hirdetés
hirdetés

Röntgentörténelem

Új távlatok a gyártmányok ellenőrzésében

Napjainkban tanúi lehetünk annak, hogy a sík detektoros képfelvételi technika a modern televíziógyártással összemérhető gyorsasággal és minőségben fejlődik. Ennek következtében az eddig elképzelhetetlen érzékenységi határokat egyre-másra döntik meg az újonnan megjelenő termékek.

hirdetés

Növekszik a sík detektoros képfelvételi technika újonnan kifejlesztett eszközeinek felbontóképessége, és ezzel hasonló fejlődés veszi kezdetét, mint a digitális fototechnikában az utolsó 10-15 évben. Elérjük azt a határt, amikor a pixelek nem jelentenek korlátot a felbontásban. A képfelvételi eszköz érzékenységének kiterjesztése azonban csak az egyik összetevője a fejlődésnek, amellyel a következők is együtt járnak: a képfeldolgozó szoftverek fejlődése, előrelépés a röntgenberendezés, elsősorban a cső terén (például konstans potenciál, fókuszméret), illetve a felvételi objektumot mozgató berendezések modernizálása. Ezek a körülmények, illetve az együttes fejlesztés szükségességének felismerése egy olyan új és merőben más technikához vezet, amelyet néhány éve még el sem tudtunk képzelni.

Az első sugártól a CT-ig

1895–1927: a röntgentechnológia kezdete 1895. november 8-án Wilhelm Conrad Röntgen felfedezi az általa X-sugárnak nevezett sugarakat. Később az ő tiszteletére kapják ezeket a sugarak a röntgensugár nevet, habár az angol nyelvterületen a mai napig X-sugárként (X-ray) emlegetik. Röntgen felfedezését továbbfejlesztve Carl Heinrich Florenz Müller türingiai üvegfújó és gyártulajdonos megalkotja az első röntgencsövet 1896-ban Hamburgban. 

Wilhelm Conrad Röntgen (jobbra) és Carl Heinrich Florenz Müller
Wilhelm Conrad Röntgen (jobbra) és Carl Heinrich Florenz Müller

1927. április 17-én a Philips felvásárolja a C.H.F. Müller vállalatot, amely Röntgenmüllerként is ismert volt, majd a röntgencsövek gyártását és fejlesztését Hamburgba központosítják.

1954–1992: a legjelentősebb dátumok 1955: Dániában megalakul az Andrex S.A., amely kifejleszti az első hordozható röntgenrendszert, majd 1970-ben megjelenik az első mobil röntgencső is.

1973: A Philips elektronikai csoportja kifejleszti az első metálkeramikus röntgencsövet 160 kV-os elektromos potenciállal.

1980: Az Andrex bemutatja az első nyílt, mikrofókuszú rendszert.

1990: A Philips kifejleszti az első 450 kV-os röntgenforrást.

1992: Az Andrexnél létrehozzák az első neurális hálózatot, amellyel elérhető az automatikus hibafelismerés (ADR).

A kilencvenes évek vége: tradíció és új kezdet A Philips Industrial X-Ray GmbH megkezdi az univerzális, sugárárnyékolt röntgenkabin és a felniellenőrző rendszerek forgalmazását, amelyek világszerte mind a mai napig a legsikeresebb rendszerek a piacon. 1998 tavaszán megalakul az Yxlon International X-Ray GmbH a Philips Industrial X-Ray és az Andrex összeolvadásával. Ezután nem sokkal az amerikai LumenX felvásárlásával megkezdődik a felnivizsgáló rendszerek fejlesztése és gyártása. Már ebben a korai szakaszban felismerhető a növekvő igény a CT-megoldásokra.

2000–2010: konszolidáció és állandó innováció A röntgentechnológia képessé válik a mikrofókuszú röntgenrendszerek iránti kereslet kielégítésére is például az elektronikai iparban. Az új fókuszponttal felvértezett röntgenrendszerek érdeme a különösen kicsi fókuszpont és a változtatható kimenő teljesítmény. Ezzel a digitális radiográfiában és a komputertomográfiában gyakorlatilag megszűnik a rés a mikrofókuszú és hagyományos röntgencsövek között.

CT-technológia sík paneles detektorral
CT-technológia sík paneles detektorral

Elérhetővé válik az új, HD-felbontású digitális képfeldolgozás a röntgenrendszerekben. A HDR (Highly Dynamic Radioscopy) a dinamizmus új szintje, amelynek nagy sebességével elérhető az élőképes vizsgálat, illetve a kiváló felbontás (16 bit, 65 000 szürkeárnyalat). Ennek eredményeképpen egy-egy átvilágított fém alkatrész úgy jelenik meg a képernyőn, mintha üveg lenne.

2010-től napjainkig: ADR, integrált CT-opció 2010 óta elérhető a hagyományos röntgenvizsgálatba integrált komputertomográfia is. A most fejlesztett berendezések számítógépes vezérlése képes az adott célnak megfelelő, optimális paraméterek összehangolására. Ráadásul az egyszerű átvilágításon kívül más fontos, újszerű funkciókat is ad a gépnek. Az egységesített új digitális technika alkalmazásával a kép minden egyes pixelét (annak koordinátáit) kézben tartják, ezáltal lehetőség nyílik más technikák bevezetésére is.

Az ADR- (Automatic Defect Recognition) technika például lehetővé teszi a kiértékelés automatizálását. A szemmel történő szubjektív hibameghatározás helyett lehetőség van az egzakt összehasonlító képelemzésre, az eddigi fáradságos emberi munka kiváltására. Az ADR lehetővé teszi az értékelési kritériumok szoftveres beállítását, ami magával hozza az egzakt döntéseket, amelyeket többé nem befolyásol az éles látás, a figyelem és a fáradtság. Nagy előnye még, hogy több különböző termékátvételi szabvány rugalmasan alkalmazható egymás mellett. Megfelelő technikával a vizsgálati darabokat, akár egymást követően különböző tárgyakat is gyorsan és pontosan tudunk értékelni.

Turbinalapát röntgensugaras képe
Turbinalapát röntgensugaras képe
A CT- (Computed Tomography) technika lehetővé teszi az objektumok 3D-ben történő elemzését. Így a térbeli tárgyak belső részeit, elemeit, amelyekhez eddig csak bonyolult módon lehetett hozzáférni, most közvetlenül elemezzük és mérjük. A belső részek láthatóvá tétele jelentheti az anyag belsejében lévő hibák, hiányosságok, többek között a porozitás, a salak, a gázzárványok felderítését, illetve a belső üregek, furatok, terek pontos geometriai ellenőrzését.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára már a miniatűr elektronikai alkatrészektől a nagyméretű alumíniumöntvényekig bármilyen alkatrészről lehetségessé vált a CT-modell készítése, amelyet aztán méréstechnikai szoftverrel tovább vizsgálhatunk, ellenőrizhetünk. Ezek szerint a CT-képfeldolgozás kezdete csak az első lépése annak a digitális adatfeldolgozásnak, amely összefüggő minőségbiztosítási rendszert alkot a darab, a szerszám és a rajz között, programozva annak megengedett változásait, tűréseit és egyéb gyártási paramétereit.

Mit hoz a jövő?

A vázolt fejlődések hatására a jövőben lehetségessé válik a sokkal bonyolultabb, szigorúbb minőségi kritériumokkal gyártott öntvények megbízható, nagy sorozatú gyártása, illetve azok ellenőrzése, vizsgálata. A technika modernizálása, a CT-vizsgálatok költségeinek csökkenése, illetve közvetlen hozzáférhetősége új mérési lehetőségeket nyit, hozzájárul a gyártási folyamat pontos ellenőrzéséhez. A koordinátamérő gépek helyett lényegesen kevesebb időráfordítással, pontosabb térbeli mérésekkel folyamatosan kézben tartható a gyártmányok méretpontossága.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés