hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Világgazdasági kitekintés – borús kilátások

Többszörösen nehéz helyzetre utalnak egy, a világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai hálózat 3700 tagvállalata körében az ősz folyamán készített felmérés eredményei. Ami a világ exportőr országai sorában a 35. helyet elfoglaló és a némethez különösen szorosan kötődő magyar gazdaság export-, s ezáltal növekedési kilátásait is korlátozza.

hirdetés

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese november utolsó napjaiban, a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi konjunktúrális feltételek romlása és a kereskedelmi ellentétek tartóssá válása hatására „a külföldön tevékenykedő német vállalatok beruházási és foglalkoztatási tervei tovább romlottak“. A felmérésben részt vevő vállalatok csupán 17 százaléka számít a fogadó ország gazdasági kilátásainak javulására, miközben minden harmadik vállalat a konjunktúrális feltételek romlását valószínűsíti.

A konjunktúrális feltételek javulására és romlására számító vállalatok százalékos arányának különbsége, az ún. konjunktúra-egyenleg minusz 19 pontra esett vissza, "a 2015 év eleji felmérés óta messze a legrosszabb értéknek számít" –  figyelmeztetett a főtitkár-helyettes. A felmérés eredményei a kamarai szövetség szakértőit megerősítették abban, hogy a világgazdaság 2020-ban nem kap új lendületet, a világ országai gazdasági teljesítményének növekedése nem fogja meghaladni az ez évre várható 3 százalékot, azaz el fog maradni a 3,6 százalékos sokéves átlagnál.

Bénító tényezők

A nemzetközi konjunktúra fékeződésének okai „elsősorban a lebénított világkereskedelemben“, azaz a vámok emelésében, a külföldi versenytársak hátrányos megkülönböztetésében, a gazdasági szankciókban, valamint az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból tervezett kiválásában keresendőek, mert az mind-mind az áruforgalmat fékező, a vállalati költségeket nehezítő és a bürokratikus terhek növekedését kiváltó tényező. Ezen belül a nemzetközi kapcsolatok feltételrendszere az elmúlt időszakban különösen megnehezült az Egyesült Államok és Kína közötti viták, valamint az EU-országok termékek bevitelét sújtó amerikai vámemelések folytán. Treier szavait idézve: „mindez elbizonytalanítja a vállalatokat a globális szállítási láncok jövőjét illetően, ami azzal jár, hogy visszatartják beruházásaikat“.

A fogadó országok gazdaságpolitikája (melyet a válaszadó vállalatok mintegy fele nevezett saját üzleti tevékenysége korlátozó tényezőjének), és a kereskedelmi akadályok növekedése (a vámok mellett a nem-tarifális kereskedelmi feltételek és a hazai vállalatok előnyben helyezése) hatására, a hosszú távon tapasztalt 5,6 százalékos növekedéssel szemben a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelem az idén stagnál, s a jövő évre is csak 1 százalékos növekedés várható.

A felmérésben részt vevő vállalatok szerint egyelőre nincs szó javulásról. „A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a nemzetközi kereskedelemben aktív német érdekeltségű vállalatok nem maradnak érintetlenek. Az üzleti várakozások egyértelműen romlanak, s a német érdekeltségű vállalatok beruházási tevékenysége és a foglalkoztatottság is erősen korlátozódik.“ A helyzet annyira súlyos, hogy a kamarai szövetség a konjunktúra-felmérések eredményeit összegezve 2020-ra – a 2009. évi nagy pénzpiaci válság óta először – a német exportban fél százalékos csökkenést prognosztizál.

Az egész világgazdaság érintett

A német kamarai szövetség főtitkár-helyettese szerint a gazdaság lehűlése a világ kivétel nélkül valamennyi térségére, nevezetesen Kínára, az Egyesült Államokra és a számos fejlett ipari országra, sőt az ázsiai küszöbországokra és Dél-Amerikára is kiterjed, amit számos ország politikai viszonyainak alakulása tovább súlyosbít. Másként fogalmazva: „jelenleg nincs a világnak egyetlen olyan térsége sem, melyre mint a növekedés jövőbeni hajtóerejére lehetne tekinteni“. Treier szerint „az új összetételű Európai Bizottságnak a korszerű és átfogó kereskedelmi megállapodásokat politikai napirendje elejére kellene helyeznie a világ lehetőség szerint legtöbb országával. Az EU-nak az elkövetkező években a kereskedelmi vitákban minden korábbinál zártabb blokként kellene fellépnie olyan más gazdasági hatalmakkal szemben, mint az Egyesült Államok és Kína, s világméretekben a nyitott piacokat szolgáló fair szabványokra és a szabályok betartásán alapuló kereskedelemre kellene összpontosítania.“

Németországban az ipar kivételével nincs (még?) recesszió

Azzal, hogy 2019 harmadik negyedévében nem csökkent, hanem 0,1 százalékkal emelkedett a német gazdaság teljesítménye a megelőző negyedévhez képest, sikerült megúszni a recessziót, ami egyes német közgazdászokban óvatos derűlátást keltett egy esetleges élénkülés lehetőségeit illetően. Az óvatos fellélegzést látszik alátámasztani a müncheni gazdaságkutató intézet által november utolsó hetében nyilvánosságra hozott, 9000 vállalatvezető megkérdezésén alapuló Ifo-index is, amely 0,3 százalékponttal meghaladva az októberit 95 pontra emelkedett. Ennek ellenére „nincs ok az ünneplésre, mert nem gondoljuk, hogy 2020 jobb lenne 2019-nél”, fogalmazott Katharina Utermöhl, az Allianz szakértője. „A német gazdaság nem jön ki gyorsan a konjunktúra völgyéből”, figyelmeztetett Martin Müller, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) foglalkoztatás-politikáért felelős munkatársa, aki szerint jövőre a munkanélküliek száma 2,34 millió főre, azaz a 2018. évi szintre fog emelkedni, „visszacsinálva” az ez évi, 80 ezer fős csökkenést. A szakképzett munkaerő hiánya ennek ellenére súlyos, a belső kereslet alakulására is fékező hatást gyakorló kihívás marad.

A gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó kutatói műhelyek, a szövetségi kormányt és az öt bölcsnek nevezett független szakértői tanácsot is beleértve egységesek abban, hogy Németország gazdasági teljesítménye az idén 1,0 százalékkal fogja meghaladni az ideit (igaz, ebből 0,4 százalékpont az ideit meghaladó számú munkanap „hozadéka”).
Az átlagnál jóval kedvezőtlenebb az ipar helyzete. A Német Ipari Szövetség (BDI) legfrissebb, november 19-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint hat év folyamatos növekedése után a német ipar recesszióba került. Joachim Lang, a szervezet főtitkára szerint miközben a fejlett gazdasággal rendelkező országok ipari termelése az elmúlt két év átlagosan 3 százalékos növekedése után az idén stagnál, az ún. küszöbországoknak nevezett csoporté pedig –  igaz, csak 2 százalékkal –  még mindig növekszik, a német feldolgozóipar ez évre várható teljesítménye 4 százalékkal elmarad a múlt évitől.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés