egyszerre, valósidőben reagálja le a szerkezeti és környezeti feltételeket. Oxman a betontól a selyemig, változatos anyagokkal kísérletezve, új tervezési nyelv, 3DP-ből az önemlékező, tulajdonságaikat külső tényezők hatására megváltoztató, programozható anyagokkal fémjelzett 4DP-be váltó módszertan létrehozásán is dolgozik.

Az anyag az új szoftver: „intelligens anyagok, tárgyak tervezése és gyártása nem az anyagok és az elektronika egybebarkácsolásától fog függeni, hanem inkább attól, hogy mennyire tudjuk magát az anyagot szoftverré alakítani, ki-be alapon működő kapcsoló helyett elosztott intelligenciájú rendszerbe integrálni.”

2014 márciusában bemutatott Gemini az additív és a szubsztraktív gyártás egyedi kombinációja
2014 márciusában bemutatott Gemini az additív és a szubsztraktív gyártás egyedi kombinációja

Épületeknél beton és polimer mellett a titánt és kompozit-anyagokat is figyelembe veszi, a beton porózusságát, a polimer rugalmasságát próbálja a hagyományos gépeknél gyorsabb, intelligensebb, nagyobb mozgási szabadsággal rendelkező 3D-nyomtatással, nyomtatórobotokkal megváltoztatni.

Ezek az épületek a legkülönfélébb bútorokkal rendezhetők be, például tökéletesen illik hozzájuk a párizsi Laboratoire-ban 2014 márciusában bemutatott Gemini, az additív és a szubsztraktív gyártás egyedi kombinációja: a sezlon 3D CNC-marásos fakeretből készült, a méhszerű szerkezetben pedig több anyagból, több színnel nyomtatott, az élővilág ihlette bőr látható.

Legújabban üveggel kísérletezik, a Wyss Intézettel üvegprintert, „nyúlós varrógépet” fejlesztenek. Az üvegolvasztást tanulmányozva jöttek rá, hogyan hozható az anyag közös nevezőre a 3D-printeléssel. Fejlesztésük az üvegkészítés egészét megváltoztathatja. Az 1000 fok feletti égetőkemenceként működő nyomtató alsóbb része nagyjából olyan, mint egy hagyományos nyomtatófej, az üveg kifolyik rajta, és lehűlés után megkeményedik. Az új printer és a nyomatok izgalmas ipari alkalmazásokat és művészi formákat vetítenek előre.

Az új üveggel is eltávolodunk a mechanikus világtól, organikusabb valóság, a negyedik ipari forradalom „biológiai korszaka” bontakozik ki előttünk.

Kömlődi Ferenc
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[194437] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés