hirdetés
hirdetés

Vizsgálat

Mielőtt megérkezik az adóellenőr

A Deloitte adószakértője elmondja, hogy mire érdemes figyelni

Idén az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, és 2012 januárjától a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni. A Deloitte Zrt. a friss tapasztalatok alapján gyűjtötte össze ehhez a leghasznosabb szempontokat.

hirdetés

Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője elmondta, hogy tapasztalatai szerint az idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelveknek megfelelően bizonyos adónemeknél lényegesen nőtt az adóhatóság aktivitása. Ezt támasztják alá az Áfa és az szja kiutalás előtti ellenőrzések, amelyeknek a száma 15, illetve 46 százalékkal nőtt az előző év megfelelő időszakához képest. A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának közlése szerint például a 2011. második negyedévében megkezdett közel száz, áfa adónemre vonatkozó utólagos, illetve valamennyi adónemre kiterjedő átfogó ellenőrzés közül az eddig befejezett vizsgálatok többsége feltárt valamilyen hiányosságot a cégeknél, és esetenként több tízmillió forintos adókülönbözetet állapított meg náluk.

Az ellenőrzésre kiválasztottak körébe igen könnyű bekerülni: a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót legalább 3 évente ellenőrzi a hatóság, a felszámolással, végelszámolással érintett adózók, valamint az ÁSZ elnöke, adópolitikáért felelős miniszter, önkormányzati képviselő testület külön felhívása alapján kijelölt cégek is célzott ellenőrzésre számíthatnak. A hatóság éves ellenőrzési irányelvei alapján, kockázatelemzés segítségével is számos adózót választanak ki ellenőrzésre. Minél több általános, illetve adónem-specifikus kockázati tényező (például tulajdonosi, tagi hitel és kötelezettség, befektetésre elszámolt nagy összegű értékcsökkenés, tartós veszteség, közbenső vevői szerepkör, stb.) áll fenn egy adózónál, annál esélyesebb a kiválasztásra.

Több ellenőrzés, januártól magasabb bírságok jöhetnek
Több ellenőrzés, januártól magasabb bírságok jöhetnek

A szakember kiemelte, hogy a fokozódó hatósági aktivitás következménye, hogy a vállalatoknak tulajdonképpen bármely pillanatban készen kell állniuk az ellenőrzésre, mert a hibák, hiányosságok jelentős összegű bírságot eredményezhetnek. 2012 januárjától a kivethető bírságok összegei ráadásul az elfogadott törvénymódosításoknak megfelelően tovább emelkednek. Csak két példát említve: az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása akár 500 ezer forintig terjedő, az iratrendezési, pótlási kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő bírságot eredményezhet majd januártól.

Mielőtt megérkezik az ellenőr

Célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni arról, hogy a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. A nagy értékű, kockázattal érintett, és/vagy nem tisztázott adójogi megítélésű tranzakcióknál sokat segíthet például egy a cég által kikért hatósági állásfoglalás - ilyen az előzetes hatósági ármegállapítás (APA), vagy a feltételes adómegállapítás is – amelyek egy későbbi ellenőrzés során biztosítékot jelenthetnek arra nézve, hogy a vizsgált cég szabályosan járt el.

Fontos, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat, vagyis az ilyen összefüggéseket célszerű még az ellenőrök érkezése előtt nagyon alaposan megvizsgálni. Ilyen tényező lehet a transzferár korrekciók egyösszegű visszaszámlázása, a kapcsolt felek közötti ingyenes ügyletek ellenértékessé tétele, a végleges pénzeszközátadás kiszámlázása, a teljesítés nélküli kiszámlázások, árengedmények, visszáruk visszaszámlázása, továbbá ha az utólagos árengedményt nem kíséri számlakorrekció.

Áfa esetében pedig például a fiktív számla miatti jogosulatlan áfa levonás társasági adóban nem elismert ráfordításként jelentkezhet. Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani, 2012-től pedig egy új jogintézmény is segítséget nyújt. Ha az adózó nem biztos benne, hogy a bevalláskor jól értelmezi a jogszabályokat, ezt a bizonytalan adójogi helyzetet bejelentheti az adóhatósághoz – mindez megfelelő szakértői indoklással alátámasztva felmentést adhat a későbbi esetleges szankciók (adóbírság, mulasztási bírság) alól.

Kiemelt ellenőrzési területek

A Deloitte tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések túlnyomó többsége jelenleg a cégek áfa-kezelését vizsgálja. Kiemelkedő a kiutalás előtti ellenőrzések száma, ami azonban könnyen átfordulhat a bevallás utólagos ellenőrzésébe. Kiemelt vizsgálati cél a fiktív számlázás felderítése, ezekben az esetekben megállapításra a számlabefogadónál kerül sor, de mindez az ügyletben őt megelőző „láncszemre” is visszahathat. A cégeknek érdemes ezért minden esetben ellenőriznie a számlakibocsátót, és a számla alapjául szolgáló teljesítést dokumentumokkal alátámasztani.

Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani
Az észlelt hibákat önellenőrzéssel lehet módosítani
Az egyenes-fordított adózás (pl. építőipar) mind a számlabefogadónál, mind a kibocsátónál eredményezhet célzott vizsgálatot. Ilyen ügyleteknél a tapasztalatok szerint a legbiztosabb felkészülést a rendezett dokumentáció (pl. építési engedély, megrendelői nyilatkozat), vagy az előzetes hatósági állásfoglalás megléte jelentheti. Kiemelt vizsgálati terület az export és közösségi adómentes értékesítések, láncértékesítés ellenőrzése is, ahol szabálytalan gyakorlat esetén a hatóság megvonhatja az adómentességet. A cégek a jogszerű tevékenység bizonyítására a kiszállítások igazolásával, a vevői közösségi adószám ellenőrzésével és a fuvarozói minőség igazolásával tudnak felkészülni.

Jogkövető magatartás

A Deloitte tapasztalatai szerint a cégek sokszor csupán passzív résztvevőként vannak jelen az ellenőrzéseknél, mivel nincsenek tisztában az összes őket megillető jogosultsággal. Nem kötelezhető például az adózó olyan nyilvántartás, összesítés, számítás elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, nyilatkozattételi kötelezettsége pedig csak a vele szerződésben állt, vagy állók tekintetében áll fenn, ügyféli minőségben az adózó nem bírságolható a nyilatkozattétel megtagadása miatt. Kézenfekvőnek tűnhet, sok cég esetében mégsem rendszeres gyakorlat, hogy az ellenőrzés során átadott iratokról átvételi elismervényt és másolatot kérjen, és törekedjen a kapcsolódó vizsgálat eredményének megismerésére.

Jó tudni azt is, hogy bár a személyes hatósági egyeztetések lehetősége adott (és sok esetben rendkívül hasznos is), mégsem kötelező. Adózói szemmel rendkívüli figyelmet érdemel a megbízólevél tartalma, hiszen ez határozza meg, hogy mire irányul az ellenőrzés, a megbízólevél hibái pedig akár megsemmisítési okok is lehetnek. A megbízólevélnek az ellenőrzést végző adóhatóság és adóellenőr nevén és az illetékesség egyértelmű bemutatásán túl tartalmaznia kell az ellenőrzés során vizsgált adónemek, adókötelezettségek és a vizsgált időszak leírását is, továbbá az ellenőrzés típusát, vagyis azt, hogy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésről, vagy például egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatról van-e szó, aminek következtében akár újból ellenőrzés alá vonható a már korábban vizsgált adónem, illetve időszak.

Jogorvoslati lehetőségek

Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul, amellyel kapcsolatban 15 napon belül tehet észrevételt az adózó. Az eljárás során született határozattal, vagy végzéssel szemben fellebbezés nyújtható be. Ha a vállalat terhére szankciót szabott ki a hatóság, érdemes megvizsgálni, hogy valóban kiszabható-e az adott mulasztásra szankció (pl. téves pótlékszámítás, nem megfelelő mulasztási bírság), és hogy a megállapított szankciók együttesen kiszabhatók-e.

A söralátét méretű bevallástól még messze vagyunk
A söralátét méretű bevallástól még messze vagyunk
Előfordulhat, hogy a szankció mértékének meghatározásakor a hatóság nem vette figyelembe az összes körülményt, ekkor külön kérelem formájában a jogi személy, vagy egyéb szervezet a jogorvoslati lehetőségek kihasználását követően kérheti a pótlék- és bírságtartozás méltányosságból történő mérséklését, elengedését is, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóságot köti a súlyosítási tilalom, vagyis a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven túl az adózó terhére nem hozható terhesebb határozat.

Kivételt jelent azonban többek között a büntetőügyben hozott jogerős ítélet (pl. adócsalás esetén), és az is, ha az adóhatóság dolgozójának határozatra kiható kötelezettségszegése merül fel, illetve ha kiderül, hogy az adózó bizonyíthatóan rosszhiszeműen járt el. Az adózó kérelmére indult ismételt ellenőrzés esetén is köti a hatóságot a tilalom, amennyiben olyan új tény, vagy körülmény merül fel (pl. fuvarokmány, kiszállítást igazoló okmány később áll rendelkezésre, illetve a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyben döntést hozott), amely a korábbi ellenőrzés megváltoztatásához vezetne, feltéve hogy korábban ezen tényről az adózó nem tudott. A tilalom érvényes az úgynevezett felülellenőrzés során is, ha új tény nem merül fel, csupán csak szakszerűségi vizsgálatra kerül sor.

(forrás: Deloitte)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[101875] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés