hirdetés
hirdetés

Lokalitás és új üzleti modellek a szerszámgépiparban

Öt szerszámgépipari trend

A szerszámgépipar – ahogy a legtöbb iparág – szenved a jelenlegi gazdasági helyzettől, és kénytelen a jövő témáinak szentelni magát. Összefoglaltuk a legfontosabb szerszámipari trendeket.

hirdetés

2020-ban a szerszámgépek piaca jelentősen beszűkült, a szerszámgépipar helyzetét és az iparágban meghatározó további trendeket leginkább befolyásoló tényezők a következők voltak: a korábbi gazdasági visszaesés, a kapcsolódó kereslet összeomlása, az autóipar strukturális változása, a kereskedelmi konfliktusok és végül a koronavírus-járvány. Ezek önmagukban is képesek megrendíteni egy-egy iparágat, összhatásuk azonban paradigmaváltásra ösztönzi a szerszámgépgyártókat.

Lokális beszerzés, helyi értékek

Annak érdekében, hogy a jövőben biztosítani lehessen az ellátási lánc folytonosságát, a szerszámgépiparban olyan témák válnak jelentőssé, mint a lokális beszerzés, vagyis az a célkitűzés, hogy egy-egy vállalat számára fontos erőforrások beszerzése a földrajzilag közeli helyekről történjen.

Fontos lenne földrajzilag szűk ellátási láncokat kialakítani, hiszen a globális ipar hosszú reakcióideje komoly veszélyt jelent az exportorientált szerszámgépiparra.

Az EU követelményei és elvárásai, hogy jelentősen csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást – például a Green Deal –, szintén hatással lehetnek a helyi ellátási láncok kiépítésének ösztönzésére. Az ilyen előírások nemcsak az ellátási láncokat érintik, hanem további fenntartható megoldásokat is inspirálnak.

A klímavédelemről folytatott jelenlegi vita gyümölcsöző lehet innovatív termékek, szolgáltatások előállítása szempontjából is, a szerszámgépgyártókat arra ösztönzi, hogy olyan műszaki megoldásokat találjanak ki, amelyek segítik elérni az ambiciózus globális szén-dioxid-csökkentést.

Az egyre fenntarthatóbb beszerzés és gépek mellett a gyártók technológiai megoldásokat is fejlesztenek a hatékonyabban előállítható termékek számára.

Mindezen erőfeszítések – legyenek azok fenntartható termékek vagy helyi ellátási lánc – egy irányba fókuszálnak: a fenntartható, válságbiztos gazdasági tevékenységre, mert a termelés nagyobb hatékonysága megnyitja az utat a körforgásos gazdaság felé, és támogatja a fenntartható gazdálkodást.

Új üzleti modellek

Nemcsak a fenntarthatóság tesz válságbiztosabbá, hanem az új üzleti modellek is segíthetnek. Különösen a globális válság idején válik világossá, hogy mennyire fontos a diverzifikált termék- és szolgáltatási portfólió. Annak hátterében, hogy a gyártók rugalmasabb és mindenekelőtt garantált termelési kapacitást biztosítsanak, új üzleti modelleket kell kidolgozni, amelyek az egyedi számlázási modellek mellett lehetővé teszik a harmadik felek integrációját.

Ez konkrétan azt jelenti a szerszámgépipar számára, hogy paradigmaváltásra van szükség a gazdasági rendszerben betöltött szerepének értelmezésében: a gyártóknak el kell térniük pusztán a termelési hardverek biztosításától, ehelyett át kell térniük a felhasználói gyártási kihívások folyamatos megoldására.
Annak érdekében, hogy ez lehetséges legyen, bizonyos technológiákat tovább kell fejleszteni, mint például a digitális hálózatépítést. A jövőben a legnagyobb tőkeáttétel a digitális hálózatépítés lesz. Ez lehetővé teszi az új üzleti modelleket, olyan terepet biztosít, ahol kreativitással még igen sokat elérhetünk.

Ipar 4.0

A digitalizálás az a téma, amelyet különösen gyakran emlegetnek, amikor a szerszámgépipar aktuális helyzetéről esik szó, teszik ezt annak ellenére, hogy a digitális technológiák már az 1960-as években megjelentek a szerszámgépgyártásban – a CNC-vezérlés bevezetésével. Ma azonban már nemcsak az egyes technológiák digitalizálásáról van szó, hanem vertikális és horizontális digitalizációról is.

A szerszámgépiparnak végleg meg kell céloznia az intelligens automatizálást az ellátási láncok és a termelési funkciók helyreállításához. Mivel a járványhelyzetből adódó távolságtartás az emberi beavatkozást megnehezíti, hasonló okokból bekövetkező korlátozásokra pedig a jövőben is bármikor számíthatunk.

A Markets and Markets tanulmánya szerint az intelligens gyártóberendezések piaca a 2020-as 214,7 milliárd dollárról 384,8 milliárd dollárra növekszik 2025-ig, 12,4 százalékos CAGR (összetett átlagos növekedési ráta) mellett.

A digitális transzformációt azonban korántsem könnyű megvalósítani, mert az alapvető követelmény jellemzően hiányos, ami nem más, mint az adat.

A digitalizáció megköveteli a begyűjthető és meglévő adatok intelligens felhasználását; a közvetlenül a termelésből származó adatok nyereséges felhasználása központi téma lett a szerszámgépgyártóknál is. Most az egész szerszámgépiparnak fel kell tennie magának azt a valóban releváns kérdést, hogy gépeik mennyire állnak készen az adatok előállítására, ez ugyanis az egyik legfontosabb pillére a digitalizációnak.

Ezekkel a termelésben közvetlenül generált adatokkal hozzáadott értéket teremthetünk, például a minőség-ellenőrzés és az előrejelző karbantartás segítségével. Ehhez azonban elengedhetetlen a gépek hálózatba kapcsolása: ahhoz, hogy a digitális transzformációt előmozdítsuk, szükséges a szerszámgépeket egymáshoz csatlakoztatni, hálózatba kapcsolni és az adatbázist folyamatosan bővíteni, illetve frissíteni valós idejű információkkal.

A szerszámgépgyártók szoftverportfóliója megteremti az előfeltételeket a megmunkálóközpontokból származó információk célzott értékeléséhez, lehetővé teszi az adatalapú döntést. A digitális ikrek segítségével, a termelési rendszert leképezve valós idejű elemzéseket, előrejelzéseket készíthetünk, folyamatosan támogatva a tervezési és irányítási döntéseket. Egy ilyen digitális iker lehetővé teszi a CNC- és additív gyártás gépgyártói és felhasználói számára a fejlesztési és termelési folyamatok teljes virtualizációját. Annak a gyárnak, amelyik versenyelőnyhöz akar jutni, növelni akarja a termékéletciklusát, fokozni kívánja a termelékenység hatékonyságát, szoftverekkel kell automatizálnia és digitalizálnia a termelést.

Biztonságos kiberfizikai rendszerek

A digitalizálás számos előnyt kínál, de új veszélyeket is magával hoz, mert ha az adatok rossz kezekbe kerülnek, akkor igen gyorsan kellemetlen helyzetek állhatnak be.

[kiemelés]A Bitkom digitális egyesület tanulmánya szerint az analóg és a digitális támadások erőteljesen növekednek a vállalatok ellen. Míg 2017-ben a vállalatok csak 43 százalékát érintették a digitális támadások, 2018–2019-ben már a megkérdezett vállalatok 70 százaléka szenvedett kibertámadásokat.

Az egyes vállalatok ellen indított kibertámadásokat alapvetően célzott és véletlenszerű kategóriákra lehet bontani. A célzott támadást sok különféle motiváció hajtja, olyanok, mint az adathalászat, a kémkedés vagy a szándékos károkozás. Az adathalászat a leggyakoribb támadástípus, ilyenkor a személyes adatok megszerzésére irányul a rosszindulatú tevékenység. Ha kémkedésről van szó, az a cégek know-how-ját, stratégiáját, üzleti modelljét vagy üzleti tervét veszi célpontba. A szándékos kártevés elegendő ahhoz, hogy a másik behozhatatlan előnyre tegyen szert.

A legújabb gyártórendszerek többsége már IT-eszközökre épül, így akár az ismert határ- és végpontvédelmi szisztémák is alkalmazhatók a védelmükre. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az irodai (IT) és az ipari hálózat (OT) egységes védelmi megoldásokat használjon. A felhőszolgáltatások igénybevétele esetén a szolgáltató megfelelő szabványokkal (pl. SOC 2) tudja igazolni a biztonságot, a kiberbiztonságot pedig már iparági előírások is szabályozzák (pl. IATF).

Az új hajtáskoncepció-technológiák

Azon szerszámgépgyártónak, akik részt vesznek az elektromobilitás alkatrészeinek gyártásában, ki kell dolgozniuk az új hajtáskoncepciók technológiáit. Ma még nem világos, hogy mely hajtóművek fogják uralni a jövőt. Jelenleg sokat vitatkoznak a hibridizációról, a teljes elektrifikációról, az akkumulátortechnológiáról, az üzemanyagcellákról és a szintetikus üzemanyagokról is.

A VDMA a Drive in Transition című tanulmányában kimutatta, hogy az új autóregisztrációk alapján Európában, az USA-ban és Kínában 2030-ra a járművek 20 százaléka teljesen elektromos lesz. Az autóipar e strukturális változása lehetőséget kínál a szerszámgépgyártóknak, hogy új bevételi forrásokra tegyenek szert.

A szerszámgépgyártóknak mindenekelőtt ki kell használniuk az elektromos motorok alkatrészei, az akkumulátorok vagy a nagy teljesítményű elektronikai alkatrészek gyártásának lehetőségeit.
Az VDMA előrejelzései alapján 2023-ra az elektromos járműveknek és a plug-in hibrideknek az újonnan regisztrált járművek 42 százalékát kellene kitenniük Európában. Természetesen továbbra is lesznek megrendelések a belső égésű motorok területéről a gépgyártók számára, de az elektromos hajtások alkatrészeinek piaci volumene különösen megnő.

Éppen ezért sok szerszámgépgyártó jelenleg azon dolgozik, hogy alkalmassá váljon az elektromobilitásra átálló ipar kiszolgálására. Ez az alapvető kompetenciák bővítéséről, az átalakítási folyamat előmozdításáról és a jövőbeli versenyképesség biztosításáról szól.

Annak ellenére, hogy bizonytalan, hogy melyik hajtás érvényesül a jövőben, egy dolog vitathatatlan a szerszámgépgyártók körében: az elektromos járművek és a hatékonyabb belső égésű motorok alkatrészei sokkal összetettebbé válnak.

Az elektromobilitás megoldásaival kapcsolatban fontos figyelembe venni a teljes folyamatláncot annak érdekében, hogy több szakasz összekapcsolódhasson, valamint a folyamatláncok hatékonyabbá és rövidebbé váljanak.

És végül, hogy az elektromos autók a végfelhasználók számára is olcsóbbak legyenek, nemcsak a gyártott elektromos járművek számának kell növekednie, hanem a gyártásnak is gyorsabbá és hatékonyabbá kell válnia. Az alkatrészek ciklusidőinek jelentősen rövidebbnek kell lenniük, hogy az elektromos autók megfizethetőbbé váljanak. A szerszámgépipar produktív megmunkálóközpontokkal tudja támogatni az autógyártókat és az elektromobilitás fejlődését.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés