hirdetés
hirdetés

Energetika

Rendszerváltás az energetikában

A német energiaipar az úgynevezett energiafordulat jegyében új korszakba lépett, mely során a korábbi ideológiai kötöttségekkel szakítva szerkezete egészen új formákat ölt. 

hirdetés

A fenntartható energiatermelés és -felhasználás a modern gazdaság számára egyre inkább súlyponti témává válik. A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások véges volta, valamint – többek között – az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) aktuális tanulmányának környezetvédelmi megállapításai is indokolttá teszik a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azon stratégiáját, mely ösztönzi a megújuló energiaforrások felhasználásának egyre nagyobb mértékű térnyerését.

Mindehhez természetesen hozzájárulnak az elmúlt évek eseményei, a fukushimai atomkatasztrófa és a nagymértékű széndioxid-kibocsátás is. A megújuló energiákon alapuló energiaellátás jelentőségének növekedését mutatja az is, hogy ezeknek a globális villamosenergia-termelésben elért részesedése ma eléri a 12 százalékot, s ez az előrejelzések szerint 2020-ig csaknem megháromszorozódhat.

Az energetikai rendszerváltás végrehajtásához többre van szükség egy víziónál
Az energetikai rendszerváltás végrehajtásához többre van szükség egy víziónál

Különös aktualitással bír a téma Németországban, ahol az energiareformnak nevezett fordulat keretében a szövetségi kormány célja az atomerőművek fokozatos lekapcsolása mellett 2020-ra a megújuló alapú energiatermelés 35, 2050-re pedig 80 százalékos részarányának elérése. E cél elérése érdekében évi 20 milliárd eurós szubvenciót mozgósít a német kormány, melynek forrását a lakosság és a gazdaság szereplői által fizetendő ún. megújulóenergia-, német rövidítéssel EEG-járulék jelenti.

Az átállás, ahogy az a német energiafordulat során is kifejezésre jutott, több tekintetben is kihívást jelent mind az energiatermelőknek, mind pedig a felhasználóknak. Ezen folyamat gazdasági vonatkozásai Németországban a protekcionista jellegű, szubvención alapuló támogatási rendszer, a magas járulékok, valamint az ebből adódó viszonylag magas energiaárak formájában öltenek testet.

Az energiaszektor az erős iparral rendelkező Németországban mindig is kulcsszerepet töltött be, ugyanakkor az energiapolitikai háromszöget sokáig az ellátási biztonság és a gazdaságosság szempontjai határozták meg. A környezetvédelmi aspektusok az utóbbi két évtizedben váltak meghatározó jelentőségűvé. A megújuló energiaforrások térnyerésének ösztönzéséhez hozzájárul azon stratégiai meggondolás is, hogy az ország nagyobb mértékben függetlenedjen a külföldtől.

Ennek megalapozottságát alátámasztja a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus és az esetleges uniós szankcióknak az orosz származású olaj- és gázimportra gyakorolt „következményei”. Németország az energiahordozó szükségletének több mint 60 százalékát importból fedezi, ezért a „saját”, az ország területén rendelkezésre álló és ráadásul még meg is újuló energiaforrások nagyobb mértékű kiaknázása az ország energetikai függősége mérséklésének meghatározó eleme.

Új paraméterek

Az energetikai rendszerváltás végrehajtásához többre van szükség egy víziónál. A technikai aspektusok tekintetében is új paraméterek határozzák meg az energiaellátási rendszert; ezek sorában a két legmarkánsabb paraméter az erős decentralitás és a megújuló bázisú energiakínálat volatilitása. A regionális természeti adottságok különbözőségei azt eredményezik, hogy nem mindig a nagy fogyasztási igényű területeken történik az energia termelése. Mindemellett ennek szórásából és decentrális jellegéből is adódik a hálózati infrastruktúra nagymértékű bővítésének és szerkezeti átalakításának szükségessége és a szabályozó egységek által történő intelligensebbé tétele.

A rendelkezésre álló megújuló alapú energiamennyiség fluktuációja szükségessé teszi a rugalmasság növelését mind az energiatermelés, mind pedig a fogyasztás területén, a lehető legnagyobb mértékű szinkronitás és az ellátási biztonság érdekében. A decentralizált hálózati infrastruktúra és az energiatárolási lehetőségek kiépítése mellett az úgynevezett smart home, intelligens épület- és energiamenedzsment is fontos szerepet játszik az energiarendszer egyensúlyában.

Ez utóbbi a fogyasztást szabályozza, azaz mérsékli, nem csupán az aktuális energiakínálati helyzet, hanem az energiahatékonyság aspektusai szerint is, a biztonság, a komfort és kényelmi szempontok javítása mellett. Ezeket az úgynevezett mikro-hálózatokat – melyek részben helyi forrásokból fedezik energiaellátásukat – mutatták be több mint 200 ezer látogató és csaknem két és fél ezer kiállító részvételével április elején megrendezett frankfurti Light + Building nemzetközi világítás- és épülettechnikai szakvásáron.

Az épülettechnika rendkívül dinamikusan fejlődik, amit az is mutat, hogy idén újabb csarnokra terjesztették ki a kiállítás ezen profilját a frankfurti vásár szervezői. Ez pedig aligha véletlen, figyelembe véve, hogy 2020-ig évi 12 százalékos növekedési potenciált jeleznek a szakértők e területen. A német világítás- és épülettechnika ágazat évi forgalma jelenleg évi 10,8 milliárd eurót tesz ki.

A cikk folytatása elolvasható a GyártásTrend Magazin 2014/5. számában.

Szabó Katalin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[150871] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés