hirdetés
hirdetés

Radioaktív hulladékkezelés

Azok az alkalmazók fizetnek, amelyeknél a radioaktív hulladék keletkezik

Közel 200 milliárd forint halmozódott fel eddig a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) a radioaktív hulladékkezelés, illetve atomerőmű-leszerelés finanszírozására. A paksi atomerőmű küszöbön álló üzemidő-hosszabbítása és tervezett bővítése új feladatokat, változásokat hoz az alappal kapcsolatban is.

hirdetés

Az atomtörvény rendelkezése szerint az atomenergia felhasználása során keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon kell biztosítani, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra. Az ehhez szükséges források biztosítására jött létre 1998. január 1-jei hatállyal egy elkülönített állami pénzalap: a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Ez a keret arra szolgál, hogy abból a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének költségeit finanszírozzák.

Az alap felhasználásáról az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) felügyelő miniszter rendelkezik, kezeléséért pedig az OAH felel. Az atomenergia hivatal az alapból finanszírozott tevékenységek elvégzésére 1998-ban megalapította a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amely közép- és hosszú távú - egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig terjedő, évente aktualizált - tervet, és évente munkaprogramot készít feladatai ütemezésére.

A legnagyobb befizető a Paksi Atomerőmű Zrt., amely viseli a hulladék és a kiégett fűtőanyag kezeléséhez, illetve a létesítmény majdani leszereléséhez szükséges összes költséget
A legnagyobb befizető a Paksi Atomerőmű Zrt., amely viseli a hulladék és a kiégett fűtőanyag kezeléséhez, illetve a létesítmény majdani leszereléséhez szükséges összes költséget

Az alapba történő befizetéseket e tervekkel összhangban állapítják meg.  Rónaky József, az OAH főigazgatója az MTI-Pressnek elmondta, hogy az atomtörvényben megfogalmazottak szellemében az atomenergiának azok az alkalmazói fizetnek az alapba, amelyeknél radioaktív hulladék keletkezik. A legnagyobb befizető a Paksi Atomerőmű Zrt., amely viseli a hulladék és a kiégett fűtőanyag kezeléséhez, illetve a létesítmény majdani leszereléséhez szükséges összes költséget. Az alap mechanizmusa olyan, hogy a kiadások teljes költségét az erőmű fizeti be - fejtette ki Rónaky József.

A hivatalvezető közlése szerint az állam nem támogatja az alapot. Az atomtörvény előírásának megfelelően a központi költségvetés a jegybanki alapkamat előző évi átlagának figyelembevételével hozzájárul ugyan az alaphoz - ezt az összeget a költségvetési törvény KNPA fejezete "költségvetési támogatásnak" nevezi -, de a befizetés valójában a felhalmozott összeg hosszú távú értékállóságát szolgálja. A főigazgató elmondta azt is, hogy az atomerőműveket üzemeltető országok legtöbbje szintén létrehozott pénzügyi keretet a radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek kezelésére, a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozására.

A magyar Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mint elkülönített állami pénzalap alapvetően megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A világban vannak a magyarhoz hasonló, de attól teljesen eltérő megoldások, köztük olyanok is, hogy az atomerőművek szabályozott és ellenőrzött módon tartalékolják a szükséges fedezetet. Erre példa Németország és Franciaország. Finnországban és Svédországban állami felügyeletű magánalap szolgál erre a célra. Ezekben az országokban nagyon korlátozott feltételekkel ugyan, de az alapban lévő pénzt befektethetik. Ennek a hasznából fedezik az értékállóságot.

Átütemezik a befizetéseket

A főigazgató felfedte, hogy jelenleg 180 milliárd forintot meghaladó összeg van a számlán, amelyre a Paksi Atomerőmű Zrt. évente 18 és 23 milliárd forint közötti tételt fizet be, amely a befizetések zömét teszi ki, így - Rónaky József megfogalmazása szerint - lényegében a paksi atomerőmű finanszírozza az alapot. A nukleáris hatóság vezetője arra is kitért, hogy ez az összeg 2013-tól csökkeni fog a paksi blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítása, azaz azon egyszerű ok miatt, hogy ha tovább üzemelnek a reaktorok, hosszabb periódus áll az atomerőmű rendelkezésére, hogy felhalmozza a leszereléshez, a hulladékkezeléshez szükséges összeget - ezért átütemezik az atomerőmű befizetéseit.

Az atomerőmű tervezett bővítése kapcsán még az új blokkra vonatkozó tender kiírása előtt ki kell dolgozni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés szabályait, mert ez jelentős költségelem, fontos, hogy már a beruházás során tudjanak számolni vele - húzta lá Rónaky József. Az Országos Atomenergia Hivatal honlapján is olvasható beszámoló szerint az elmúlt évben a paksi atomerőmű 23,1 milliárd forintját is beleértve több mint 31 milliárd forint volt az alap előirányzott bevétele, ebből az értékállóságot garantáló, atomtörvényben megszabott állami hozzájárulás összege 8,2 milliárd forint. Tavaly az aktuális feladatok finanszírozása 16,7 milliárd forint kiadással járt, így a pénzkészlet közel 15 milliárd forinttal nőtt. A jövőbeni kiadások fedezése érdekében a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban felhalmozott összeg a következő években is növekszik.

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[103496] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés