hirdetés
hirdetés

Német gazdaság

Megmozdultak a növekedés erői

Az ipar hajtja az élénkülést, miközben a kereskedők és a szolgáltatók továbbra is nehéz helyzetben vannak.

hirdetés

2021 beköszönte – Európa más országaihoz hasonlóan – a német gazdaságban sem jelentette azt, hogy az elmúlt év történelmi léptékű visszaesése után bekövetkezett volna a felhőtlen fellendülés időszaka. A múlt év érzékeny, (bár a 6-7 százalék körüli európai átlagtól valamivel szerényebb, mindössze 5 százalékos) visszaesése után ugyan ismét az élénkülés jelei mutatkoznak a német gazdaságban, de egyrészt – ennek mértéke elmarad a korábban feltételezettnél, másrészt – tevékenységenként rendkívül differenciáltan érinti a gazdaság szereplőit.

Az „öt bölcs“-nek nevezett független szakértői tanács tavaly november közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2020-ra a német GDP 5,1 százalékos visszaesését, 2021-re pedig – a múlt évhez képest – 3,7 százalékos növekedését valószínűsítette. Ebből a múlt évi, a Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes számítása szerint 5,0 százalékos visszaesés nagyjából teljesült, ugyanakkor az ősszel ez évre várt, akkor még inkább 4 százalékra vagy ahhoz közelire becsült éves növekedési dinamika teljesülése néhány hónap elteltével illuzórikussá vált.

Frankfurt
Frankfurt

Ez a felismerés tükröződik vissza a szövetségi kormány január végén nyilvánosságra hozott éves gazdasági jelentésében, továbbá Larsen Feld, a független szakértői tanács (hivatalából egyébként február végén távozó) elnöke nyilatkozatában is, aki a (tevékenységét már az eddigi elnök nélkül folytató) testület március közepére várt jelentését megelőlegezve ugyancsak 3 százalékra módosította a német GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A több mint 30 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló év eleji konjunktúra-felmérés tapasztalatai alapján az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége ennél is szerényebb, csupán 2,8 százalékos növekedést valószínűsített.

A növekedési várakozások mérséklésének oka arra a differenciált fejlődésre vezethető vissza, ami – az ipari teljesítmény újbóli növekedése mellett - a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozó intézkedéseknek a fogyasztásközeli szolgáltatások tevékenységére gyakorolt fékező hatása elhúzódásából adódik.

A német feldolgozóipar múlt évi teljesítménye (az energetika és az építőipar nélkül) az előzetes számítások szerint 10,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. (Ezen belül áprilisban csaknem 30, májusban pedig 23,4 százalékkal maradt el a termelés az egy évvel korábbitól.) A fontosabb ipari ágazatok közül az autóipar teljesítménye 25, a gép- és berendezés-gyártóké 13,8, a kohászaté és fémfeldolgozóiparé 13,3 százalékkal csökkent. Egy ötödével esett vissza a ruházati-, 17,6 százalékkal a bőrfeldolgozó ipar termelése.

Az a tény, hogy decemberben a feldolgozóipar teljesítménye már csak másfél százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, arra utal, hogy 2021-ben sikerül az érintett vállalatoknak újra növekedési pályára kerülniük. Ezt támasztja alá az ipari és kereskedelmi kamarák már idézett konjunktúra-felmérése, melyben az iparvállalatok 29 százaléka üzleti várakozásai javulását jelezte azzal a 21 százalékkal szemben, amelyek romló várakozásról számoltak be. (Megjegyzés: ezzel szemben a kereskedelmi és a szolgáltató vállalatok körében emelkedett az üzleti kilátásaik romlására panaszkodók egyébként is többségben lévők aránya a korábbi, múlt év őszi felméréshez képest.)

„Az előző évvel összehasonlítva ma 470 ezerrel több a munkanélküli“, mondta Detlef Scheele, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) elnöke egy, a közelmúltban a koronavírus megjelenése első évfordulója alkalmából adott nyilatkozatban. „Annak, hogy ez nem több, számos oka van: mindenek előtt a rövidített munkaidő intézménye jó 3 millió munkahelyet mentett meg, ezen kívül a feldolgozóiparban nem voltak nagyobb elbocsátások.“

Mindazonáltal tény, hogy a gazdaság többi területénél jóval kedvezőbb helyzetben lévő ipar helyzete sem tekinthető felhőtlennek. Februárban még számos ágazat szembesült a termékeik iránti kereslet visszafogottságával; s közben egyes, a válságjegyektől az utóbbi időben megkímélt ágazatok is új kihívásokkal szembesültek. Ezek közé tartozik az országhatárokon bevezetett egészségügyi ellenőrzéseknek a just-in-time-rendszert erősen zavaró be-vezetése, ami nem csak az alkatrészeknek az összeszerelő üzemhez, hanem a készáruknak a külföldi vevőkhöz történő eljuttatásában is komoly zavarokat okoz.

A kormányzati segítség nehezen jut el a vállalatokhoz

Mindeközben a kiskereskedők, vendéglátók, a turisztika és a kultúra területén egyre több vállalkozást fenyeget az egzisztenciális ellehetetlenülés veszélye. „A korlátozások többszöri meghosszabbítása vállalatok egész sorát hozza drámai helyzetbe: még nem látni az alagút végét, de a kormányzat által nagy hangerővel kilátásba helyezett állami segítség csak nagyon gyéren folyik, ami nyomán veszélybe kerül sok vállalat egzisztenciája és a politika szavahihetősége”, írta február 15-én Hubertus Bardt, az IW kölni gazdaság-kutató intézet szakértője, megállapítva, hogy a szövetségi kormány által novemberben, majd januárban kilátásba helyezett segítség csupán egy töredéke, február 10-ig csak mintegy 13-15 százaléka jutott el a kedvezményezettekhez; s ezzel is magyarázható, hogy a szállodák és vendéglátók 20 százaléka csődbe fog jutni.

A müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index februárban 92,4, pontra emelkedett
A müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index februárban 92,4, pontra emelkedett

Az Ifo-index derűlátást mutat

A müncheni gazdaságkutató intézet által, kilencezer vállalatvezető megkérdezése alapján számított Ifo-index februárban – a januárihoz képest 2,1 ponttal, 92,4, (ezen belül annak az üzleti várakozásokra vonatkozó eleme 92,8) pontra emelkedett, ami az egy hónappal korábbihoz képest olyan nagy derűlátást mutatott, ami az elemzőket is meglepte.

Clemens Fuest, az intézet elnöke szerint „a német gazdaság a leállások ellenére erőt sugároz, ami mindenek előtt az erős ipari konjunktúrának köszönhető”. Egy, a Tagesschau-24 közszolgálati tévécsatornának adott interjúban Fuest az élénkülés szempontjából nagy jelentőségűnek nevezte a kínai piacot. Mint fogalmazott: „a gazdaság Ázsiában és az Egyesült Államokban gyorsabban élénkül, mint nálunk”, s ez növekvő kereslethez vezet az ipari termékek iránt. Klaus Wohlrabe, az intézet szakértője pedig – megerősítve, hogy „a német gazdaság újra a fellendülés irányába tekint” – úgy fogalmazott, hogy immár „valamennyi releváns ipari ágazatnak jobban megy”.

A Szövetségi Bank februári havi jelentésében a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló intézkedések folytán az első negyedévre még zsugorodó gazdasági teljesítményt valószínűsít. „A fertőzések csökkenő számával, az oltóanyagok egyre szélesebb körű rendelkezésre állásával és a járvány megfékezését szolgáló intézkedések oldásával azonban egyre inkább megszűnnek a jelenlegi fékező tényezők, ezért a gazdaság előreláthatóan a tavasztól fog visszatérni a teljesítmény egyértelműen magasabb színvonalához”, írják a Bundesbank szakértői.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés