hirdetés
hirdetés

Növekedési remények – kérdőjelekkel és ellentmondásokkal

A németországi közéletben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az élet normális rendjébe történő visszatérés igénye.  

hirdetés

Bár április utolsó napjaiban Németországban mind a fertőzöttek, s azon belül az elhunytak napi száma, mind a megbetegedések számának hétnapos átlaga lassú ütemben, de még mindig emelkedik, az intenzív kórházi ellátás pedig eljutott teljesítőképessége felső határáig, a járvány megfékezését országos szinten szolgáló ún. vészfék-törvény április 23-i életbe lépése ellenére a németországi közéletben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az élet normális rendjébe történő visszatérés igénye.

A járvány hatása a foglalkoztatásra

Kétségtelen, hogy a koronavírus-válság mély nyomokat hagyott a német gazdaságban. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint annak ellenére, hogy a foglalkoztatás megőrzését szolgáló állami kifizetések rekordnagyságra emelkedtek, az elmúlt évben több mint egymillió német munkavállaló veszítette el az állását. Az érintettek több mint fele, 526 ezer fő az ún. Minijob-konstrukcióban foglalkoztatottak köréből került ki, de rajtuk kívül további 477 ezer tb-köteles foglalkoztatott is munkanélkülivé vált.

Állásuk elveszítése leginkább a szálloda- és vendéglátóiparban dolgozókat érintette, de a jelenség a feldolgozóipart sem kímélte. A fém- és villamosiparban a koronaválság 128 ezer munkahelybe került, (bár ott már a járványt megelőzően megjelent az ágazat szerkezetváltásának a foglalkoztatottak számára gyakorolt negatív hatása). A művészetek, a szórakoztatás és szabadidő-eltöltés területén mintegy 78 ezer „minijob” szűnt meg.

A rövidített munkaidőben történő foglalkoztatására a hatóság tavaly 22,1 milliárd eurót fizetett ki, ami az egy évvel korábban kifizetett 157 millió euró 140-szerese, de a 2008 és 2012 között, a korábbi gazdasági és pénzügyi válság idején kifizetett 8,5 milliárd eurónak is több mint két és félszerese.

Ez év áprilisban a regisztrált munkanélküliek száma meghaladta a 2,77 millió főt, azaz 56 ezerrel kevesebb volt a márciusánál, de 127 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A be nem töltött munkahelyek száma – ugyancsak áprilisban – minimális mértékben, 629 ezerre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta a márciusihoz képest 0,2 százalékponttal kereken 6,0 százalékra mérséklődött, (így viszont - ugyancsak 0,2 százalékponttal - meghaladja a 2020 áprilisit). A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) számítása szerint rövidített munkaidőben februárban 3,27 millió főt foglalkoztattak.

Kormányzati erények és mulasztások

Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet elnöke egy, a Focus c. hetilapban április elején adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a válság első hullámának a gazdaságra gyakorolt hatását csillapítandó tavaly tavasszal a kormány gyorsan és határozottan cselekedett. A rövidtávú segítség és az összes többi pénzügyi áthidaló juttatás működött. Hasonlóképpen a júniusi második szakaszban: a nagy ösztönző csomag növelte a likviditást és fokozta a vásárlóerőt, ami fontos és helyes volt.

A novemberi harmadik zárlat óta azonban a helyzet megváltozott. Hüther szerint sajnos nagyon egyenlőtlenül alakultak a dolgok, annak ellenére, hogy van elég pénz. A kormány a helyes dolgokról döntött, de a döntéseit nem hajtotta végre következetesen. Néhány esetben olyan dolgokat ígértek, amelyeket nem lehetett betartani, mert azok megsértették volna az európai jogot. Az engedélyezett pénzügyi támogatás pedig csak nagyon későn jutott el azokhoz, akiknek olyan sürgősen szükségük volt rá. Hibák természetesen előfordulhatnak, de elfogadhatatlan azonban, hogy a két felelős tárca, a gazdasági és a pénzügyminisztérium ilyen rosszul koordinál egymással.

Peter Altmaier (CDU) gazdasági és energetikai miniszter nyilvánosságra hozza a szövetségi kormány tavaszi konjunktúra-előrejelzését.  (Forrás: BMWi)
Peter Altmaier (CDU) gazdasági és energetikai miniszter nyilvánosságra hozza a szövetségi kormány tavaszi konjunktúra-előrejelzését. (Forrás: BMWi)

Felgyorsuló csődhullám

Miután az e sorok írásakor hatályban lévő szabályozás szerint májustól a koronavírus-járvány idejére bevezetett kivételes intézkedések megszűnnek, az év hátralévő részében egy sor, a járvány nyomán fellépő válság folytán nehéz helyzetbe jutott vállalat kénytelen lesz csődeljárást kezdeményezni. 

A türelmi időszak tavalyi bevezetésének köszönhető, hogy 2020-ban a vállalati csődök száma két évtized óta a legalacsonyabb szintre, 15,8 ezerre esett vissza, ami 15,5 százalékkal kevesebb a 2019. évinél. Annak megítélésében, hogy a kivételes szabályozás után hogyan alakul a vállalatok fizetőképessége és likviditása, a szakértők sem egységesek. „Még mindig számos olyan segélyprogram és támogatási intézkedés van érvényben, például a rövidített munkaidő intézménye, ami életben tart sok vállalatot”, idézi a Wirtschaftwoche gazdasági-pénzügyi hetilap Volker Hees, egy düsseldorfi ügyvédi iroda vállalati tanácsadással foglalkozó partnerét, aki szerint „sok vállalat még egyfajta téli álomban van”. S „csak akkor válik világossá, mely vállalatoknak van hosszú távú esélyük, ha … a vállalkozások újra felpörgetik tevékenységüket és ezzel a költségeik is megemelkednek.” (Megjegyzés: bár eredetileg nem tervezték, április végén, a WiWo cikke megjelenésekor még nem teljesen kizárható, hogy a Szövetségi Gyűlés májusban, visszamenőleges hatállyal nem hosszabbítja meg még egyszer, újabb egy vagy két hónappal a vállalati csődbejelentések alóli átmeneti mentességre vonatkozó szabályozást.)

Erősödő derűlátás

A vezető gazdaságkutató intézetek április közepén nyilvánosságra hozott közös előrejelzésükben 2021-re a bruttó hazai termék 3,7, 2022-re pedig újabb 3,9 százalékos növekedését valószínűsítették. A berlini DIW, a müncheni Ifo, a kieli IfW, hallei IWH és az esseni RWI kutatói azzal számolnak, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket a harmadik negyedév végére teljesen fel fogják oldani.

A gazdasági élénkülés beindulása nyomán várhatóan a foglalkoztatás is új lendületet kap: éves átlagban a foglalkoztatás az idén várhatóan 26 ezer fővel nővekszik, jövőre pedig a növekedés megközelíti az 540 ezret és a foglalkoztatottak száma 2022 első félévében újra eléri a válság előtti szintet.

Az állami költségvetés ez évre becsült 159 milliárd eurós hiánya meghaladja a múlt évit, ami részint az egészségügyre és a kormányzati beruházásokra fordított összegek növekedésének és az adó- és járulékbevételek csökkenésének együttes következménye. A költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya az idén 4,5 százalék, valamivel magasabb a múlt évi 4,2 százaléknál, 2022-ben azonban, amikor a hiány 58,8 milliárd euróra csökken, a GDP 1,6 százalékára mérséklődik.

Az Ifo-index az üzleti légkör lassú javulását mutatja

Áprilisban folytatódott a mintegy 9 ezer feldolgozóipari, szolgáltató, kereskedelmi és építési vállalkozás megkérdezésén alapuló Ifo üzleti index január óta tartó javulása, de az emelkedés üteme lelassult: a márciusi 96,6-ról alig, mindössze 96,8 pontra növekedett. Az emelkedés mértékének szerény volta arra utal, hogy a felmérésben részt vevő cégek a következő fél évre vonatkozó optimizmusa megtört. Clemens Fuest, az Ifo elnöke szerint „a harmadik fertőzési hullám és az előgyártmányoknál fellépett hiányhelyzet fékezi a német gazdaság élénkülését”.

A feldolgozóipar mutatója a mind több vállalatnál megjelent anyagellátási nehézségek ellenére 2018 májusa óta a legmagasabb szintre emelkedett, ami a kereslet növekedésének jele. A kapacitás-kihasználtság áprilisban 83,5 százalékra növekedett, csaknem két év óta a legmagasabb.

A szolgáltató vállalatok körében az üzleti légkör a márciusi erőteljes emelkedés után áprilisban ismét romlott, az aktuális helyzetmegítélés a korábbinál nagyobb mértékű egyenlőtlenségeket takar. A logisztika kétségkívül sokat profitál az ipari fellendülésből, a szálloda- és vendéglátóipar, valamint a turizmus azonban továbbra is a járvány és az annak nyomán bekövetkezett válság nagy veszteségének tekinti magát. A kereskedelemben az üzleti légkör kis, ezen belül az autókereskedők hangulata nagyobb mértékben javult, de a következő hónapokra ők is a pesszimizmus erősödését várják.

Egy másik, a kölni IW gazdaságkutató intézet által március vége és április közepe között megkérdezett több mint 2800 vállalat mintegy háromnegyede számára az üzleti helyzet nem javult 2020 tavaszához képest. Egyharmaduk még az egy évvel ezelőttihez képest is rosszabbnak látja a helyzetét. Mindazonáltal a 2021-es év egészére vonatkozó várakozásokat illetően több az optimista, mint a pesszimista vállalat.

A megkérdezett vállalatok 40 százaléka többet, ugyanakkor 24 százaléka kevesebbet tervez termelni az előző évhez képest. Valamivel kevesebb mint 30 százalékuk tervez létszámbővítést, egyharmaduk pedig beruházásai növekedését valószínűsíti. „A vállalatok továbbra is számos megszorítással küzdenek" – írta Michael Grömling, az IW szakértője. „A beoltottak számának emelkedése ugyanakkor azt biztosítja, hogy a vállalatok többnyire bizakodva tekintenek az év második felére."

A feldolgozóiparban különösen az exportorientált cégek azok, amelyek fellendülőben vannak – a két legfontosabb exportpiac, azaz az Egyesült Államok és Kína gazdasága dinamikus fejlődésének köszönhetően. A külpiaci tevékenységet folytató cégek közel fele tervezi, hogy többet exportál, mint egy évvel ezelőtt.

A szolgáltatásokban viszont továbbra is lehangoltság uralkodik, mivel a vállalkozások nagy része tartósan zárva maradt: az érintett vállalkozások 36 százaléka még rosszabb helyzetben látja magát, mint az első lezáráskor. De még itt is javulhat a helyzet, legalábbis erre utal, hogy a válaszadók több mint egyharmada számít arra, hogy az éves teljesítménye meg fogja haladni a tavalyit, s csökkenést csak egynegyedük vár. „Az optimista értékelések azon a reményen alapulnak, hogy a járványt sikerül megfékezni, és az üzleti élet hamarosan visszatér a normális kerékvágásba" – véli az IW szakértője.

A nemzetgazdaság megosztottsága a régiók közötti különbségekben is tükröződik: Baden-Württembergben, Észak-Rajna-Vesztfáliában és – kisebb mértékben – Bajorországban a magabiztos vállalatok dominálnak, mivel ott az ipar erősebben van jelen. Például Baden-Württembergben a megkérdezett vállalatok 46 százaléka számol a termelés növekedésével, és csak 22 százalék tart csökkenéstől. Németország északi és északkeleti részén viszont, ahol a szolgáltatások és az idegenforgalom nagyobb jelentőséggel bírnak, a pozitív kilátásokat tápláló vállalatok aránya jóval alacsonyabb.

Növekedési várakozások a legfrissebb kormányzati előrejelzés tükrében

A szövetségi kormány április utolsó hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a múlt évi 4,9 százalékos visszaesés után - az év elején feltételezett 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelte idei éves gazdasági növekedési várakozását, a jövő évre pedig 3,6 százalékos dinamikát feltételez. Megerősítve, hogy az „utolsó békeévnek” számító 2019 gazdasági teljesítményét csak a jövő évben fogják ismét elérni.

„A lockdown tartóssá válása ellenére a gazdaság erőteljesebben fejlődik, mint azt sokan várták”, mondta Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter egy sajtóinterjúban. A kormányzat szakértői abból indultak ki, hogy 2021 második negyedévében fel tudják oldani a társadalmi érintkezést érintő, az élet- és az egészségvédelmet szolgáló korlátozó intézkedéseket, amit a belső gazdaság élénkülése és a magánfogyasztásra fordított kiadások emelkedése kell, hogy kövessen. Az év elsőszámú növekedési tényezője azonban továbbra is az ipari konjunktúra és a külgazdasági környezet kedvező alakulása.

A kormányzat előrejelzése megerősíti a gazdaság kétarcúságának tartós megmaradását: miközben a szálloda- és vendéglátóiparban számos egységet továbbra is a bezárás veszélye fenyegeti, az ipar viszonylag jól kilábalt a válságból. Ami többek között a kereslet olyan fontos exportpiacokon tapasztalt élénkülésének köszönhető, mint amelyek sorában az a Kína kívánkozik kiemelésre, ahová az év első két hónapjában a német export mintegy 14 százalékkal meghaladta a tavaly első kéthavit, szemben a német teljes kivitel 4,5 százalékos csökkenésével.

A világgazdaság múlt évi mély recessziója után az idén Ázsiában az erős gazdasági lendület, az Egyesült Államokban pedig a kiterjedt gazdaságélénkítő program kínál kedvező konjunkturális feltételeket. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) előrejelzései figyelembe vételével a berlini kormány az idén a világtermelés 5,7, jövőre pedig újabb 4,6 százalékos növekedését valószínűsíti.

Németország esetében a berlini kormányzat várakozása szerint
  • Az értékesítési piacok kedvező alakulásának köszönhetően az export az idén várhatóan 9,2, jövőre pedig újabb 4,5 százalékkal az export bővül. Az import a belső kereslet az év első felére jellemző visszafogottságának hatására az idén csak 7,8, jövőre viszont már 5,0 százalékkal emelkedik. Így azután a folyó fizetési mérlegnek a GDP-hez viszonyított aránya az idén kismértékben emelkedik, jövőre pedig ismét csökken.
  • A gépi- és berendezés-beruházások – többek között az export dinamikus bővülésével párhuzamosan – az idén várhatóan 7,5 százalékkal emelkedik, de ehhez az erőteljes dinamikához ún. felzárkózási hatások, azaz a válság miatt tavalyról ez évre halasztott beruházások is nagyban hozzájárulnak.
  • Az alacsony kamatszint és a lakások iránti élénk kereslet miatt az építési beruházások továbbra is emelkednek. Az építőipari ágazat azonban a rossz időjárási viszonyok miatt gyengén kezdte az évet, ami viszont visszafogja az éves növekedési ütemet. 2021-ben az építőipari beruházások így várhatóan 1,4, 2022-ben pedig 2,8 százalékkal bővülnek.
  • Az állam fogyasztási kiadásai az idén 5,2, jövőre pedig újabb 0,3 százalékkal emelkednek, keresleti oldalról serkentve a gazdasági tevékenység növekedését.
  • A foglalkoztatás területén az első negyedév visszafogottsága után a második negyedévtől kezdve annak (és különösen a mini-állások számának) jelentős növekedése várható, többek között a vendéglátóipar
  • újbóli megnyitása miatt. 2021-ben összességében átlagosan 60 ezer fővel enyhén csökken a foglalkoztatás, jövőre viszont várhatóan 290 ezer fővel már emelkedni fog és elérheti a 45,0 millió főt.

Peter Altmaier (CDU) a növekedési várakozások erősödéséből adódó derűlátását Olaf Scholz (SPD), pénzügyminiszter is osztja. „Épp most követel tőlünk a harmadik koronahullám újabb nagy erőfeszítéseket, ennek ellenére világos: lassan felfelé tartunk és a segítségnyújtáson alapuló politika kellő hatást gyakorol”, mondta az alkancellár, pártja kancellárjelöltje.

A német gazdaság közeljövőjében rejlő nagyfokú bizonytalanságra és ellentmondásra utal, hogy a kormány mellett működő független szakértői tanács a szövetségi kormánnyal épp ellentétes irányú változást jelzett. Miközben ugyanis a kormányzat idei növekedési előrejelzése az év elején jelzett 3,0 százalékról 3,5 százalékra emelkedett, az „öt bölcs” a közelmúltban nyilvánosságra hozott előrejelzésében 3,1 százalékos növekedési dinamikát jelzett, több mint fél százalékkal mérsékelve 3,7 százalékos tavaly őszi előrejelzését.

Takarékos lakosság

A nürnbergi GfK piackutató intézet legutóbbi, mintegy kétezer fő megkérdezésén alapuló felmérése szerint a német gazdaság szereplői egyelőre nem támaszkodhatnak a lakossági vásárlókedv határtalan élénkülésére és arra, hogy a magánfogyasztás a fejlődés dinamizáló tényezőjévé válna. A koronaválság által kiváltott, a múlt évben tapasztalt nagyfokú takarékoskodás után a németek a járvány harmadik hulláma idején is „ülnek a pénzükön”. A kapcsolattartási korlátozások áprilisi szigorítása mély nyomokat hagyott maga után. Márciusban még sokan reménykedtek abban, hogy a magasabb oltási arány véget vethetnek a felfokozott takarékosságnak. A márciusi várakozások azonban áprilisban elpárologtak, a nürnbergi piackutató intézet szerint a munkanélküliségtől való félelem és a vállalatok fizetésképtelenségi kockázata ismét megerősödött.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés