hirdetés
hirdetés

Interjú

Nagy ívű programcsomag a magyar agrár- és élelmiszeripar felzárkóztatására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatai

Már létezik az az átfogó programjavaslat, amellyel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segíteni kívánja a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlődését, hogy a magyar mezőgazdaságban megtermelt minőségi alapanyag a lehető legfeldolgozottabb formában kerüljön mind a bel-, mind a külföldi piacra annak érdekében, hogy verseny- és piacképesek legyenek a magyar élelmiszeripar által előállított termékek. A konkrétumokról Győrffy Balázst, a NAK elnökét kérdeztük.

hirdetés

A nemzeti agrárkamara tavaly adta ki az átfogó javaslatcsomagját „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” címmel. Ahogy abban is áll, a minőségi alapanyag-termelés erősítéséhez komoly fejlesztésekre van szükség a termelésben, valamint a jelenleg használt technológiákban és a fajtahasználatban egyaránt. Ez mind a magyar termelők versenyképességéhez szükséges magasabb termésátlagokhoz, mind pedig a minőségi áru-előállításhoz elengedhetetlen. Mindezt meg kell előznie azonban a közgazdasági és szabályozási környezet életszerűbbé tételének, mert ennek hiányában tovább folytatódik a tőke- és munkaerő-intenzív kultúrák termelésének visszaszorulása. Egy kontraösztönző és folyamatosan változó szabályozási rendszerben nem várható el ugyanis a termelőktől, hogy az egzisztenciájukat kockáztatva fenntartsák a kiszámíthatatlan jövedelmezőségű tevékenységeiket. Senki sem azért dolgozik, hogy elfáradjon, hanem hogy megéljen belőle – mutatott rá a NAK elnöke. Hozzáfűzve: emellett az éghajlatváltozás hatásaihoz is alkalmazkodniuk kell a termelőknek, ami például egy állókultúra esetében azt jelenti, hogy 15-20 évre előre kell döntéseket hozniuk. Az agrárkamara emellett több eszközzel ösztönzi az élelmiszeripari feldolgozócégeket a minőségi alapanyag-használatra. A szaktárcákkal és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködve a tervek szerint egy új védjegyprogramot kíván elindítani, amely a minőségi alapanyagok minél szélesebb körű felhasználását követeli meg a védjegyhasználóktól.  

Győrffy Balázs, a NAK elnöke
Győrffy Balázs, a NAK elnöke

A programban melyek a főbb irányok, mely ágazatokban lehet a minőség javításával az eddiginél versenyképesebb, az élelmiszeripar számára jövedelmezőbb termék előállítására alkalmas alapanyagot termelni?
Győrffy Balázs: Szinte minden ágazatban vannak olyan termékkörök, melyekben versenyképesebbek lehetnének a magyar termelők. Ezeket a lehetőségeket azonban csak abban az esetben lehet kihasználni, ha rendelkezésre állnak a szükséges termelői integrációk, amelyek közvetítik a piaci igényeket és koordinálják a termelést és az egységes árukínálatot. 

A program végrehajtásának mik a fontosabb feltételei, lehet-e az elképzeléseket hatékonyan finanszírozni?
GY. B.: Ez egy összetett kérdés. Számos szereplő foglalkozik a programok végrehajtásával. Ebben az esetben a NAK nem tekinthető egyszemélyi felelősnek, mert például a jogszabályalkotásért és részben a finanszírozásért felelős Agrárminisztérium (AM) is fontos szereplő. Meggyőződésem szerint bármilyen ágazati eredmény csak abban az esetben érhető el, ha a fejlődést jelenleg akadályozó alapvető okokat kezeljük. Ezek egy része szabályozási jellegű, másik része a szabályozást végrehajtó hivatali rendszer problémáiból adódik. Míg a harmadik megoldandó feladat a folyamatosan megújuló szaktudás és technológiai ismeretek átadásának intézményi és gyakorlati hiányosságainak megszüntetése.

Mekkora jövedelemkiesést jelent az alapanyag-termelők számára, ha Magyarországon nem kerül feldolgozásra az általuk megtermelt alapanyag, hanem azt kiviszik az országból, és ott dolgozzák fel készterméknek?
GY. B.: Ez a veszteség nem elsősorban az alapanyag-termelőknél jelentkezik, hanem ágazati szintű kiesést eredményez, mivel a nagyobb hozzáadott értékű folyamatok nem nálunk jelennek meg, hanem külföldön. Aztán a magyar alapanyagból előállított késztermékeket Magyarországnak importból kell beszereznie. Ez szerencsére nem általános, de vannak rá példák. Az is igaz ugyanakkor, hogy a megfelelő szintű jövedelmezőséget az is biztosítja, ha alapanyagot adunk el külföldre. Az élelmiszeripar számára alapvető fontosságú a jó minőségű alapanyag racionális áron történő biztosítása. Ennek hiányában tervezhetetlenné válik a feldolgozóipari tevékenység is, ami szintén piacvesztéssel büntet. 

Az agráriumban alkalmazható innovatív technológiák, például a precíziós gazdálkodás, illetve a digitalizáció milyen ütemben hódíthat teret a magyar agrárium és élelmiszeripar termelésében? Mekkora lehet ennek az átállásnak a költségvonzata?
GY. B.: A gyors és teljes átállás szükségessége nem kérdés. Ezt szolgálja a közelmúltban megjelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) is, ami kiemelten foglalkozik az agrárgazdaság átfogó digitális fejlesztésével. A benne szereplő intézkedések a tervek szerint 2022-ig valósulnak meg. A DAS fő célja, hogy bemutassa azokat a területeket, amelyeket fejleszteni kell annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók digitális átállása minél előbb megtörténhessen, ezáltal a termelési potenciál növekedhessen. Az első évben főként a humán erőforrás fejlesztésére fordít nagy hangsúlyt a stratégia, hiszen alapvető fontosságú, hogy az agrárgazdaság egyes szereplői a digitális rendszereket, valamint az azokból keletkezett adatokat felhasználják, majd az ezekből keletkező információk alapján döntsenek a felmerülő kérdésekben.
Ennek egyik legfontosabb eleme a Digitális Agrárakadémia, valamint az iskolarendszerű agrárszakképzések tananyagainak digitális tartalommal való feltöltése. A DAS másik, a gazdálkodók számára talán a leglátványosabb eleme a Digitális Agrár Rezsicsökkentés. Ennek keretében ingyenesen elérhetők lesznek az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai adatai, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alaptérképei, valamint a Globális Navigációs Műholdrendszer (GNNS) is. Továbbfejlesztik a NAK által üzemeltetett növényvédelmi előrejelző szolgáltatást, szőlővédelmi rendszert, digitális talajtani adatbázist, továbbá drónszolgáltatást alakítanak ki.
Az agrárinnováció területén is fontos fejlesztéseket fogalmaz meg a DAS, így a jövőben több új fejlesztés állhat majd a gazdálkodók szolgálatába. A fejlesztéseken túl a támogatáspolitikára is hatni kíván a DAS, hogy a gazdálkodóknak a digitális átállás költsége mérsékeltebb legyen, valamint gyorsabb megtérülést lehessen elérni. Egy üzemi szintű teljes digitális átállás hektáronként akár 80 euró, vagyis mintegy 25 ezer forint megtakarítást is eredményezhet egy gazdaságban. Magyarország élelmiszer-termelési potenciálja akár 60 százalékkal is nőhet, ha a folyamatokat hatékonyabban, szabályozottabban szervezik a digitalizáció segítségével. Ezt a vállalkozások is érzik, hiszen tízből kilenc cég tervez beruházást a következő 2-3 évben.

Az agrárkamara a mindennapok gyakorlatában hogyan tudja segíteni a termelőket és a feldolgozókat, hogy naprakész, korszerű tudáshoz jussanak?
GY. B.: Az agrárkamara több programon keresztül segíti tagjait. Ezek fő célja, hogy lehetőséget teremtsenek a tevékenységükbe éppen belekezdők, illetve a már termeléssel, előállítással foglalkozók minőségtudatos gyakorlatához. Ilyen programok például a már 2017 óta folyó „Tanuljunk Együtt!” gyakorlati napok, ahol az interaktív tudásátadás során lehetőség adódik a témát jól ismerő szakemberekkel történő közvetlen beszélgetésre, konzultációra, az „Együtt az Élelmiszeriparért!” konferenciasorozatok, valamint több kiadvány is. Csak 2019 első fél évében több mint 150 szakmai rendezvényt szervezett a NAK a tagjaiknak. Ezeknek a rendezvényeknek – melyek tematikája mindig a tagok visszajelzései alapján, az épp aktuális témák szerint, valamint az ipar gyors ütemű fejlődéséből adódó problémafelvetéseknek megfelelően alakul ki – célja, hogy az átadott tudás később már könnyedén beleilleszthető legyen a mindennapok gyakorlatába. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektet a NAK arra, hogy a fiatalabbak körében is minél népszerűbb témává, pályaválasztási lehetőséggé váljon az agrárium.

Mindez hogyan tükröződhet és valósítható meg a középfokú agrárszakoktatásban és a felsőfokú agrárképzésben?
GY. B.: Az agrárképzés megerősítése hazánk gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme. Nemcsak a mezőgazdaság, hanem a magyar vidék és Magyarország jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű. A szakképzés jelentős országos szintű átalakítási folyamaton megy keresztül a Szakképzés 4.0 stratégiával, amely a tananyagtartalmak megújulása mellett a minőségi és versenyképes tudásátadást célozza meg. 

A klímaváltozásból származó gondokat miként lehet megoldani Magyarországon? Van-e erre elképzelés vagy a fenntarthatóságot is szem előtt tartó modellterv?
GY. B.: A klímaváltozás egy horizontális, minden szektort érintő probléma, ebből kifolyólag érdemes integrált szemlélettel kezelni. Magyarországnak már van Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiája (2012–2024-es időszakra) és Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája (2017–2030 közötti időszakra) is, amelyek magukban foglalják a Hazai Dekarbonizációs Útitervet és a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát egyaránt. Mind a kettőben hangsúlyosan jelenik meg a mezőgazdaság. Habár az agráriumot több klímaváltozást okozó tényezőért felelőssé teszik, ugyanakkor viszonylag kevesen gondolnak bele abba, hogy a megoldás úgyszintén a gazdálkodók kezében van. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy egy, a társadalom egészét érintő problémát hosszú távon nem lehet úgy megoldani, ha csak egy-egy kiragadott elemére fókuszálunk. Összefüggéseiben szükséges ugyanis látni és kezelni a klímaváltozás nyomán kialakult helyzetet.
A klímaváltozás már érzékelhető hatásai ellen elsősorban a fedett termesztés felületének jelentős növelésével (beleértve ebbe az állókultúrák hálós védelmét is) és az öntözés-vízgazdálkodás fejlesztésével lehet tenni. Mindkét terület stratégiai szemléletet és komoly forrásokat igényel, de alkalmazásuk elkerülhetetlen. Ezek a fejlesztések a védelem mellett az elérhető terméshozamokban a termelt minőségben is óriási fejlődést eredményezhetnek, ami a magyar termékek piaci jelenlétét is erősítheti.
A helyzet pikantériája, hogy az öntözésfejlesztéshez szükséges felszíni vizek rendelkezésre állnak, de hagyjuk azokat kifolyni az országból. Regionális nagy tározó- és csatornarendszer-fejlesztések szükségesek, hogy a tábla széléig el lehessen vinni az öntözővizet. Emellett párhuzamosan „on farm” öntözésfejlesztési beruházások is szükségesek, amelyekhez a legkorszerűbb nemzetközi technológiai megoldásokat bemutatóüzemekben kell megismertetni a gazdákkal. A kutatás feladata, hogy az egyes fajtaszintű öntözési és tápanyag-utánpótlási recepteket kidolgozza és a termelők rendelkezésére bocsássa.
Az élelmiszeriparra meg kifejezetten érvényes, hogy minden technológiai fejlesztés hozzájárul az ágazat környezetterhelésének csökkentéséhez. Ezen belül számos jó példa van arra, hogy a technológiai változások az energiafelhasználás folyamatos csökkenéséhez vezetnek.
Kijelenthető, hogy rendkívül nagy fontosságú az élelmiszeripari termelés során keletkező hulladéktömeg csökkentése. Ezt is az új technológiák alkalmazásával lehet hatékonyabbá tenni. Ha nem is lehet a hulladék mennyiségét egyik napról a másikra a töredékére szorítani, a hulladékgazdálkodás fejlesztése és a figyelemfelhívás fontos feladat. 

A NAK milyen forrásokból tud pénzt szerezni az innovatív technológiákat ösztönző elképzelései megvalósításához, és évente ennek mekkora lehet a forrásigénye? 
GY. B.: Az agrárkamara elsősorban a stratégiai tervezésben, a szabályozás életszerűbbé tételében és a fejlesztésekhez szükséges szaktudás átadásában tudja segíteni az egyes ágazatokat, amihez a szükséges források rendelkezésre állnak. A fejlesztéseket a gazdálkodók és vállalkozások valósítják meg. Az ezekhez szükséges fejlesztési forrásokat a támogatási rendszernek és a hitelintézeteknek kell biztosítaniuk. Ennek jegyében fogalmazta meg a NAK azokat a javaslatainkat is, amelyek szerint mintegy 2000 milliárd forint támogatási forrás szükséges a mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak és a vidéknek a következő vidékfejlesztési programban. Így lehet a magyar mezőgazdaság modernizációját megvalósítani, valamint a benne levő potenciált hatékonyabban kihasználni.

(Az interjú eredetileg a FoodTechline Magazin 2019-es lapszámában jelent meg.)

Csávás Sándor
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés