hirdetés
hirdetés

Lassú, fáradságos lesz a felzárkózás folyamata

Október utolsó napjaiban a vezető üzleti és elemzői körök korábbi reményeivel ellentétben egyelőre nem javulnak a remélt mértékben a német gazdaság közeljövőjével, (a válságból való kilábalásával) kapcsolatos várakozások. 

hirdetés

A folyamat mögött a koronavírussal megfertőzöttek számának napról napra megfigyelhető emelkedése, másként fogalmazva: a járvány súlyosbodása keresendő. Erre „csak rátesznek“ azok a november 1-jén hatályba lépő, de a fogyasztásra sok tekintetben korlátozó hatást gyakorló kormányzati intézkedések, melyek a koronavírus-járvány megfékezését szolgálnák. 

Lassú, fáradságos lesz a felzárkózás folyamata

Október utolsó napjaiban a vezető üzleti és elemzői körök korábbi reményeivel ellentétben egyelőre nem javulnak a remélt mértékben a német gazdaság közeljövőjével, (a válságból való kilábalásával) kapcsolatos várakozások. A folyamat mögött a koronavírussal megfertőzöttek számának napról napra megfigyelhető emelkedése, másként fogalmazva: a járvány súlyosbodása keresendő. Erre „csak rátesznek“ azok a november 1-jén hatályba lépő, de a fogyasztásra sok tekintetben korlátozó hatást gyakorló kormányzati intézkedések, melyek a koronavírus-járvány megfékezését szolgálnák.

Meglepetés: romlott az Ifo-index

Októberben öt hónap folyamatos emelkedése után kis mértékben, 92,7 pontra esett vissza a kilencezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló Ifo-index, ami Klaus Wohlrabe, a müncheni gazdaságkutató intézet szakértője szerint egyértelműen a német gazdaság idegességének a fertőzések száma emelkedésére visszavezethető következménye.

A némileg tovább romló kilátások gazdasági tevékenységenként nagy különbségeket takarnak. A feldolgozóipar várakozásai – 2019 júniusa óta először – szolíd optimizmust takarnak, a szálloda- és vendéglátóipart is magában foglaló szolgáltatások területén ugyanakkor jól láthatóan tovább romlott az üzleti tevékenység légköre, figyelmeztetett Clemens Fuest, az Ifo-intézet elnöke. A kereskedelmi vállalatok hangulata szintén romlott, az építőiparban pedig megszakadt a fellendülés korábban tapasztalt trendje, a vállalatok lefelé korrigálták korábbi, az aktuális helyzetük kedvező megítélésén alapuló számításaikat.

Klaus Wohlrabe, a Klaus Wohlrabe, a müncheni gazdaságkutató intézet szakértője
Klaus Wohlrabe, a Klaus Wohlrabe, a müncheni gazdaságkutató intézet szakértője

A visszaesés mértéke az idén eléri az 5,5 százalékot

Az október utolsó hetében nyilvánosságra hozott őszi konjunktúra-jelentésében a szövetségi kormány kis mértékben, a korábban prognosztizált 5,8 százalékról 5,5 százalékra mérsékelte („azaz lefelé kerekítette“), a német GDP idei visszaesésére vonatkozó korábbi előrejelzését; 2021-re vonatkozóan viszont tartja magát a korábbi, 4,4 százalékos növekedési várakozásához.

Ezzel a Peter Altmaier gazdasági és energetikai miniszter által nyilvánosságra hozott előrejelzés csaknem „összeért“ az öt vezető gazdaságkutató intézet munkaközössége által pár héttel korábban megfogalmazott, s a GDP idei 5,4 százalékos visszaesését jelző várakozásával; egyben megerősítve hogy a német gazdaság teljesítménye leghamarabb 2022-ben fogja elérni a 2019. évi szintet.

A vállalatok három ötöde forgalma csökkenését valószínűsíti

A német vállalatok/vállalkozók aktuális helyzetmegítélését, az üzleti-, ezen belül exportvárakozásait, valamint beruházási és foglalkoztatási terveit a legvalósághűbben hagyományosan az ipari és kereskedelmi kamarák csaknem 30 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat körében elvégzett konjunktúra-felmérése tükrözi vissza.

A legfrissebb, október végén nyilvánosságra hozott felmérés során a válaszadók 61 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 2020. évi forgalma csökken a múlt évihez képest. Ezen belül

  • a 0-10 százalék közötti csökkenést jelző vállalatok aránya 16,
  • a 10 és 25 százalék közötti csökkenésre számítóké 22,
  • a 25 és 50 százalék közötti csökkenést jelzőké 14 százalék,
  • míg a maradék 9 százalék esetében a forgalom visszaesésének mértéke meghaladja az 50 százalékot.

Figyelemre méltó, hogy a felmérésbe bevont vállalatok 14 százaléka a válság ellenére forgalma további emelkedését várja, 18 százalék pedig „a válság nincs érdemi hatással a forgalom alakulására“ választ adta.

Arra a kérdésre, hogy mikor tér vissza az adott vállalat a normális üzleti tevékenységhez,

  • a válaszadók 21 százaléka azt felelte, hogy ez már megtörtént,
  • további 4 százalék esetében ez még az idén megtörténik, míg
  • 11 százalék 2021 első félévére,
  • 19 százalék 2021 második felévére, míg
  • 18 százalék csak a 2021 utáni időszakban számol „a normális kerékvágásba történő visszatéréssel“.

A vállalati válaszokat értékelve az ipari és kereskedelmi kamarák szakértői azzal számolnak, hogy a német gazdaság teljesítménye – a szövetségi kormány és a vezető gazdaságkutató intézetek által jelzett 5,4-5,5
százalékkal szemben – 6,0 százalékkal esik vissza a múlt évihez képest, a jövő évi növekedés pedig nem fogja meghaladni a 4,0 százalékot.

A beruházások volumene az idén 4,7 százalékkal csökken, jövőre viszont 4,5 százalékkal emelkedik, miközben a magánfogyasztás esetében – az idei 6,6 százalékos visszaesést követően – jövőre 4,0 százalékos bővülés feltételezhető. Az állam fogyasztási célú kiadásai mind az idén, mind jövőre emelkednek. Az export volumene az idén 13,0 százalékkal csökken, míg jövőre – az ideihez képest – 8,7 százalékkal emelkedik, ezzel szemben az import esetében – az idei 10,0 százalékos visszaesés után – 2021-ben 8,4 százalékos növekedés várható. A foglalkoztatottak száma az idén 415 ezer fővel csökken, majd jövőre 140 ezer fővel újra emelkedik.

A nagy ipari ágazatok körében feltűnő, hogy

  • a felmérésben részt vevő közútijármű- és alkatrészgyártók 46 százaléka az elkövetkező 12 hónapra forgalma emelkedését valószínűsíti, miközben csökkenésre csak minden ötödik vállalat számít.
  • A villamosipari vállalatok (33 vs. 28 százalék) és
  • a gyógyszergyártók (29 vs. 21 százalék) körében a forgalma bővülését váró cégek aránya ugyancsak meghaladja a forgalma csökkentését várókét,
  • a vegyipari vállalatok esetében (27 vs. 26 százalék), ez nagyjából kiegyenlítődik, míg
  • a gép- és berendezésgyártók esetében (28 vs. 34 százalék) továbbra is azok vannak többségben, amelyeknél az elkövetkező tizenkét hónapban a forgalom csökkenését valószínűsítik.

A vállalati válaszok legfőbb tanulsága, hogy a fel-, (illetve vissza)zárkózási folyamat hosszabb időbe telik: a vállalatok közel 40 százaléka legkorábban 2021 második felére vagy akár még később várja a normális üzletbemenetbe történő visszatérést, 7 százalékuk pedig egyáltalán nem várja azt. Különösen az építőipar várakozásai nevezhetőek borúlátónak a közeljövő várható fejleményeivel kapcsolatban; miközben – legalábbis a gazdaság egyes más területeihez képest - az ipar viszonylagos derűlátással tekint a jövőbe. Ugyanakkor a nemzetközi keresetre erősen ráutalt ipar esetében - a belső kereslet alakulása mellett – nagy kérdés, hogyan alakul az egyes fontosabb partnerországok gazdasága.

A globális gazdaság gyöngeségei folytán az exportvárakozások még távol vannak a koronaválság előtti szinttől. Jelenleg a vállalatok 30 százaléka számít exportjának csökkenésére, míg annak növekedésére csupán a cégek egy negyede számít az elkövetkező tizenkét hónapban. Az exportáló ipari vállalatok 62 százaléka látja úgy, hogy a következő hónapokban a külföldi kereslet alakulása kiemelt kockázatot jelent majd az üzleti tevékenységre.

A beruházások inkább a pótlást, mint a bővítést szolgálják

Az általában feszült üzleti hangulat a vállalatok beruházási és foglalkoztatási terveire is rányomja bélyegét: a vállalatok 19 százaléka szeretne s korábbinál többet fektetni a következő hónapokban, 34 százalékuk viszont csökkentéssel számol. A beruházási szándékok összességében még mindig jóval a válság előtti szint alatt vannak; s bárhol is történnek beruházások, azok elsősorban pótlási célokat szolgálnak.

A beruházások másik motiváló tényezője a racionalizálás: mint például a működési költségek csökkentésének szándéka. A kapacitások bővítése, új termelési vagy szolgáltatási telephelyek létrehozása, mint beruházási motívum, ma jóval szerényebb annál, mint amennyire az a korábbi éveket jellemezte.

A foglalkoztatottság alakulása tekintetében nincs olyan fontosabb gazdasági tevékenység, melynél a korábbihoz képest ne jóval alacsonyabb létszámot alkalmaznának. A közútijármű- és alkatrészgyártásban a felmérésben részt vevő vállalatok mindössze 6 százaléka tervez létszámbővítést, miközben a létszámcsökkentést tervezők aránya eléri a 47 százalékot. Ettől némileg eltér a gép- és berendezésgyártók helyzete, ahol minden tizedik vállalat tervez létszámbővítést, de az alacsonyabb létszámot tervezők aránya ott is eléri a 37 százalékot.
A német ipari és kereskedelmi kamarák őszi konjunktúra-felmérésének október végén nyilvánosságra hozott (és a www.dihk.de honlapon hozzáférhető) eredményei jól tükrözik azokat az erőfeszítéseket, melyeket a vállalatok a válság ellen harcolva kifejtenek; ugyanakkor megerősítik azok véleményét, akik szerint ez a fel- (vagy vissza)zárkózási folyamat rendkívül lassúnak és fáradságosnak ígérkezik.

 

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés