hirdetés
hirdetés

Elemzés

Nemzetgazdaságok a járvány béklyójában

A 2020 tavaszán elkészített felmérés eredményei szerint mind a világgazdaság, mind a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok „a markáns válság” időszakát élik. 

hirdetés

A világ országaiban működő német érdekeltségű vegyes kamarák és képviseleti irodák minden év tavaszán megkérdezik a fogadó országban működő tagvállalataikat, vállalati telephelyeket és leányvállalatokat működésük helyi feltételeiről és a közeljövőre vonatkozó terveikről, elképzeléseikről. A felmérés által érintett országok és a felmérésben részt vevő vállalatok különböző nagyságúak és adottságúak, a válaszokból mégis csak fontos és érdekes jelzéseket kapnak nem csak a német gazdaság irányítói, gazdasági szervezetei és a vállalati/vállalkozói köre, hanem mindazok számára, akik érdeklődők és érdekeltek a világ és azon belül az egyes földrajz térségek aktuális gazdasági helyzetét és fejlődési kilátásait illetően. Az idén a felmérésben részt vevő több mint négyezer vállalat 38 százaléka az iparban és az építőiparban, 41 százaléka a szolgáltatásokban, míg további 21 százalék a kereskedelemben tevékenykedik. Nagyságukat tekintve a száznál kisebb létszámú vállalatok teszik ki a válaszadók 52, a száz és ezer fő közötti létszámúak a 24, míg az ezer főnél magasabb létszámot foglalkoztatók további 24 százalékát.

Markáns válságban élünk

A 2020 tavaszán elkészített felmérés eredményei szerint mind a világgazdaság, mind a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok „a markáns válság” időszakát élik. Bár annak elsődleges oka a koronavírus-járványban keresendő, a kereskedelmi konfliktusok, a beruházások visszafogása és a növekedési kilátások romlása nyomán a világ számos országában már 2019 végén romlottak a konjunkturális várakozások. Azaz a koronavírus-járvány „csak” felgyorsította az ezek szerint már hónapokkal ezelőtt jelentkezett negatív jelenségeket.

A fontosabb országcsoportok közül az Európai Unió tagországaiban a felmérésben részt vevő vállalatok három negyede, (ezen belül Spanyolországban 88 százaléka), míg Észak-Amerikában 81, (ezen belül az Egyesült Államokban 78, Mexikóban pedig 84) százaléka jelezte a „gazdasági fejlődés drámai romlását”. Európában a német érdekeltségű vállalatok kétharmada, (ezen belül Olaszországban 80 százaléka, Franciaországban pedig az átlaggal megegyezően két harmada) tervezi beruházásai csökkentését.
Nem nevezhetőek biztatónak a közép- és kelet-európai országok az elkövetkező tizenkét hónapra várható kilátásai sem. Horvátországban a felmérésben részt vevő vállalatok 88, Csehországban 75, tovább haladva a térképen Törökországban 78, Oroszországban pedig 88 százalék a konjunkturális feltételek romlását váró vállalatok aránya.

Ázsiában – túljutva talán a járvány tetőpontján – a vállalatok már csak kétharmada, ezen belül Kínában már csak a fele számít a konjunkturális feltételek további romlására; sőt Kína esetében minden ötödik vállalat úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint már elindult az ország gazdasága pozitív irányú fejlődése, ami nemzetközi összehasonlításban kimondottan biztatónak nevezhető. Indiában, Japánban és a csendes-óceáni térség más országaiban 65 és 70, míg Közép- és Dél-Amerikában 73, (ezen belül Brazíliában és Argentínában 75 százalék) az elkövetkező tizenkét hónapban a konjunkturális feltételek romlására számító német érdekeltségű vállalatok aránya. A válság elhúzódását sejteti, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok aktuális helyzetmegítélése kedvezőbb az előttünk álló egy évre vonatkozó üzleti várakozásoknál; vagy – másként fogalmazva – az elkövetkező tizenkét hónapra szóló üzleti várakozások kedvezőtlenebbek aktuális helyzetük megítélésénél. Különösen nagy gondban vannak az Európában és Észak-Amerikában tevékenykedő vállalatok. Ezek után nem véletlen, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok több mint fele tervezi beruházásai mérséklését, amire korábban még sosem volt példa; 35 százalékuk tervez létszámleépítést, miközben létszámbővítésben csak minden kilencedik vállalat gondolkodik.

A koronavírus-járvány hatásai

A koronavírus megjelenése és elterjedése az egész világgazdaságra kiterjedő válságot okozott. A világ országaiban működő vállalatok 80 százaléka számol éves forgalma visszaesés, ezen belül 40 százalékuk esetében a visszaesés mértéke eléri a legalább 25 százalékot, sőt 15 százalékuk azzal számol, hogy az éves forgalom nagysága „több mint feleződni fog” A szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok várakozásai összességében rosszabbak, mint az ipari tevékenységet folytatóké. A koronavírusnak a vállalatokat sújtó konkrét hatásai sorában az első helyen az utazási korlátozások szerepelnek, amire a vállalatok 69 százaléka panaszkodott. Ezt a kereslet csökkenése (58 százalék), megrendelések sztornírozása (48 százalék), beruházások elhalasztása vagy végleges törlése, vásárok és más rendezvények lemondása (47-47 százalék), valamint a szállítói láncoknál és a logisztikában felmerülő problémák (45 százalék) követik. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) a felmérés eredményeit összegző munkatársai megjegyzik, hogy „az iparban minden harmadik, külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatot érint a termelés csökkenése”; már pedig minél tovább tartanak a korlátozások, annál több vállalat kerül az egzisztenciális fenyegetettség állapotába.

Számos térségben, illetve országban drasztikusan korlátozták a személyek határokon való át-, illetve az országba történő belépését, ellehetetlenítve az üzletemberek személyes találkozását. Emellett az áruforgalmat is számos intézkedés érinti, korlátozza, ami egyebek között a határokon kialakuló dugókban, a pótlólagos bürokráciában, továbbá a normális esetben áruszállítást is végző utasszállító repülőgépek kiesésében ölt testet. Ez jelenik meg abban, hogy a vállalatok 45, ezen belül az ipari vállalatok esetében 60 százaléka jelzett – különösen Ázsiában, továbbá Oroszországban és Törökországban - a logisztika és a szállítói láncok területén jelentkező anomáliákat.

A járvány egyébként is nehezedő feltételek között érkezett

Arra a kérdésre, hogy részint a koronavírus-járvány hatásaként, részint attól függetlenül milyen kihívások érik a külföldön működő német érdekeltségű vállalatokat, a válaszadók

  • 69 százaléka a kereslet alakulását, (szemben a 2019 őszi 54 százalékkal),
  • 45 százaléka a gazdaságpolitikai keretfeltételeket, (őszi adat: 49 százalék),
  • 37 százaléka a finanszírozást (ősszel: 22 százalék),
  • 23 százaléka az újabban az exporttilalmat és más korlátozásokat is magában foglaló, a szállítási láncokat különösen negatívan érintő kereskedelmi akadályokat (ősszel 28 százalék),
  • 20 százaléka a béreket és járulékos költségeiket (ősszel: 26 százalék),
  • 19 százaléka az árfolyamok változását (ősszel: 29 százalék),
  • egyaránt 14 százaléka pedig a jogbiztonság hiányát és a szakemberhiányt jelölte meg, (míg ősszel a jogbiztonság hiánya 22, míg a szakemberhiány pedig 33 százalékkal szerepelt).

Mint az a fenti adatsorból látható, a kereslet alakulása nem egyszerűen a legfőbb kockázati tényező, hanem az őszi felméréshez képest 15 százalékponttal emelkedett a kereslet alakulását kockázati tényezőként megjelölő vállalatok aránya. Hasonló mértékben emelkedett a finanszírozási nehézségek romlását jelző vállalatok aránya, miközben az árfolyamváltozásból és a szakember-hiányból adódó kockázatok figyelemre méltó mértékben mérséklődtek.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés