hirdetés
hirdetés

Gazdasági elemzés

Strukturális kihívások fékezik a konjunktúrát

Berlini tudósítónk a német gazdasági kilátásokat szemlézi a vállalatok szemszögéből. A gazdasági felmérések alapján a világgazdasági tényezők mellett strukturális kihívások is fékezik a konjunktúrát. 

hirdetés

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint Németország elmúlt évi gazdasági teljesítménye mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Miközben a szövetségi kormány február elején nyilvánosságra hozott gazdasági jelentésében ez évre a tavalyi dinamika közel dupláját, azaz egy százalékos növekedést prognosztizál, több mint 26 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltaltó vállalat körében az év elején végzett felmérés szerint Európa vezető hatalmának gazdasági növekedése alig fogja meghaladni a múlt évit: a felmérés eredményeit összegző kamarai szövetség csupán 0,7 százalékos dinamikát valószínűsít.  

Strukturális kihívások fékezik a konjunktúrát

„Ez évre továbbra is több vállalat számít rosszabb üzletekre, mint jókra“ – fogalmazott Martin Wansleben, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) főtitkára az év eleji felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor. „Ha a gyakorlatból kapott legfrissebb visszajelzések valamelyest kedvezőbbé is tették a 2019 őszi szomorú képet, a fellendülés eufórikus érzésétől továbbra is távol vagyunk. S ezt csak tetézték a koronavírus által kiváltott bizonytalanságok.“ A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok beruházási és foglalkoztatási tervei továbbra is rendkívül visszafogottak. A külgazdasági környezet nagy kihívásokkal teli és éppen az ipar az, amely strukturális kihívásokat hordoz magában. Ezt csak tetézik azok a gazdaságpolitikai keretfeltételek alakulásából adódó növekvő kockázatok, lanyha fellendülés legfeljebb az építési tevékenységben, a high tech-technológiák területén, a gyógyszeriparban és az IT-szolgáltatók körében mutatkozik.

A bevezetőben jelzett 0,7 százalékos növekedési dinamika érdemben nem takar magasabb teljesítményt a tavalyi fél százalékpontnál – tekintettel arra, hogy az idén néggyel több munkanap van a naptárban a tavalyinál. „Aggodalmat keltő, hogy a felmérés adatainak egész sora különösen az ipar területéről azt mutatják, hogy a konjunktúra aktuális gyöngesége olyan strukturális kihívásokkal párosul, mint például az elektromobilitás, a digitalizáció, az energiafordulat és a szakemberhiány. Egyes térségek különösen érzékenyen érintettek.“ 

Martin Wansleben, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK)
Martin Wansleben, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK)

A felmérés során a válaszadók 46 százaléka határozta meg a gazdaságpolitikai keretfeltételek alakulását saját üzleti fejlődésére ható kockázati tényezőként, ami magasabb, mint a kamarai konjunktúra-felmérések történetében bármikor. Ezt olyan nemzetközi természetű bizonytalanságok súlyosbítják, mint az Egyesült Államok és Kína elhúzódó kereskedelmi konfliktusa, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történt távozása, illetve a piacra jutási feltételek még kitárgyalás előtt álló alakulása, valamint a koronavírus ma még beláthatatlan következményei.

„Az európai összehasonlításban legmagasabb áramárakra, az OECD-összehasonlításban magas adókra, valamint a lassú és foghíjas internetkapcsolatokra tekintve egyre több ipari vállalatnál teszik fel a kérdést: hogy tudunk itt tartósan versenyképesek maradnak?“ A német gazdasághoz szorosan kötődő magyar vállalatok számára is figyelmeztető, hogy a nemzetközi eredetű bizonytalanságok elsődlegesen az ipart sújtják. Ha a világ országaiban kevesebbet beruháznak, az a külpiacokon aktív, beruházási javakat gyártó vállalatokat sokkal erősebben sújtják, mint az más ágazatokban jellemző. Csökkent a rendelésállomány és a feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma is visszaesett. A felmérés eredményeit összegezve az áru- és szolgáltatásexport a 2019. évi 0,9 százalékos növekedéssel szemben az idén várhatóan változatlan szinten marad, a behozatal bővülése pedig a múlt évi 1,9 százalékról 1,5 százalékra mérséklődik.

A beruházások visszafogása különösen az iparra jellemző

Az energia- és nyersanyagárak alakulását a felmérésben részt vevő vállalatok 35 százaléka nevezte kockázati tényezőnek, ami jóval meghaladja a három évvel ezelőtti 24 százalékot. „Sok vállalat izgul azért, hogy az ellátási biztonság a legmagasabb szinten maradjon úgy, hogy ezzel párhuzamosan az áramárak tovább már nem emelkedjenek“, mondta Wansleben, hozzátéve, hogy „nem elég, ha az (atomenergiából való) kiszállásnál világbajnokok akarunk lenni, ha közben az újba történő beszállás és ezzel az energiafordulat a gyakorlatban elakad. A vállalatoktól kapott visszajelzések egyértelműen azt mutatják, hogy egyre erősödnek a kétségeik.“

Mindez a beruházási kedv alakulásában is visszatükröződik. Kétségtelen, a beruházási kedv most valamivel jobb, mint a tavaly őszi felmérésnél volt, de még mindig rendkívül alacsony; kétéves össze-hasonlításban pedig az iparból érkező válaszok összehasonlítása különösen aggodalmat keltő. Míg 2018 elején a felmérésben részt vevő vállalatok 34, ezen belül az ipari vállalatok 39 százaléka tervezte beruházási aktivitása növelését, addig 2020 elejére ez az arány a teljes gazdaságban 27, az iparban pedig 26 százalékra mérséklődött. Ugyanezen két év alatt a beruházási tevékenységük csökkentését tervező ipari vállalatok aránya megduplázódott: 2018 elején – a nemzetgazdasági átlaggal egyezően – 12 százalék volt, miközben a jelenlegi 27 százalék jóval meghaladja a német gazdaságára egészére vonatkozó 21 százalékot. Ebből adódik, hogy a bruttó beruházások növekedése a 2019. évi 2,5 százalékról 1,5 százalékra, ezen belül az építési beruházásoké 3,8 százalékról várhatóan 1,9 százalékra mérséklődik.

A környezetvédelem kiemelt szerepe

Az energetikai természetű bizonytalanságok különösen érzékenyen érintik azokat a vállalatokat, melyek termékeik előállításánál az átlagnál jobban rá vannak utalva a szén, a gáz vagy az olaj felhasználására. S bár az engedélyek kereskedelme révén az energiahordozók 2021-től egyértelműen megdrágulnak, sok esetben továbbra sem számolhatnak a vállalatok gazdaságosnak nevezhető alternatívával. „A vállalatoknak nagyon gyorsan tisztán kell látniuk abban a tekintetben, hogy tehermentesítéssel és kompenzációval tudnak-e számolnak. Másként fogalmazva azt kell látniuk, hogy egyáltalán van-e jövőjük Németországban“, figyelmeztetett a kamarai szövetség főtitkára. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a klímavédelmet megkülönböztetett figyelem kíséri a vállalatok részéről: a felmérésben részt vevő vállalatok egy ötöde még ez évben a korábbinál többet kíván környezetvédelmi célokra beruházni, sőt az iparvállalatok körében még magasabb ez az arány. 

Visszafogott foglalkoztatási tervek

A külgazdasági és strukturális kihívások sokasága foglalkoztatási tervük meghatározásában nagy óvatosságra sarkallják a német vállalatokat; megjegyezve, hogy a szakemberhiány továbbra is a vállalati/vállalkozói tevékenység is elsőszámú üzleti kockázata. Számokban kifejezve: míg a foglalkoztatottak száma 2018-ban még 606, tavaly pedig újabb 402 ezerrel emelkedett, 2020-ra már csak 50 ezres növekedést valószínűsítenek a kamarai szövetség szakértői. A szakképzett munkaerő hiánya a belátható jövőben várhatóan súlyosbodni fog. A felmérés eredményeit feldolgozó kamarai szakértők emlékeztetnek arra, hogy 2035-ig a Németországban rendelkezésre álló munkaerő létszáma várhatóan 6 millió fővel csökken és ha a külföldről érkező szakemberek bevándorlását nem tudják biztosítani, ez a hiány még súlyosabb is lehet.

Egy másik figyelmeztető jel: a digitális csúcstechnológia és a mesterséges intelligencia átvitelével foglalkozó, termékinnovációba beruházó vállalatok 56 százaléka jelezte, hogy számuka a szakemberhiány jelenti a legnagyobb üzleti kockázatokat. Emellett markáns strukturális kihívást jelent az autók új hajtási formája, a mobilitási koncepciók és a digitalizáció területén jelentkező technológiai változás, emellett az elmúlt évben a német gép- és berendezésgyártás is érzékeny veszteségeket szenvedett. Figyelemre méltó, hogy miközben az üzleti helyzetüket jónak, illetve rossznak megítélő vállalatok arányának különbsége az ipar területén a múlt évi 43-ról 16, ezen belül a gép- és berendezésgyártásban 55-ről 15, míg az autóiparban 44-ről 8 százalékpontra esett vissza. 2020-ban várhatóan továbbra is a foglalkoztatás magas színvonala, valamint a belső kereslet abból következő élénksége marad, (megjegyezve, hogy a magánháztartások kiadásainak növekedése a múlt évi 1,6 százalékról 1,0, míg az állam fogyasztási célú kiadásaié 2,5 százalékról 2,2 százalékra mérséklődik).

Markáns regionális különbségek

Az aktuális üzleti helyzetre, az üzleti- és azon belül az exportvárakozások megítélésére, valamint a beruházási és foglalkoztatási tervekre vonatkozó vállalati vélemények regionális meoszlása az elmúlt években jellemzően úgy alakult, hogy a magyar gazdaság németországi kapcsolatrendszerében meghatározó szerepet játszó Bajorország és Baden-Württemberg vállalatai az országos átlagnál általában derűlátóbb, míg más térségek, mint például az egykori NDK helyén létrejött keleti tartományok a szövetségi átlagnál borúlátóbb helyzetet és várakozásokat fogalmaztak meg.

2020 elején – legalábbis részlegesen – borulni látszik e sokéves tapasztalat. Így a világgazdasághoz közvetlenül kevésbé kötődő keleti tartományok az országos átlaggal megegyezőek vagy – mint az aktuális üzleti helyzet megítélésében és a beruházási tervek tekintetében – sokkal jobbak annál; azaz a térség vállalatainak az országos átlagnál nagyobb aránya adott pozitív, mint negatív jelzést. A Németországba irányuló magyar kivitel több mint felét felvevő délnémet térség vállalatainak aktuális helyzetmegítélése, valamint az üzleti, ezen belül exportvárakozásai szintén jobbak az országos átlagnál, a beruházási tervek azzal megegyezőek, míg a foglalkozási tervek rosszabbak. 

Az Észak-Rajna-Vesztfáliát, Hessent, Rajna-Pfalzot és a Saar-vidéket magában foglaló nyugati térségben az aktuális üzleti helyzet, az exportvárakozások és a beruházási tervek a szövetségi átlagnál egyaránt rosszabb, az üzleti várakozásak tekintetében azzal megegyező, míg a foglalkoztatási tervek esetében annál bizakodóbb várakozásokat jeleztek a vállalatok.

Mindeközben az Alsó-Szászországot és Schleswig-Holsteint, valamint a két tartományi joggal rendelkező hanzavárost, azaz Hamburgot és Brémát magába foglaló északi térségben a kilátásaik javulását és romlását jelző vállalatok különbsége megegyezik a szövetségi átlaggal, az aktuális üzleti helyzet és a közeljövőre vonatkozó üzleti várakozások megítélése ugyanakkor jóval kedvezőtlenebb annál.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés