hirdetés
hirdetés

Világgazdasági kitekintés

Lépést tart-e Európa a világgal?

2020 a koronavírus-járvány éveként vonult be a történelembe úgy, hogy a vírus a világgazdaság teljesítményére is rányomta bélyegét. Ugyanakkor e sorok írásakor már reménykedni lehet abban, hogy az oltóanyag felfedezése és az elosztói hálózatokhoz történő eljuttatása, majd pedig a világ népessége számottevő részének beoltása nyomán a világgazdaság elindul végre a válságból kivezető úton.

hirdetés

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) e sorok írásakor rendelkezésre álló legfrissebb, azaz októberi előrejelzése a világgazdaság teljesítményét illetően

  • 2020-ra 4,4 százalékos visszaesést jelez,
  • a jövő évre prognosztizált 5,2 százalékos növekedési dinamika viszont azt jelenti, hogy 2021-ben sikerül elérni, sőt meghaladni a 2019. évi teljesítményt.

A fejlett ipari országokat tömörítő OECD december elején nyilvánosságra hozott legfrissebb előrejelzése szerint a világgazdaság teljesítménye

  • 2020-ban összességében 4,2 százalékkal mérséklődik a múlt évihez képest, (ami a szeptemberben jelzett 4,5 százaléknál valamivel szerényebb mértékű visszaesés),
  • a jövő évre azonban (a szeptemberben jelzett 5,0 százalékkal szemben) csupán 4,2 százalékos növekedés várható, ami azt jelenti, hogy – az IMF előrejelzésével ellentétben - a világ országai által előállított bruttó hazai termék csak 2022-ben érné el a 2019. évit.

„A járvány kitörése óta először van reményünk egy jobb jövőre“, fogalmazott Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza annak nyomán, hogy az év vége közeledtével kézzel fogható valósággá vált a koronavírus elleni oltóanyagok megjelenése; sőt egyes országokban (Egyesült Királyság, Oroszország) meg is kezdődött az oltások folyamata.

„A legrosszabbat elkerültük“ – mondta a vezető közgazdász, hangsúlyozva, hogy „A közösségek óriási segítsége nélkül rosszabbul nézne ki a gazdasági és szociális helyzet.“ A válság során sok állam nyitotta meg a pénzcsapokat ahhoz, hogy segítsen a vállalatainak és a polgárainak; igaz, ez sok helyen a deficitek emelkedéséhez vezetett.

A kölni IWD gazdaságkutató intézet december első hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – az elmúlt évben elért 2,9 százalékos növekedés után – erre az évre a világ országai gazdasági teljesítményében az OECD előrejelzésénél mérsékeltebb, 4 százalékos visszaesést, a jövő évre viszont az OECD-nél erőteljesebb, 4,5 százalékos növekedést, azaz a válság előttivel nagyjából azonos éves gazdasági teljesítményt prognosztizál.

Tovább emelkedik Kínának a világtermelésben elért szerepe

Az idei évre vonatkozó, az egyes intézmények előrejelzéseiben tapasztalható különbségek ellenére egyértelműnek látszik, hogy 2020-ban a kínai fejlődés nélkül még nagyobb lenne a világgazdaság teljesítményének visszaesése. (Emlékezetes, hogy Kínában a koronavírus-járvány korábbi kifutása nyomán a GDP mennyisége az első negyedév erőteljes visszaesése után a második negyedévben már elérte az előző év azonos időszakának szintjét, a harmadik negyedévben pedig már meg is haladta azt.)

Kína szuperhatalma a világgal szemben (Forrás: howmuch.net)
Kína szuperhatalma a világgal szemben (Forrás: howmuch.net)

Így azután

  • a világ immáron második legnagyobb nemzetgazdasága, illetve annak 2 százalékos növekedése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a világgazdasági teljesítmény idei lecsúszása megáll a 4 és 4,5 százalék közötti tartományban;
  • a jövő évben pedig Kína „a maga részéről“ 9 százalékos növekedéssel fog hozzájárulni a világban előállított javak és szolgáltatások a kölni szakértők által 4,5 százalékra becsült bővüléséhez és ebből adódóan Kínának a világtermelésben elért, az elmúlt évben 17 százalékhoz közelítő részaránya mind 2020-ban, mind pedig a jövő évben figyelemre méltó mértékben emelkedik.

2021 márciusában az Országos Népi Kongresszus várhatóan elfogadja a 14. ötéves tervet, amely meghatározza a követendő gazdasági irányt a 2021 és 2025 közötti időszakra. Emellett a párt- és állami vezetés számos hosszabb távra, 2035-ig szóló célt is megfogalmazott, melyben egyértelmű, hogy az innováció, a technológiai függetlenség előmozdítása és a hazai fogyasztás erősítése kiemelt szerepet fog játszani.

Az Egyesült Államokban különböző források, köztük a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és a kölni gazdaságkutató intézet erre az évre 3,5 százalékos visszaesést jelez, ami a világgazdaság átlagánál szerényebb mértékű visszaesést takar. Kétségtelen: a második negyedév mind a fogyasztásban, mind a beruházásoknál, mind pedig az exportban százalékban kifejezve kétszámjegyű visszaesést hozott az amerikai gazdaságnak, de az ország történetének legjelentősebb konjunktúra-élénkítő programja nyomán júniusban megjelentek és azóta egyértelműen erősödnek az élénkülés jelei. S ha a januárban hivatalba lépő Joe Biden és kormánya teljesíti a járvány megfékezését szolgáló ígéreteket, esély van arra, hogy – 4 és fél százalékos növekedést feltételezve - a világ vezető hatalmának gazdasági teljesítménye 2021 végére eléri a válság előtti szintet.

Az euró-övezet nagyobb országai különösen megérzik a válságot

Ami aligha mondható el az euró-térségről, illetve annak egyes jelentősebb országairól. Emlékezetes, hogy a járvány második hulláma az euró-övezet országait erősebben sújtotta az első hullámnál, így azután az országcsoport ez évi gazdasági teljesítménye

  • az IMF októberi előrejelzése szerint a világgazdasági átlagot jó négy százalékponttal meghaladó mértékben, 8,3 százalékkal, míg a kölni gazdaságkutató intézet december eleji előrejelzése szerint 7 százalékkal esik vissza,
  • ezzel szemben azzal, hogy a jövő évre az ideihez képest csak 5 százalékos növekedést valószínűsítenek, mind az IMF, mind pedig a kölni gazdaságkutató intézet szakértői azt várják, hogy az euró-övezet országainak gazdasági teljesítménye csak 2022-ben fogja újból elérni a válság előtti szintet.

A válság különösen érzékenyen érintette az eurót használó nagyobb nemzetgazdaságokat: Olaszországban 2020-ra 8 és fél, Franciaországban 9, Spanyolországban pedig 11 és fél százalékos visszaeséssel számolnak az IWD szakértői, melyhez képest a német gazdaság 5 és egynegyed százalékra becsült visszaesése egészen jó teljesítménynek számít. Ugyanezen forrás szerint az unióból távozó és a koronavírus-járványt a kontinens nagyobb országai közül alighanem a leginkább megszenvedő Egyesült Királyságban az idén ugyancsak 11 százalékos visszaesés valószínűsíthető.

A kölni kutatók – mint már említettük - az euró-övezet országaiban a jövő évre összességében 5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak. Ezen belül Franciaországban 6, Olaszországban és Spanyolországban 5 és a válságot a felsoroltaknál valószínleg kisebb veszteséggel megszenvedett Németországban 4 százalékos bővülést feltételeznek. Azaz a felsorolt négy ország mindegyikére igaz az az euró-térség egészére megfogalmazott várakozás, miszerint a térség országai 2019. évi teljesítményüket leghamarabb 2022-ben fogják újból elérni.

A jelen írásunk címében megfogalmazott kérdést megválaszolandó: a rendelkezésre álló előrejelzések alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az euró-övezet gazdasági teljesítményének növekedése (és ez az Európai Unió egészére igaz), 2021-ben lépést fog tartani a világgazdaság átlagával, de – mint már utaltunk rá – a jövő esztendő az erőteljes kínai térnyerés évének ígérkezik.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés