hirdetés
hirdetés

Közös kihívások

Világgazdasági helyzetkép az új évtized küszöbén

2019 júliusa és szeptembere között a megelőző hat hónaphoz képest valamelyest élénkült a világgazdaság teljesítménye. Az élénkülés hajtóereje mind a fejlett, mind a kevésbé fejlett nemzetgazdaságokban a foglalkoztatási helyzet javulása, illetve a fogyasztásnak a foglalkoztatási helyzet javulásából táplálkozó bővülése volt, miközben a beruházási tevékenység visszafogott maradt. 

hirdetés

A DIW berlini gazdaságkutató intézet legutóbbi, karácsony előtt nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a világgazdaság teljesítménye a 2018. évi 4,2 százalék után 2019-ben már csak 3,6 százalékkal emelkedett, ugyanezen prognózis szerint a növekedés mértéke a következő két évben sem fogja meghaladni a 3,7 százalékot. A világgazdaságot jellemző, a DIW által 2020-ra jelzett, amúgy hangsúlyozottan mérsékelt derűlátás egyes kereskedelempolitikai természetű bizonytalanságok enyhüléséből, így – egyebek között – az Egyesült Államok és Japán között az ősszel létrehozott, valamint a három észak-amerikai államnak a NAFTA-t felváltó (North American Free Trade Agreement – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) kereskedelmi megállapodása decemberi aláírásából, továbbá az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi vitájának enyhüléséből és az Egyesült Királyság EU-ból történő távozásából adódó bizonytalanságérzet átmeneti mérséklődéséből táplálkozik. Igaz, mindeközben egyes európai termékek (alumínium, acél) bevitelének amerikai vámokkal való terhelése vagy az azzal való fenyegetés arra utal, hogy a washingtoni kormány kereskedelem-politikájában továbbra sem várható alapvető fordulat és a világkereskedelem leghamarabb 2021-ben kaphat számottevő lendületet.

Távlati kilátások

Egyes előrejelzések szerint a most kezdődő új évtized végére várhatóan helycserére kerül sor a világgazdaság élvonalában, azaz a gazdasági teljesítmény nagyságát tekintve Kína meg fogja előzni az Egyesült Államokat. A világgazdaságban évtizedek óta vezető pozíciót betöltő Egyesült Államok éves gazdasági teljesítménye 2018-ban megközelítette a 20,5 billió dollárt, a kínai ennek nagyjából két harmada. Tíz évvel ezelőtt a kínai gazdaság teljesítménye nem érte el az Egyesült Államoké egy harmadát; ugyanakkor az elmúlt tíz évben a kínai gazdaság teljesítménye sokkal gyorsabb ütemben bővült, mint az amerikai. Ludovic Subran, az Allianz biztosítótársaság vezető közgazdásza szerint Kína már 2025-ben beérheti az Egyesült Államok gazdasági teljesítményét; míg mások, mint a londoni székhelyű HSBC pénzügyi csoport és a szintén londoni székhelyű CEBR gazdasági és üzleti elemző intézet szakértői ennek időpontját későbbre, a kétezer-harmincas évtized első felére teszik.

Ludovic Subran, az Allianz biztosítótársaság vezető közgazdásza
Ludovic Subran, az Allianz biztosítótársaság vezető közgazdásza

Az Allianz előrejelzése szerint a teljesítménye alapján a világ nemzet-gazdaságai sorában a 7. helyet elfoglaló India 2030-ra a világ harmadik legerősebb gazdasági hatalmává léphet elő, megelőzve Japánt és Németországot. Emellett néhány olyan „gyorsan növekvő küszöbország, mint Oroszország, Dél-Korea, Mexikó és Indonézia – 2030-ra ugyancsak a tízes ranglistán találhatja magát”. Lehetnek persze negatív meglepetések is. Ezek körébe tartozik Törökország, amely két évvel ezelőtt még jó úton haladt a „top 10-es” lista felé, de aztán a török líra drámaian veszített az értékéből és az ország pozíciói újra romlottak.

A világgazdaság vezető hatalmainak várható sorrendje természetesen egy sor bizonytalansággal terhelt; az viszont több, mint valószínű, hogy az ázsiai nemzetgazdaságok az átlagnál gyorsabban fejlődnek és leszorítják a „régi ipari államokat” a világgazdaságban még ma is elfoglalt helyükről. Erre utal, hogy Németország az export-világbajnoki pozícióit már átadta Kínának és – mint Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza figyelmeztetett – „az Ázsián belüli kereskedelem erőteljes növekedése nyomán tovább veszít majd a világkereskedelemben elfoglalt részesedéséből”.

Figyelmeztetés a német gazdaságnak

„A német vállalatok szempontjából döntő jelentőségű a termelékenység növelése, hogy megőrizzék versenyképességüket”, fogalmazott az Allianz szakértője. Amíg az elmúlt évtizedekben mindenekelőtt az értékteremtési láncok nemzetközivé válása játszott meghatározó szerepet, az elkövetkező években a digitalizáció kerül a fejlődés középpontjába. Németországnak ezért a hightech-termékek előállítására, a kutatásra, fejlesztésre és dizájnra kell koncentrálnia. A Commerzbank szakértője szerint „Németország mint termelési telephely az elmúlt években sokat szenvedett önmaga minőségétől”, azaz megszenvedte a gyönge infrastruktúrát, az utak, vas- és víziutak lerobbant állapotától az intenet-kapcsolatok hiányosságáig bezárólag. Krämer attól tart, hogy tíz évvel azután, hogy Németország túljutott a beteg emberrel való hasonlóságon, most ismét bekövetkezhet egy hasonló időszak. Ludovic Subran, az Allianz szakértője több esélyt lát a német gazdaság számára; megjegyezve, hogy „döntő jelentőségűek a teljesítőképes és fenntartható technológiákba, valamint a szakemberek igények szerinti képzésébe történő beruházások”. Ez alapvetően az ipar feladata, de szükség van az állam támogatására is egyrészt a szükséges infrastruktúra kiépítése, másrészt egy, a vállalkozói tevékenységet serkentő adóreform formájában.

Az IW kölni gazdaságkutató intézet szokásos év végi/év eleji felmérése során az abban résztvevő 48 német ágazati szövetség közül 32 nyilatkozott úgy, hogy tagvállalataik az üzleti helyzetüket összességében rosszabbnak látják egy évvel korábbinál. A vállalatok hangulata különösen azokban a nagy ágazatokban rossz, melyek nehézségei jórészt a protekcionista tendenciákra és egyes technológiai kihívásokra (mint például a dekarbonizáció szükségessége) vezethető vissza. A 48-ból 19 ágazat 2020-ra az előző évinél magasabb termeléssel számol és csak 12 számít a termelés mérsékelt visszaesésére. E tekintetben derűlátónak számít az építőipar, a kézműipar, valamint számos szolgáltató ágazat. Az autó-, a vegy- és a villamosipari vállalatok egyelőre csak abban reménykednek, hogy az idén megáll a termelés csökkenése. Teljesítményük további visszaesésével számolnak a gép- és berendezés-gyártók, az acélgyártók, valamint a fémfeldolgozók; ami alapvetően a visszafogott beruházási tevékenységgel magyarázható. A felmérés során ugyanis mindössze 13 szakmai szövetség jelezte azt, hogy tagvállalatai beruházási aktivitása meghaladja a múlt évit, 14 szövetség ugyanakkor visszaeséstől tart. Mindezek tükrében érthető, hogy a német iparvállalatok létszámállománya 2020-ban összességében a múlt évi szinten marad, további növekedés aligha várható. 

Közös felhívás az európai versenyképességért

A német BDI, a francia Medef és az olasz Confindustria, azaz az Európai Unió három legfontosabb nemzeti ipari szövetsége december elején nyilvánosságra hozott közös felhívásában országaik kormányait az európai ipar versenyképessége biztosítását szolgáló strukturális reformokra, míg az Európai Uniót az előttünk álló évtizedre a „fenntartható és versenyorientált növekedést serkentő beruházásokra” szólította fel. „Az állami beruházások és a megfelelő adózási és egyéb ösztönzőkön keresztül elhatározott beruházás-támogatás azonban csak az első lépés. Az uniós intézményeknek olyan új, több évre szóló pénzügyi keretet kell elhatározniuk, melynek a célja egyértelműen a növekedés és a versenyképesség” – olvasható a dokumentumban. Európa három vezető iparszövetsége szerint a környezetbarát európai gazdaság finanszírozásához évi 250-300 milliárd euró pótlólagos beruházásra van szükség. Ha az EU közös kohéziós politikája hozzá is járul majd e célok eléréséhez, nemzeti szinten további „nagyon átfogó” nemzeti beruházás-ösztönzési programokra lesz szükség. „Ezért felszólítjuk a kormányainkat és az EU-intézményeket az ambiciózus célok megvalósítását szolgáló erőteljes, az európai vállalatok növekedését szolgáló programok formájában történő finanszírozására.”

„Ahhoz, hogy Európa a digitális gazdaság területén vezető szerepre tehessen szert, létre kell hozni egy olyan európai adatrendszert, amely az adatokhoz való hozzáférésen, megfelelő infrastruktúrán és olyan új technológiák fejlesztésén alapszik, mint a mesterséges intelligencia”, olvasható a három ipari szövetség felhívásában, hozzátéve, hogy a „lehető leggyorsabban olyan konkrét intézkedéseket kell meghozni, melyek nyomán függetlenebbé válnak az európai vállalatok az Európán kívüli technológiáktól és mind a vállalatoknak, mind a polgároknak ismét európai alternatívákat kínálnak a nem-európai megoldásokkal szemben. Az Európai Uniónak az eddiginél jobban ki kell használni a belső piacból adódó előnyöket és olyan tisztán európai iparpolitikát kell megteremtenie, mellyel jobban támogatja a legfontosabb bázis-technológiákat a stratégiai jelentőségű értékteremtési láncokban. Az Európai Bizottságnak újra kell élesztenie a versenypolitikát, megteremtve az esélyt az európai vállalatok számára, hogy nemzetközi szinten helyt tudjanak állni az amerikai és kínai versenytársakkal szemben.”

Az unió három vezető ipari szövetsége fellép a nemzetközi kereskedelem nyitottságáért és a szabálykövetésért, a befektetések fejlesztéséért, valamint a következetes érdekképviseletért a kereskedelmi és beruházási konfliktusok esetén. „Az EU-nak nyomatékosan végre kell hajtania a maga kereskedelempolitikáját, fellépve a legfontosabb kereskedelmi partnerek, különösen Kína és az Egyesült Államok egyoldalú, a versenyt torzító intézkedései ellen” – írja az európai kormányokhoz és az EU intézményeihez intézett közös felhívásában a német, a francia és az olasz ipari szövetség.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[248139] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés