hirdetés
hirdetés

Német gazdaság 2020

Nagymértékű, (de másoknál szerényebb) a visszaesés

Az Albert Braakmann, a hivatal makrogazdasági osztályának vezetője által ismertetett, véglegesnek természetesen még messze nem tekinthető adatok azt mutatják, hogy bár a koronavírus-járvány nyomán súlyos válságba került a német gazdaság, annak mértéke kedvezőbb az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet egyes nemzetgazdaságai által elszenvedetteknél. 

hirdetés

Németország gazdasági teljesítménye a koronavírus-járvány által kiváltott válság miatt tavaly 5, míg a naptárhatástól megtisztítva, (azaz az előző évinél kettővel több munkanap figyelembe vételével) 5,3 százalékkal csökkent a 2019. évihez képest. A szövetségi köztársaság hét évtizedes történetében ennél nagyobb, 5,7 százalékos visszaesésre csak egyszer, a 2009. évi globális pénzügyi válság idején volt példa. Tíz év töretlen, (bár évenként eltérő ütemű, olykor lendületesebb, 2006 után pedig évről évre lassuló, a tíz esztendő átlagában évi 1,9 százalékos) növekedése után 2020-ban a német gazdaság mély recesszióba került.

A gazdasági területek sorában egyedül az építőiparban volt 1,4 százalékos növekedés, az összes többi ágazatban visszaesett a teljesítmény. A bruttó hazai termék egy negyedét előállító feldolgozóiparban a visszaesés mértéke 10,4 százalék volt, a sportot és a szórakoztatóipart magában foglaló „egyéb szolgáltatások” területén pedig meghaladta a 11 százalékot. Az ipar a koronavírus hatásait elsősorban az első félévben szenvedte meg, ami elsődlegesen a szállítási láncok átmeneti megszakadására vezethető vissza.

A kereskedelem, közlekedés és vendéglátás teljesítménye 6,3 százalékkal mérséklődött; megjegyezve, hogy ez az átlag nem csak figyelemre méltó különbségeket, hanem egymással ellentétes fejlődési tendenciákat is
takar. Az online kereskedelem bővült, a bolti árusítás ugyanakkor számottevő mértékben csökkent, a szálloda- és vendéglátóipar forgalmának visszaesése pedig egyenesen történelmi méreteket öltött.

A járvány okozta bizonytalanság nagyfokú takarékosságra sarkallta a lakosságot, ami a magánfogyasztás 6 százalékos visszaesésében ölt testet. Az állami fogyasztás volumene ezzel szemben 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amiben a kórházi védőfelszerelések és szolgáltatások játszottak meghatározó szerepet.

A bruttó beruházások 3,5 százalékos csökkenése a legsúlyosabb visszaesés a 2008/2009. évi pénzügyi és gazdasági válság óta. Az építési beruházások 1,5 százalékkal ugyan bővültek, a gépek, berendezések és járművek beszerzése ugyanakkor 12,5 százalékkal csökkent, mint ahogy – bár sokkal kisebb mértékben, 1,1 százalékkal – az egyéb, mindenek előtt a kutatási és fejlesztési célú beruházások is mérséklődtek.

A koronavírus-járvány a külkereskedelemben is mélynyomot hagyott: az áru- és szolgáltatás-kereskedelem 2009 óta először csökkent: az export 9,9, az import 8,6 százalékkal. Figyelemre méltó a szolgáltatás-behozatalban tapasztalt visszaesés, ami elsősorban a teljes forgalomban nagy volument képviselő utazási forgalom nagyfokú csökkenéséből adódik.

2020-ban megtört a foglalkoztatottság 14 éve, Angela Merkel kancellársága ideje alatt folyamatos növekedése: 2020-ban a foglalkoztatottak számának átlaga 44,8 millió volt, 477 ezerrel, 1,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A tb-köteles foglalkoztatottak száma főként a rövidített munkaidő intézménye kiszélesítése folytán nagyjából stabilan alakult, miközben az önállóan foglalkoztatottaké jelentős mértékben csökkent.

Az állami bevételek (bérekhez kötődő járulékok, fogyasztáshoz kötődő adók, stb.) visszaesése és a kiadások növekedése együttes hatására az állami költségvetésben 2011 óta először keletkezett deficit. A szövetségi állam, a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítás együttes kiadásai 158,2 milliárd eurót tettek ki, ami a bruttó hazai termék 4,8 százaléka. Ebből a szövetségi költségvetés 98,3,a tartományok 26,1, a társadalombiztosítás 31,8, míg a települési önkormányzatok 2,0 milliárd euróval részesedtek. Az állam eladósodásának a GDP-hez viszonyított aránya több év folyamatos csökkenése után 80 százalék fölé emelkedett, de ez – többek között Francia-, Olasz- és Spanyolország jóval magasabb mutatója miatt - ez még mindig alacsonyabb az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet átlagánál.
Az állami költségvetés 2020-ban keletkezett hiánya a német újraegyesülés óta a második legnagyobb deficit; (megjegyezve, hogy 1995-ben azért keletkezett a negyedszázaddal későbbinél is magasabb a hiány, mert az állami vagyonügynökség, azaz a Treuhandanstalt adósságait akkor vette át az állami költségvetés).

Bár a statisztikusok alapvetően a múlt adatainak feldolgozásával foglalkoznak, Braakmann osztályvezető a közeljövő kilátásaival kapcsolatban megjegyezte: jók az esélyek arra, hogy a mostani leállás után egy erős élénkülés fog bekövetkezni. Ehhez fogyasztási oldalról nagyban hozzájárulhat a 2020-ban összegyűjtött megtakarítások egy részének felhasználása. (Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a megtakarítási ráta, amely 2019-ban 10,9 százalék volt, az elmúlt évben 16,3 százalékos rekordmagasságba emelkedett.)

„Drámaian magas szám”

Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter „drámaian magas számnak” nevezte a gazdasági teljesítmény 5 százalékos visszaesését; noha annak mértéke elmaradt részint a szakértői körökben korábban feltételezettnél, részint pedig a francia és az olasz egyaránt 9, míg a spanyol gazdaság 12 százalékosra becsült visszaesésétől. Egyben megerősítette, hogy a szövetségi kormány a jövőben is rendelkezésre fogja bocsátani a szükséges összeget, „megvédendő a német gazdaságot a helyrehozhatatlan veszteségektől”.

A gazdasági miniszter bizakodik abban, hogy 2021-ben a német gazdaság a koronavírus-járvány ellenére viszonylag gyorsan visszatér a növekedési pályára. A 2020. évi előzetes tényszámok ismeretében újabb előrejelzést egyelőre nem adott; a múlt év őszén a GDP 4,4 százalékos növekedését valószínűsítette. Ami kb. egy százalékponttal alacsonyabb a Német Ipari Szövetség – BDI - évnyitó sajtótájékoztatóján Siegfried Russwurm által megfogalmazott 3,5 százalékos növekedési előrejelzés.

Az ipar kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, szerkezeti átalakítást vár

Az ipari szakszövetségek csúcsszervének elnöke továbbra is veszélyeztetve látja az ipari aktivitás élénkülését. Mivel egészen bizonyos, hogy a német gazdaság teljesítménye 2021-ben nem fogja elérni a 2019. évit, „meg kell adni minden esélyt arra, hogy az 2022 félévére sikerüljön”.

Russwurm több kiszámíthatóságot és tervezhetőséget vár a politikától. Emellett – mint fogalmazott - a koronaválság felerősítette a német ipar mélyre ható szerkezeti átalakítása iránti követeléseket. „Ezért kevesebb terhelésre, kevesebb bürokráciára, kevesebb adóra – és jobb infrastruktúrára, az innovációk és invesztíciók erőteljesebb ösztönzésére lenne szükség” és ennek egy 2030-ig szóló, a beruházási tevékenység élénkítését szolgáló növekedési program formájában kellene testet öltenie.

A világgazdasági perspektívák az exportorientált német ipar szempontjából nem kedvezőtlenek. „Joe Biden elnökké választása megkönnyíti az utat a multilaterális megoldások és a fair versenyfeltételek megteremtését szolgáló közös kezdeményezések előtt”, mondta; hozzátéve, hogy „Kínából, mint a globális növekedés hajtóerejéből profitálni fognak a vállalataink, ugyanúgy, mint a beruházási megállapodást eredményező megegyezésből is, még ha az nem is nevezhető tökéletesnek.’ A világgazdaságban az erőteljes visszaesést követően esély van egy lassú élénkülésre, de az csak ez év második negyedévében fog bekövetkezni.

Nem csak a BDI új elnöke, hanem - látva a korlátozó intézkedéseknek a járvány súlyosbodása folytán elrendelt hatályban tartását, sőt kiterjesztését – közgazdász szakértők széles köre számol azzal, hogy a német gazdaság csak a második, netalán a harmadik negyedévben lép a várva várt élénkülés útjára.

 

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés