hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Töretlen fejlődés – nem kevés bizonytalansággal

A müncheni Ifo, a berlini DIW, a kieli IfW és a hallei IWH gazdaságkutató intézetek szeptember elején nyilvánosságra hozott közös előrejelzésükben úgy foglaltak állást, hogy – hála a foglalkoztatás magas szintjének – a német gazdaság továbbra is a stabil növekedés 2010-ben megkezdett útját járja: a bruttó hazai termék növekedése 2018 és 2020 között várhatóan évi 1,7 és 2,0 százalék között alakulhat. 

hirdetés

A növekedés hajtóereje az idén is, jövőre is a magánfogyasztás, amely részint a folyamatosan bővülő foglalkoztatottságból, részint pedig a jövedelmek erőteljes növekedéséből táplálkozik. A kieli IfW gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a magánfogyasztás a jövő évben 2,2 százalékkal fogja meghaladni az ideit, ami két évtized óta a leggyorsabb növekedési dinamika. A berlini DIW becslése alapján a foglalkoztatottak száma 2020-ban 1,1 millióval fogja meghaladni a múlt évit, a munkanélküliek száma pedig az évtized végére 2,1 millióra mérséklődik.    

Visszafogott beruházások

A fogyasztási oldalról alátámasztott növekedés szépséghibája, hogy a vállalatok beruházási tevékenysége rendkívül visszafogottá vált, aminek oka egyebek között az értékesítési várakozásoknak a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok súlyosbodása miatti szűkülésében keresendő. E tekintetben figyelemre méltó, hogy a többek között a kínai termékekre és az európai acélra kivetett amerikai védővámok folytán megerősödött protekcionizmus nyomán a világkereskedelem volumene az év kezdete óta alig haladja meg a tavalyit.

Az exportorientált német gazdaságban a beruházások alakulására fékező hatást gyakorló külföldi tényezőkért nem kell a mai EU határain kívülre menni. A kockázati tényezők sorában kiemelkedő szerepet tölt be az Egyesült Királyság 2019 tavaszán esedékes, a mai állapot szerint rendezetlen kilépése, valamint az olasz pénzpiac iránti bizalom további romlása; feltéve, hogy a római kormány komolyan veszi és meg kívánja valósítani a megalakulásakor nyilvánosságra hozott, az ország reális adottságaival kevéssé számoló pénzpiaci terveit.

A GDP növekedése 2018 és 2020 között várhatóan évi 1,7 és 2,0 százalék között alakulhat (forrás: 123rf.com)
A GDP növekedése 2018 és 2020 között várhatóan évi 1,7 és 2,0 százalék között alakulhat (forrás: 123rf.com)

„Összességében sokasodnak annak jelei, hogy a német gazdaság a fellendülés kései szakaszába lép, mert azok az egyértelműen élesedő kapacitásproblémák, amelyek a munkaerő-ellátottság szűkösségében, valamint az előgyártmányoknál és beruházási javaknál tapasztalhatók, útjába állnak a termelés erőteljes bővülésének” – fogalmazott a gazdaságkutató intézetek közös előrejelzése nyilvánosságra hozatalakor Stefan Koots, a kieli IfW szakértője. E jelenségek különösen megfigyelhetőek az építőiparban, amelyben az árak az utóbbi időben gyorsabban emelkedtek, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor.   

A konjunktúra összességében még mindig kedvező alakulásából továbbra is sokat profitál az állam, amely az idén 60 milliárd eurós bevételi többlettel számolhat, jövőre pedig csak kismértékű csökkenéstől kell tartani. Ezt azonban, nem lenne szabad elkótyavetyélni, hanem – mint arra Marcel Fratzscher, a berlini DIW elnöke rámutatott – „a kutatásnál és fejlesztésnél, a közlekedési infrastruktúránál és a digitalizációnál továbbra is jelentős cselekvési szükséglet tapasztalható”.   

Az infrastruktúra hiányosságai

Egy, a kölni IW gazdaságkutató intézet által ez év tavaszán az ország vállalatai körében végzett felmérés szerint az infrastruktúra hiányosságai növekvő mértékben hátráltatják a vállalati-vállalkozói tevékenységet; sőt a helyzet egyértelműen súlyosabbá vált a megelőző, négy évvel korábbi hasonló felmérés óta.

A felmérés során a válaszadó vállalatok 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az infrastruktúra területén tapasztalható hiányosságok negatívan befolyásolják az üzleti tevékenységüket, ami 10 százalékkal magasabb a 2013 tavaszinál. A legtöbb probléma az út- és a kommunikációs hálózatnál jelentkezik. Előbbi különösen Észak-Rajna-Vesztfáliában különösen kritikus, utóbbi pedig Kelet-Németországban okoz sok problémát.

Az úthálózat helyzetét közel sem ítélték kifogástalannak a felmérésben részt vevő vállalatok
Az úthálózat helyzetét közel sem ítélték kifogástalannak a felmérésben részt vevő vállalatok

Az úthálózat helyzetét a felmérésben részt vevő vállalatok 30 százaléka a „súlyos”, további 42 százaléka pedig „kevéssé hátráltató” jelzővel jellemezte, szemben az öt évvel korábbi 23+41 százalékkal; míg a kommunikációs hálózat állapotát a gazdasági tevékenységet súlyosan befolyásoló jelzővel jellemző vállalatok aránya ugyanezen időszak alatt 15-ről 28 százalékra emelkedett. Az energiaellátás és -biztonság megítélése ezzel szemben egyértelműen javult, miközben a vasúti, légi és vízi infrastruktúra megítélése – viszonylag kis mértékben – szintén romlott.

Az úthálózat hiányosságaival kapcsolatos kritika a sok évre visszamenően jellemző alulfinanszírozottságból táplálkozik. Az állam – felismerve a helyzetből adódó anomáliákat – növelte az úthálózat rekonstrukciójára és esetenként bővítésére rendelkezésre álló forrásokat; a közlekedési dugók számának és hosszának ebből fakadó növekedése nyomán azonban – remélhetően csak átmenetileg – romlottak a közlekedési feltételek.

A felmérés eredményeit összegző tanulmány szerint ma már nem is annyira a pénz, hanem az építésért felelős igazgatási szervezetek munkaerőhiánya jelent különösen sok problémát. A helyzet középtávon is csak akkor orvosolható, ha – többek között – növelik az építőmérnökök közszolgálati tevékenysége feltételeinek vonzerejét, írják az infrastrukturális feltételek vállalati megítélését összegző tanulmányukban a kölni gazdaságkutató intézet szakértői.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés