hirdetés
hirdetés

Koronavírus-járvány hatás

Reményteljes újrakezdés előtt áll az osztrák gazdaság

Ausztriában május 19-én kinyitnak a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, szállodák, kulturális és sportlétesítmények; újra elérhetővé válnak olyan szolgáltatások, melyek igénybe vételére a koronavírus-járvány miatt hosszú ideig nem volt lehetőség.  

hirdetés

A bécsi Wifo gazdaságkutató intézet legutóbbi, április végén nyilvánosságra hozott első becslése szerint Ausztria gazdasági teljesítménye 2021 első negyedévében – az euró-övezet országaiban tapasztalt negatív átlaggal ellentétben - 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit. Éves összehasonlításban azonban az idei első három havi teljesítmény 2,7 százalékkal elmaradt a múlt év január és március közöttitől; (megjegyezve, hogy az volt az az időszak, amikor a koronavírus-járvány első, a gazdaságra gyakorolt negatív hatásai megjelentek).

Nagy meglepetés nem történt: az év első három hónapjában az előzetes várakozásoknak megfelelően az iparban és az építőiparban végbement pozitív változások ellensúlyozták a fogyasztás szempontjából releváns szolgáltatási ágazatok tartós visszaesését. Számokban kifejezve: az ipar értékteremtése az első negyedévben 2,6, az építőgazdaságé pedig 3,6 százalékkal haladta meg a múlt év utolsó három havit, (megjegyezve, hogy az ipar tavaly negyedik negyedévi teljesítménye 0,6 százalékkal meghaladta a harmadik negyedévit, az építőgazdaságé azonban 2,4 százalékkal elmaradt attól).

A kereskedelem, szálloda- és vendéglátóipar és a közlekedés értékteremtése ez év első három hónapjában 3,1, míg az ún. egyéb szolgáltatatóké (fodrászok, művészek, szórakoztatásban és szabadidős tevékenységekben foglalkoztatottak teljesítménye), 4,6 százalékos volt a csökkenés. Egyes vállalatok sorsa a leállás következtében végleg megpecsételődött, feladták tevékenységüket; ezzel szemben az olyan kevés fizikai kapcsolattal járó szolgáltatások, mint az informatika, a bank-, a biztosítási és az ingatlanszektor, valamint a közigazgatás serkentő hatást gyakoroltak az ország teljesítményére. A magánháztartások és -szervezetek fogyasztási kiadásai – a tavaly utolsó negyedévi 5,2 százalékos visszaesést követően – 0,2 százalékkal tovább csökkentek.
Az áruexport 1,0, a behozatal pedig 1,5 százalékkal mérséklődött a múlt év negyedik negyedévihez képest, miközben a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,7 százalékkal meghaladta azt.

Biztató jelek a világból

A Wifo a hónap közepén nyilvánosságra hozott májusi konjunktúra-jelentésének szerzői emlékeztetnek arra, hogy az első negyedévben Kína, (továbbá számos ázsiai „küszöbország“), valamint az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye meghaladta a múlt év utolsó negyedévit, az euró-övezeté viszont 0,6 százalékkal elmaradt attól. Amiben nagy szerepet játszott a német GDP-nek a járvány megfékezését szolgáló korlátozó intézkedések hatására bekövetkezett 1,7 százalékos csökkenése, s ezen belül – Ausztriához hasonlóan - a magánfogyasztásnak a kereskedelem és a szolgáltatások erőteljes korlátozása folytán bekövetkezett visszaesése. Ezt követően áprilisban a járvány kitörése óta számos tagország esetében először fordult elő, hogy az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott előrejelzés az ipar mellett a szolgáltatások területén is élénkülést valószínűsített.

Ausztriában is erősödött a derűlátás

Áprilisban immáron Ausztriában is széles körben megjelentek a vállalati/vállalkozói derűlátás jelei, s ebbe immáron a szolgáltatók is beleértendők. „A vállalati és fogyasztói bizalom év eleje óta megfigyelhető élénkülése áprilisban egyértelműen új dinamikát nyert“, írja Sandra Bilek-Steindl, a Wifo szakértője – elismerve, hogy a „hangulat széles bázison történő javulása a fogyasztás szempontjából releváns ágazatokban továbbra is lassúbb, mint a termelésben“. A világméretekben jelentkező fellendülés nyomán az előgyártmány-ellátottság területén megjelent hiány, mint a termelői tevékenység elsőszámú akadálya, az osztrák ipart sem kímélte, nagyfokú bizonytalansági tényezőként érintve a fejlődés további lehetőségeit.
A kilátások javulása a foglalkoztatási piacra is mindinkább kiterjed. Az előzetes számítások szerint áprilisban a foglalkztatottak száma kismértékben emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 8,4 százalékra mérséklődött.

Előrejelzés Európától

Az Európai Bizottság május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében - a huszonhét uniós tagországra vonatkozó korábbi növekedési várakozását felülírva, egyben közelebb kerülve a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) által az euró-övezet országaiban feltételezett 4,4 százalékos dinamikához – az ez évre vonatkozó várakozását a három hónappal korábbi 3,7 százalékról 4,2, a jövő évit pedig 3,9-ről 4,4 százalékra emelte.
Brüsszel a koronaválság utáni gyors gazdasági élénkülésben bízva arra számít, hogy – mint Paolo Gentiloni, a testület gazdaságpolitikáért felelős tagja az új előrejelzés bemutatásakor fogalmazott – „az EU-ban jelentkező fellendülés 2021 utolsó negyedévére el fogja érni a válság előtti szintet”, (miközben az euró-övezethez tartozó országok állami eladósodottsága meg fogja haladni a bruttó hazai termék 102 százalékát). A korábban feltételezettnél gyorsabb fejlődési dinamika többek között az oltások száma felfutásának és „a magánfogyasztás, a beruházások és az Európai Unió által exportált termékek iránt megnyilvánuló kereslet serkentő hatásának lesz köszönhető”.

Az Európai Bizottság várakozásai szerint Ausztria gazdasági növekedése – az unió többi tagországához hasonlóan - nem csak a legutóbbi, februári előrejelzésben, hanem a két hazai kutatóintézet, a Wifo és az IHS márciusi prognózisában jelzettet is meg fogja haladni.

A jelentős visszaeséssel járó múlt év után az Európai Bizottság ez évre nyugati szomszédainknál 3,4, a jövő évre pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. Ezzel az osztrák gazdaság fejlődési dinamikája mind az idén, mind pedig 2022-ben kétségkívül elmarad az euró-övezet átlagától, ugyanakkor emlékezetes, hogy a spanyol, a francia és az olasz gazdaság visszaesésének mértéke tavaly jóval meghaladta akár az osztrákot, akár pedig a németországit. (Az osztrák statisztikai hivatal május elején nyilvánosságra hozott első, még nem végleges adatai szerint az ország első két havi exportja 23,6, a behozatala 24,2 milliárd euró volt, ami az exportnál 3,4, az importnál 3,5 százalékkal alacsonyabb a múlt év első két havinál. A teljes forgalom több mint kétharmadát felvevő uniós partnerországokba az export értéke átlagnál szerényebb mértékben 2,9, míg az unión kívüli országokba irányuló az átlagot meghaladó mértékben, 4,4 százalékkal csökkent a 2020 első két havihoz képest.)

A növekedés hajtóereje az exportnak az év további időszakára várt növekedése mellett az unió más tagországaihoz hasonlóan a fogyasztás élénkülése; ámbátor Ausztria gazdasági teljesítménye majd csak valamikor 2022-ben fogja újra elérni a 2019. évi szintet. Ebben hatalmas bizonytalansági faktor a turizmus: bár az Európai Bizottság szakértői az idegenforgalomban is markáns növekedést valószínűsítenek, az abból származó bevételek majd csak valamikor a jövő év végén érik el a válság előttit.

Az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított nagysága Ausztriában eléri 87 százalékot, ami 15 százalékponttal alacsonyabb az euró-övezet átlagánál. Az előrejelzés további fontos pontja a munkanélküliség várható csökkenése, de az a gazdaság élénkülésével összhangban, fokozatosan fog végbe menni.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés